185495. lajstromszámú szabadalom • Acetiléngáz-reaktor, főleg gépjárműmotor táplálására
1 l A találmány tárgya acetiléngáz-reaktor, főleg gépjárműmotor táplálására hordozható kivitelben és alacsony nyomású üzemmel, amelynek karbidtartálya, vízzel ellátott reakcióedénye, valamint keletkező kalciumhidroxid iszap, illetve mészpor részére gyűjtő tartálya van. Az eddig ismert acetiléngáz-fejlesztőkészülékek általában igen drágák bonyolult felépítésük miatt és könynyen meghibásodnak, mivel az eddigiekben a karbid granulátumot szállítócsigával, vagy más ehhez hasonló készülékekkel juttatták be a permetező készülék alá. Ezen túlmenően csak helyhez kötött üzemeltetésre alkalmasak nem hordozhatóak. Mindenek előtt ha járműmotor táplálására használják ezeket, akkor már nem képesek szabályszerűen működni a gépjárműveken fellépő rezgések miatt, mert a rezgések megakadályozzák a szállítócsiga, vagy más ehhez hasonló készülék szabályszerű működését. A találmány feladata így jobb acetiléngáz-reaktor létrehozása, amely nem rendelkezik az előbbi hátrányokkal, a karbid granulátum tekintetében további bonyolult és könnyen üzemzavart szenvedő szállítókészülék nélkül dolgozik és megfelelő kialakítása alapján alkalmas Ottomotorral tervezett gépjárműbe történő utólagos beépítésre. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a karbidtartály alatt függőlegesen, reakcióedény által közrefogott, cső alakú, szitaszerű vezeték van elrendezve, amely körül a reakcióhoz szükséges víz bevezetését végző gyűrű alakú fúvókarendszer van és a szitaszerű vezeték alatt elrendezett tölcséren át cső alakú gyűjtő tartályba van becsatlakoztatva. A függőlegesen egymás felett elrendezett egységeken keresztül, azaz a felül elhelyezkedő karbidtartály on, az alatta található permetezőkamrán, valamint ez alatt egytengelyűén elrendezett gyűjtőtartályon át van megoldva a karbidgranulátum állandó betáplálása és az elhasználódott hidroxid iszap elvezetése. Ha a járműveken használjuk a találmány szerinti acetiléngáz-reaktort, akkor a járművön elkerülhetetlen, de most még előnyösen is ható rezgések elősegítik annak szabályos működését, azaz a karbidgranulátum szabályos beszállítását. Az egytengelyű elrendezés azzal is jár, hogy a reaktort zárt hengeres készülékként lehet kivitelezni, a házán kell elhelyezni viszont a karbidgranulátum betöltéséhez, a termelt gáz elvezetéséhez, a reakció által igényelt víz betöltéséhez, valamint a hidroxid iszap elvezetéséhez a csatlakozásokat. A találmány szerinti megoldás egyik célszerű kiviteli alakjánál a reaktor karbidbevezetése körül úgy vannak a fúvókák elrendezve, hogy elősegítik a karbid bejuttatását és hozzájárulnak a bevezetés öntisztításához. A találmány szerinti acetiléngáz-reaktort részletesebben kiviteli példával rajzon ismertetjük az alábbiakban. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti alacsony nyomású acetilén-reaktor vázlatos metszete, valamint a 2. ábra az 1. ábrán a II—II metszővonal mentén vett metszete. Amint azt az 1. ábra ismerteti, a találmány szerinti reaktor henger alakú 1 reakcióedényben van elrendezve. A reaktor üzemeltetésekor az 1 reakcióedény úgy van felállítva, hogy hossztengelye lényegében függőlegesen áll. Az 1 reakcióedény 2 fedele homorúra van kiképezve és közepén 3 töltőnyílás van kialakítva, amelyet 4 csavardugóval és közben