185528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék akkumulátorok energiatakarékos töltésére és kisütésére

1 185 528 2 A találmány tárgya olyan eljárás és akkumulátortöltő készülék, amely alkalmas arra, hogy a kisütésre kerülő akkumulátor energiáját folyamatosan felhasználja más akkumulátor(ok) programozott töltésére. Ismeretes az akkumulátorok gyártásával, üzembehe­lyezésével, töltésével és regenerálásával kapcsolatos azon igény, hogy az akkumulátorokat ki kell sütni és újból fel kell tölteni előre meghatározott áramerősséggel, mely a feltöltés és kisütés folyamán határértékekkel korlátozott. Az akkumulátorok kisütése általában ellenálláson keresz­tül történik, amikoris az akkumulátorokban tárolt vegyi energia hővé alakul és elvész. Az akkumulátorok töltésé­vel kapcsolatban is különböző elvárások vannak az első feltöltéskor, az üzemszerű töltéskor, a csepptöltéskor va­lamint a töltés különböző szakaszaiban, pl. az erős gáz­fejlődés szakaszában. A töltés szabályozására alkalmas a 166 090 lajstrom­­számú magyar szabadalom, mely „Tirisztor vezérlő kap­csolási elrendezés feszültség- és áramszabályozók részé­re.” — Ezen szabadalom adott feszültség vagy adott áramerősség tartására alkalmas az akkumulátortöltő be­rendezésekben. A 166 288 lajstromszámú magyar szabadalom „Kap­csolási elrendezés tirisztoros egyenirányítóhoz” és mint ilyen, jó hatásfokkal, de költséges és terjedelmes mágne­ses erősítőkkel vezérelt tirisztorokkal a beállított feszültség- vagy áramértéket külső és belső zavarójelek ellenére nagy pontossággal képes tartani. A fentiek közül egyik szabadalom szerinti készülék sem alkalmas arra, hogy a kisütésre kerülő akkumuláto­rok energiáját felhasználhassuk, sem pedig a töltendő ak­kumulátorok töltőáramának az erős gázfejlődés szakaszá­ban való szabályozására. A talámány célja, hogy a kisütésre kerülő akkumuláto­rok energiája ne menjen veszendőbe, mint fel nem hasz­nált hőenergia. Ezt a célt a találmány úgy éri el, hogy a kisütésre kerülő akkumulátorból fedezi a töltésre kerülő akkumulátorhoz szükséges töltőenergiát és a teljes töltés­hez szükséges többletenergiát a hálózatból, tirisztoros szabályozókon keresztül állítja elő. A szükséges áram­­irány és a meghatározott értékű töltő- illetve kisütőáram biztosítása az egyébként ismert tirisztoros áramszabályo­zó gyújtási szögének változtatásával történik. A töltendő akkumulátor töltésének az erős gázfejlődéssel jellemzett szakaszában az akkumulátor hőmérsékletének emelkedé­sét hőérzékeny elem segítségével a gyújtási szög további szabályozása révén a töltőáram csökkentésére használjuk fel. A találmány szabályozási rendszere lehetővé teszi, hogy a kisütendő akkumulátorok feszültségéhez, — amely a kisütés folyamán csökken, — automatikusan csak annyi feszültségközépértéket vegyen ki a hálózatból, amennyi a beállított töltőáram eléréséhez szükséges. Ezáltal a kisütendő akkumulátor energiája csaknem teljes egészében visszanyerhető és ezáltal a hálózatból keve­sebb energiára van szükség a töltéshez. Járulékos előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy egy telep feltöltése és egy másik telep kisütése egyidejűleg történik, vagyis a töltőállomás átbocsátóképessége megkétszereződik anél­kül, hogy a kisütéskor felszabaduló melegmennyiség el­vezetéséről kellene gondoskodni. A talámány szerinti eljárásnak további előnye, hogy a felügyeletmentes töltés is megvalósítható általa, még az erős gázfejlődés szakaszában is, az ekkor jelentkező ma­gasabb hőmérséklet jelzésének visszavezetése révén. 