185480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus égetett és nem égetett termék előállítására
1 185 4KO 2 A találmány tárgya porózus cement kötőanyagú, főleg kaidnál! kovaföldet tartalmazó, égetett és nem égetett hőszigetelőanyagok előállítására szolgáló eljárás. Ismeretes, hogy a kovaföldet tartalmazó nem égetett hőszigetelőanyagokat többféle anyaggal kötik: szurokkal vízüveggel (2422575 sz. NSZK szabadalom), mésszel (172113 sz. magyar szabadalom), magnézium sókkal és cementtel. A felsorolt kötésmódok közös jellemzője, hogy a porózus kovaföld szemcséket olyan kötőanyagokkal szilárdítják meg, amelyek önmagukban nem, vagy csak kismértékben pórusosak, ezáltal csökkentik a hőszigetelőanyag porozitásút és höszigclelőkcpességét. A kovaföldet tartalmazó höszigetelöanyagok előállítására egyéb eljárások is ismertek, amelyeknél úgy növelik a porozitást, hogy 65~80% víz hozzáadásával a kovaföldhöz parafaőrleményt, fürészport, vagy tőzeget (! ) adagolnak, majd az anyagot kiégetik. Ismeretes az az eljárás is, hogy a kovafőidből vizes iszapot készítenek, amelybe habot kevernek, majd kiégetik, kiégelés után pedig méretre vágják vagy méretre csiszolják a terméket. (2) Ezeknek az eljárásoknak jellemzője, a nagy víztartalmú keveréket előállító közbenső gyártási művelet, amely után jelentős energiaráfordítással szárítják, majd égetik a terméket. A nagy víztartalom következtében a szárítás alatt a termék könnyen változtatja alakját görbül, vetemedik, 800— 1100 °C között pedig mintegy 7 %-ot zsugorodik. Ennek következtében megnő az égetési selejt. A nagy feldolgozási víztartalom eltávolítása, szűrőpréseiés, szárítás, megnöveli az energia költségeket és meghosszabbítja a gyártási folyamatot. A találmány célja olyan főleg kovaföldet tartalmazó termékek előállítására szolgáló eljárás, amellyel a kötőanyag porózussá válik, amelynek feldolgozási vízigénye kicsi, energiatakarékos, és egyaránt alkalmas égetett és nem égetett höszigetelőtermékeknek, egyszerű előállítására. Felismerésünk szerint, ha a kovaföldet, kalcinált kovaföldet és vizet tartalmazó keverék kötéséhez használt cementhez a cement tömegére számított 0,02-0,8 %-nyi mennyiségben felületaktív adalékszert, nátriumrezinátot és/vagy sorbitán-monosztearátot-, trisztearátot és/vagy szaponint adagolunk, akkor előállnak azok a kedvező hatások, amelyek révén a feldolgozási folyamat során a kötéshez használt cement pórusossá válik, a keverék feldolgozási vízigénye, és a termék zsugorodása csökken, a bedolgozási képlékenysége pedig nő. Az adalékszermentes keverékkel szemben a termék porozitás növekedése 5-10%, a feldolgozási vízmennyiség csökkenése pedig 4-15%-os, miáltal a szárítási energiaigény és a vetemedésérzékenység, valamint a repedésérzékenység is csökken, a höszigetelöképesség és a selejtmentes termékhányad nő, ami a gazdaságos gyártás és felhasználás szempontjából előnyös. A vízigény csökkenése a felsoroltakon kívül még azzal az előnnyel is jár, hogy a kisebb víz-cement tényező következtében a termék szilárdsága is nagyobb lesz. Másik felismerésünk az. hogy a főleg kovaföldet, cementet, felületaktív adalékszert tartalmazó hőszigelelőanyagok előállítására alkalmas keverék képlékenysége és más felületekhez, pl. faiakhoz történő tapadása olyan mértékben megnő, hogy a kovaföld hányad min. 2%-ra történő csökkentése és a kalcinált kovaföld mennyiségének max. 75 %ra történő növelése mellett is a keverék, a csökkentett mennyiségű víz hozzáadása után, zsaluk közé csömöszölve, vibrálva alkalmas felhasználásra és szórógéppei vagy vakolással falfelületekre felhordva jól feltapad még akkor is, ha a kalcinált kovaföld 5-15 %-át más, hőre nem bomló hőszigetelőanyag u m. duzzasztott periit, hőszigetelő samott szemcse, saját anyagból visszaörölt égetett szemcse, ásványgyapotszál, üvegszál, kerámiaszál helyettesíti. A keverékből viz hozzáadásával készített hőszigetelőanyagok nedvestérben tartva megszilárdulnak. Zsaluk közé csömöszölve, vagy szórógéppel a szigetelendő térbejuttatva a nedves keveréket különösebb víztelenítés nélkül alkalmasak a beépítésre. Vibroasztalon, vagy mintába esömöszölésse! idomokká alakítva, megszilárdulás után kemenceszerkezetek falazatába, max. ilGO'C hőmérsékletig megfelelnek hőszigetelésre. A höszigetelöanyagok szárítása és égetése a beépítés után pl. a kemenceszerkezettel együtt, vagy külön szárítóban, illetve kemencében történik. A találmány szerint előállított száraz hőszigetelőanyag keverékben a kovaföld 2-30%, előnyösen 5-25%, a kalcinált kovaföld mennyisége 30-75%, előnyösen 50-70%, az aiuminát cement 20-40 %, előnyösen 25-35 %, a felületaktív pórusképzö adalékszer pedig a száraz cement tömegére számítolt 0,02-0,8 %, előnyösen 0,1 -0,4 %, míg az egyéb hőre nem bomló hőszigetelő anyag u.m. duzzasztott periit, hőszigetelő samott szemcse, saját anyagból visszaőrölt égetett szemcse, ásványgyapotszál, üvegszál, kerámiaszál a kalcinált kovaföld tömegére számított 5-15%, előnyösen 8-12"/,, a feldolgozási vízmennyiség pedig 40-49%, előnyösen 46-48 %. Példák 1. Betonkeverő gépben 27 kg 70-73% AI2Oj tartalmú aiuminát cementet 2,5 kg száraz kovaföldet, 48 kg max. 3 mm-es szemnagyságú kalcinált kovaföldet és 0,027 kg nátriumrezinátot 74 1 vízzel max. i0 percig keverünk. Ezután az anyag használatra kész, amelyet a felhasználás helyén pl. kemence falazat készítésnél zsaluk közé töltünk és 5- 10 másodpercig vibrálunk. A zsaluzatot 48-72 óra múlva lebontva a falazatot 100~200°C-on szárítjuk és a kemencét felfütjük. Ha a keveréket víz hozzáadása nélkül készítjük el, akkor felzsákoljuk vagy konténerbe rakjuk és száraz helyen a további feldolgozás időpontjáig, legfeljebb azonban fél évig raktározzuk. Az anyag ilyen állapotban alkalmas szórógéppel falfelületekre, épületszerkezetekre, külső kemenceszerkezetekre történő felhordásra, keverőgépben vízzel történő későbbi összekeverésre és ilyen állapotban kemence falazatok hőszigetelésére, vagy fa, fém mintákban idomok készítésére. Az idomokat esömöszölésse!, enyhe sajtolónyo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
