185481. lajstromszámú szabadalom • Négytengelyű térbeli logikai játék
1 185 481 2 A találmány tárgya négy tengelyű térbeli logikai játék, mely külsőleg háromoldalú gúlát (tetraédert), vagy más szabályos (például gömb), félszabályos (például négy-négy hatszögü és háromszögű lap határolta „Archimédeszi-test”), illetőleg szabálytalan (alaktalan, amorf) testet mintáz, harmincegy alapelemből összeállítva. A — például — tetraéder geometriai középpontjában egy kis gömb van elhelyezve, melynek a tetraéder geometriai középpontjából a csúcsai felé irányuló axiális hengeres nyúlványain rugalmas csapok vannak kialakítva. Az összeépített tetraéder — vagy szabályos-, félszabályos-, szabálytalan alakzat — ezen kapcsolószerv bármely tengelyére merőlegesen négy-négy egymástól függetlenül és együtt forgatható szintre oszlik, szintenkénti elemek száma tizenhat, kilenc, négy illetve egy. A — például — tetraédert ötféle felületi elem, éspedig négy sarok, négy csúcscsatlakozó, tizenkettő élnegyedelő, hat élközepelő és négy lapközepelő olyképpen alkotja, hogy egymással és a négynyúlványos kis gömbbel összeépítve zárt, mobilis rendszert adnak. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően úgy is elképzelhető a logikai játék, hogy a tetraédert, vagy más szabályos, félszabályos, szabálytalan testet mindösszesen tizenkilenc elem: négy sarok, négy csúcscsatlakozó, hat kombinált-élközepelő (mely legegyszerűbben kettő élnegyedelő és egy élközepelő alkalmas fix összeépítéseként származtatható), négy lapközepelő és egy négy-nyúlványos kis gömb kapcsolószerv alkotja. így a tetraéder e kapcsolószerv bármely tengelyére merőlegesen négy-négy szintre oszlik; a négy szint közüli középső kettő szint elemei kényszerkapcsolatban együttesen, az alsó és felső szintek elemei együttesen vagy egymástól és a középső szintek elemeitől függetlenül forgathatók; az együtt mozgó elemek száma az alsó szinten tíz, a középső kettő szinten hét, a felső szinten egy. A tetraéder felületét adó háromszögű (egyenlő oldalú) lapok meghatározott ábrákkal, színekkel, vagy egyéb módon kódoltak, ezáltal egymástól megkülönböztethetők. A forgatásokkal újabb felületi permutációkat hozhatunk létre meghatározott külső képre irányulva, vagy legegyszerűbben: öszszekevert alkotók helyre rendezése lehet a feladat. A kirakó rendszerű logikai játékok elve, hogy különálló elemekből kell kialakítani azok alkalmas konfigurációit, az alkotók függetlensége, sorbarendezhetősége miatt állandóan azonos, a játékra jellemzően megfogalmazott problémát felvetve. Ezek egyik ismert példája a „SOMA” játék, melynek hét eltérő alakú, 3 vagy 4 elemi kis kockát tartalmazó részéből lehet összeállítani egy 3x3x3 elemszámú nagy kockát. A sorrendi játékok lényege: megadott elemei helyének szabály szerinti felcserélése. Ilyen a Sam Loyd-féle „14-15-ös”, melyben egy 4x4 mezős táblán 15 számozott mező mozgatható, tologatással helyre rakható. A különálló és ezért elveszíthető elemek alkotta játékok e hátrányát, nehézkesebb kezelhetőségét kiküszöbölve jelent meg a „bűvös dominó”, a 3 x 3 x 3-as és a 2 x 2 x 2-es „Rubik-kocka” (utóbbiakat a 170 062-es szabadalmi leírás ismerteti). Közös alapjuk: a nagy idom testének szétbontása né kül, egy-egy lapjuk ieforgatásáva! hozhatók új helyzetbe az alkotók. Ujszerűek ezek a játékok; feladatuk a játszó következtető képességének, problémamegoldó készségének, térlátásának fejlesztése. Miután közkincscsé váltak a megoldási algoritmusok, igazán új logikai problémák megoldását már nem tudják felvetni, a továbbiakban a gyors helyzetfelismerésnek, a kézügyességnek (automatizmusok) a szerepe lesz a döntő. A találmányban ismertetett térbeli logikai játék rendelkezik mindama előnyökkel, melyekkel az előbbiek. Ezeken túl az új játék törvényszerűségeinek felismerési lehetőségét nyújtja; a konvencionális három tengelyűség, a derékszögű tengelyek szervezte mozgások helyett négy tengelyű rendszerben létrejövő mozgások bemutatásával a térlátás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztését szolgálja új logikai feladatok felvetésével. A találmány lényege: a harminc (kis tetraéderből és oktaéderből — azokat forgásfelületekkel kiegészítve, illetve csonkolva — származó) idomtestje a négy-nyúlványos kis gömb kapcsolószerv tengelyeire merőlegesen (a nagy tetraéder szétszedése nélkül) annak négy-négy szintje független, vagy megfelelő egyidejű forgatásával permutálható. A találmány egy másik (bemutatott) kiviteli alakjában: a tizennyolc (kis tetraéderből, oktaéderből - összeépítéssel, forgásfelületekkel kiegészítve, csonkolva - származó) idomtegtje a magközépi kapcsolószerv tengelyeire merőlegesen (a nagytetraéder szétszedése nélkül) annak négy-négy szintje kényszerkapcsolt, független, vagy megfelelő egyidejű forgatásával permutálható. A találmányban ismertetett térbeli logikai játékot a mellékelt ábrákon magyarázzuk. A rajzokon láthatók: 1. ábra - a harmincegy idomtestből felépített tetraéder alaphelyzetben - axonometria 2. ábra — a tetraéder véletlenszerűen választott (itt a függőleges) tengelyére merőlegesen elforgatott felső három szintje forgatás közben — axonometria 3. ábra — a tetraéder véletlenszerűen választott (itt a függőleges) tengelyére merőlegesen elforgatott felső kettő szintje forgatás közben — axonometria 4. ábra - a tetraéder véletlenszerűen választott (itt a függőleges) tengelyére merőleges elforgatott legfelső szintje forgatás közben - axonometria 5. ábra - egy lehetséges forgatási kombináció — axonometria 6. ábra — több - egyidejűleg létrejött — forgatás kombinációja - axonometria 7. ábrasor — a négy-nyúlványos kis gömb kapcsolószerv három képsíkos vetületei, részletezve: 7.1 ábra - a kapcsolószerv felülnézete 7.2 ábra - a kapcsolószerv elölnézete 7.3 ábra - a kapcsolószerv oldalnézete 7.4 ábra - a kapcsolószerv elhelyezkedése a tetraéder belsejében — feiülnézet 7.5 ábra — a kapcsolószerv elhelyezkedése a tetraéder belsejében — elölnézet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
