185557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szeszgyártási melléktermék felhasználására a növénytermesztésben
1 185 55^ 2 Lisztharmat ellen: kén (nedvesíthető) 2,4—4 kg/ha, vagy dinocap 0,4—0,5 kg/ha, vagy ftálimid 0,75— 1,25 kg/ha. Botritisz és peronoszpóra elleni együttes védelemre: g folpet 1—1,5 kg/ha, vagy diklofluanid 1—1,5 kg/ha, Rovarkártevők ellen: (szőlőmolyok, szőlőilonca és egyéb rágókártevők) foszfamidon 0,2—0,4 kg/ha, vagy triklórfon 0,7—1,0 kg/ha, vagy diklórfosz 0,4—0,5 kg/ha; 10 atkák ellen: amitráz 0,5—0,75 kg/ha. 10. példa Dísznövények: muskátli, begónia, ciklámen stb. tala- ^ g ját az egyébként szokásos módon készítjük el, ehhez az ültetés előtt 15—60 nappal 1% vinaszt keverünk. A vinasz bekeverését az egyenletes elosztás érdekében 10-szeresére hígítjuk fel. Ezután a földet 1,2—1,5 m széles 80—100 cm magas tetszés szerinti hosszúságú 20 prizmában tároljuk. A vinasz elősegíti a földtömegben levő tápanyagok feltáródását és aktivizálódását, ezenkívül a bevitt nitrogén, kálium és mikroelemek elősegítik a növény tápanyagellátását. 25 11. példa Elrothadni nem tudó. részektől (üveg, cserép, mű anyagzacskók, poharak, nagyobb fémdarabok) megtisztított városi szemetet, továbbá összegyűjtött növényi maradványokat (levágott fű, falomb, vékonyabb ágak, sző- 30 lővenyige) szennyvíziszappal és vinasszal keverünk. A keverék nedvességtartalmát 75—80%-ra kell beállítani. Az egyes részek aránya szárazanyagra vetítve: 70% szemét vagy növényi maradvány, 27 % szennyvíziszap, 35 3% vinasz. Az így előállított keveréket 3 m szélességű, 2 m magasságú, trapéz keresztmetszetű prizmába rakjuk, 42—50 napig érleljük, közben nedvességtartalmát ellenőrizzük. Az anyag 45—65 °C-ra melegszik fel; 42—50 nap után 40 trágyázásra — elsősorban díszkertek talajának javítására, továbbá ültetvények alá — felhasználható. Földkeverékekhez szükséges komposztkészítési igén] esetén további 110—150 nap érlelés szükséges, eközben egy-kétszer átrakjuk levegőztetés céljából. 45 A találmány szerinti eljárás főbb előnyei abban foglalhatók össze, hogy a vinasz hasznosítása a környezetre káros gyártási hulladék felhasználása mellett olyan tápanyagot szolgáltat a növénytermesztés céljára, amely jelentős mennyiségű műtrágya megtakarítását és olcsóbb 50 anyaggal való helyettesítését eredményezi. A vinasz a benne levő növényi tápanyagokon és mikroelemeken kívül olyan biológiailag aktív anyagokat, enzimeket is tartalmaz, amelyek a talajéletet serkentik, a alaj tápanyagszolgáltató kéftességét növelik, vagyis a vinasz tényleges hatása meghaladja a benne levő növényi tápanyagoktól elvárható hatást. A vinasz az adott talaj és növényzet igényeinek megfelelően kiegészíthető a belőle hiányzó, vagy nem kielégítő mennyiségben jelen levő anyagokkal. A tápanyagtartalom kiegészítése céljára sók vagy kész műtrágya formulációk egyaránt alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás a cukorgyári melaszra alapozott szesz- és élesztőgyártás folyékony melléktermékét tartalmazó szennyvíz besűrítésével előállított vinasz felhasználására a növénytermesztésben, azzal jellemezve, hogy a vinaszt önmagában, vagy makrotápanyagokkal és/vagy mikrotápanyagokkal dúsítva 0,005—2,0 kg/m2 (0,50—20 t/ha), előnyösen 0,1—0,3 kg/m2 (1—3 t/ha) mennyiségben a te rmőtalajra vagy 3—10 kg/ha mennyiségben a növény lombjára egyenletesen elosztva kihordjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a termőtalajra kihordott vinaszt a termőtalajba legfeljebb 30 cm mélységben bedolgozzuk. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy makro-, ill. mikrotápanyagként a vinaszhoz nyersfoszfátot és/vagy egyéb foszfor-, nitrogén-, ill. kálium-tartalmú vegyületeket, műtrágyát, mikroelem tartalmú vegyületeket, kelátképző anyagokat, kelátformájú vegyületeket keverünk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vinaszhoz növényvédő szereket és/vagy hatáóanyagait keverjük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tenyészedények — dísznövények, zöldségfélék stb. — talaját felhasználás előtt 15—60 nappal 0,1—1,0 tömeg% vinaszszal keverjük. 6. Eljárás a cukorgyári melaszra alapozott szesz- és élesztőgyártás folyékony melléktermékét tartalmazó szennyvíz besűrítésével előállított vinasz felhasználására a rövénytermeztésben, azzal jellemezve, hogy mezőgazdasági hulladékot, előnyösen szalmát, kukoricaszárat, borsószalmát, szőlővenyigét, szőlőtörkölyt, gyümölcshulladékot és/vagy konzervipari hulladékot 1—2 tömeg% vinasszal keverve erjesztjük és az így nyert anyagot a talaj trágyázására használjuk. (Ábra nélkül) 5