elhelyezett 5 tömítéssel gázzáróan le lehet zárni. Az I reakcióedény felső részében található egy kosárszerű betét, amely a reakcióhoz szükséges kalciumkarbid felvételére szolgál. Nyitott 4 csavardugó 5 esetén a homorú 2 fedél megkönnyíti a feltöltési folyamatot. Ezen túlmenően a 4 csavardugó nem emelkedik ki az 1 reakcióedény hengeres körvonalából. A kalciumkarbidot felvevő 6 karbidtartály tölcsér alakú 7 fenékkel van ellátva, amely középen rövid cső- 10 csonk alakú 8 vezetékbe megy át. A csőcsonk alakú 8 vezetékhez hengeres szitaszerű 9 vezeték van csatlakoztatva, amely perforált lemezből, vagy drótszövetből készülhet. A karbidgranulátum felső szabad végén át jut be a hengeres szit3szerű 9 vezetékbe és megtölti a 15 szintén szitaszerűen kiképzett fenékrészt. A hengeres szitaszerű 9 vezeték körbe van véve később ismertetésre kerülő gyűrű alakú 10 fúvókarendszerrel, amely segítségével a 9 vezeték szitaszerű falát és a mögötte található kalciumkarbidot reakcióhoz szük- 20 séges vízzel locsoljuk. Az 1 reakcióedényben a cső alakú szitaszerű 9 vezeték alatt 11 gyűjtő egység van elrendezve, amely felső, felfelé nyitott hengeres 12 szakaszával körbeveszi a szitaszerű 9 vezetéket. A hengeres 12 szakaszhoz lényegében 25 kúposra kiképzett szakasz, azaz 13 tölcsér van csatlakoztatva, amely közepe tájári hengeres szakaszba megy át és ennek az átmérője lényegében megegyezik a cső alakú szitaszerű 9 vezeték átmérőjével és a későbbiekben ismertetett módon az iszap (14) gyűjtőtartályaként 30 szolgál. A 14 gyűjtőtartály csatlakoztatva van az 1 reakcióedény 16 fenekében kiképzett központi 15 nyíláshoz. Hasonlóan a 2 fedélhez a 16 fenék is homorúra van kiképezve és közepén 16 záródugóval és 16 tömítéssel 35 zárható le. A 11' gyűjtőegység falai tömörek azzal az eltéréssel, hogy a cső alakú 14 gyűjtőtartályban a víz részére kilépő nyílás van kialakítva a 13 tölcsérbe való átmenet közelében. Ezek a 19 nyílások célszerűen viszonylag keskeny rések, amelyek a szilárd alkotó* 40 részeket visszatartják, de a vizet átengedik. A hengeres oldalfalak, a 16 fenék, valamint a 19 nyílások alatti cső alakú 14 gyűjtőtartály között 1 reakcióedény alsó része képezi a tényleges 20 vízkészlet tartályt. A 20 vízkészlet tartály feltöltésére szolgál az 45 elzárható 21 töltőcsonk, amely az 1 reakcióedénybe célszerűen a szokásos vízszint felett van becsatlakoztatva. Az 1 reakcióedény oldalfalán áthaladó másik 22 csatlakozó csonk szolgál a már említett gyűrű alakú 10 fúvókarendszer táplálására. 50 Az említett gyűrű alakú 10 fúvókarendszer gyűrű alakú 23 csőből áll, amely a cső alakú szitaszerű 9 vezetéket körkörösen veszi körül. Ez a gyűrű alakú 23 cső össze van kapcsolva radiális elrendezésű 24 csővel, valamint az 1 reakcióedény oldalfalában elrendezett 25 csat- 55 lakozó csonkkal, ahol a 24 cső a gyűrű alakú 23 cső helyzetét biztosítja. A gyűrűs 23 cső belső kerületén több 26 fúvóka van elrendezve, amelyeken keresztül a szükséges vizet a cső alakú szitaszerű 9 vezetékre vezetjük rá. A 26 fúvókák 30 úgy vannak beállítva, hogy a cső alakú szitaszerű 9 vezeték falát és így a kalciumkarbid nagy részét el tudják látni vízzel. A 26 fúvókák legalább egy része viszont célszerűen úgy van beállítva, hogy a 6 karbidtartályból a kalciumkarbid részecskéknek a cső alakú 14 gyűjtő- 65 tartályba történő átjutását elősegítse. 2