2 A találmány szerinti eljárás esetében a kisütendő akku­mulátor a töltendő akkumulátorral ellentétes polaritással van összekötve és az áramkör tirisztorokon és transzfor­mátor szekunder tekercsének segítségével záródik. A transzformátor hálózatra kapcsolása után a tirisztorok gyújtóegység segítségével addig növeljük, míg a kívánt töltő-kisütő áramerősséget el nem érjük, amit az áram­körbe iktatott árammérő műszeren állítunk be. Amikor a kisütendő akkumulátor kapocsfeszültsége a töltendő ak­kumulátor kapocsfeszültsége alá esik, a töltést a transz­formátor szekunder tekercséről vett feszültséggel kiegé­szítve folytatjuk a gyújtóegység gyújtási szögének növelésével. Az erős gázfejlődés szakaszában hőmérsék­letfigyelő alapján az alapjelet ellenállás kisöntölésével csökkentjük. Az eljárás szerinti megoldáshoz tartozó gyújtóegység a tirisztorok gyújtási szögét szimmetrikusan szabályozza. A töltendő akkumulátor a kisütendő akkumulátortól a ti­risztorok gyújtási szöge révén nyer töltést, a hálózatból energiát nem igényel mindaddig, amíg a kisütendő akku­mulátor kapocsfeszültsége a töltendő akkumulátor ka­pocsfeszültsége alá nem esik. Amilyen mértékben csök­ken a kisütendő akkumulátor kapocsfeszültsége és amilyen mértékben nő a töltendő akkumulátor kapocsfe­szültsége, olyan mértékben kell egyre jobban növelni a ti­risztorok gyújtási szögét annak érdekében, hogy a töltő­kisütő folyamat fennmaradjon. A gyújtási szög ezen beállítását egyébként ismert módon automatikusan is el­végezhetjük. Az eljárást megvalósító készüléket az 1. ábra alapján ismertetjük. A 2 kisütendő akkumulátor a 6 és 15 alapjelképző el­lenállásokon, a 10 árammérő műszeren, a párhuzamosan kapcsolt 4 és 5 tirisztorokon, melyek a 3 transzformátor szekunder tekercsének végeire vannak kötve és a 3 transzformátor szekunder tekercsének középleágazásán keresztül csatlakozik az 1 töltendő akkumulátorra. Az 1 töltendő akkumulátorral a 12 feszültségfigyelő műszer, a 2 kisütendő akkumulátorral a 11 feszültségfigyelő műszer van párhuzamosan kapcsolva. A 2 kisütendő akkumulá­torral párhuzamosan van a soros kapcsolású 7 feszültség­figyelő relé, a 8 Zener dióda és a 9 dióda kapcsolva. Az 1 töltendő akkumulátorral és a 2 kisütendő akkumulátor­ral valamint a 6 és 15 alapjelképző ellenállásokkal párhu­zamosan a 14 simító kondenzátor van kötve, míg az 6 és 15 alapjelképző ellenállásokkal párhuzamosan a 13 gyúj­tóegység van kapcsolva. A kapcsolást kiegészíti a háló­zatról táplált pozitív hőfokkoefficiensű 16 hőellenállással sorbakötött 17 hőfokfigyelő relé, amelynek 17.1 munka­áramú érintkezője a 15 alapjelképző ellenállással van pár­huzamosan kapcsolva. A pozitív hőfokkoefficiensű 16 hőellenállás az 1 töltendő akkumulátoron van elhelyezve és annak hőfokát figyeli. Az 1. ábrán ismertetett készülék a 2 kisütendő akku­mulátor vegyi energiájából adódó feszültségéhez az 1 töl­tendő akkumulátor feltöltéséhez szükséges feszültséget a 4 és 5 tirisztoroknak a 13 gyújtóegység által szabályozott nyitásával biztosítja a 3 transzformátor szekunder teker­csének feszültségéből. A 13 gyújtóegységet a 6 és 15 alapjelképző ellenállások vezérlik, egyébként ismert mó­don. A tirisztoros szabályozásra jellemző lüktető egyen­áramot, — melyet a 10 árammérő műszeren kísérhetünk figyelemmel és a 6 alapjelképző ellenálláson, célszerűen potencióméteren állíthatunk be, — a 14 simítókondenzá­tor simítja. A 6 alapjelképző ellenállással sorba van köt­ve a 15 alapjelképző ellenállás, melyet az erős gázfejlő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents