185457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cimetidin-Z előállítására

1 185 457 2 A találmány tárgya eljárás a hisxtamin H-2 re­ceptort gátló I képlclü cimelidin új kristálymódo­sulatának, a cimelidin Z-nek az előállítására. A cimetidinnek több módosulata ismeretes az irodalomból. A 2 742 531 számú NSZK-beli közre­bocsátás! irat szerint a gyógyszerészeti célra legjob­ban alkalmazható A-módosulat vízmentes közeg­ből kristályosítva keletkezik, míg vizes közegből a B-, illetve a C-módosulat válik ki. Hasonló megál­lapításokat tartalmaz egv további közlemény is [Gazella Chim. Hal. 109 535-9 (1979)]. A közle­mény fö konklúziója, hogy vizes közegből az egyes formák kiválása véletlenszerű, nem szabályozható. A cimetidin ismert előállítási eljárásai közül gya­korlati jelentőséggel a 804 144 számú belga szaba­dalmi leírásban ismertetett módszerek bírnak. És­pedig: a) N - ciano - N' - {2 - [(5 - mélilimidazol - 4 - il) - meliUio] - etil} - S - meti! - izotiokarbamid reakciója alkoholban metilaminnal; b) 4 - metil - 5 - [(2 - aminoetil) - íiometil] - ímidazol és N - ciano - N',S - dírneti! - izotiokarba­mid reakciója acetonitrilben huzamos ideig tartó forralással; c) N - metil - N' - (2 - [(5 - metiiimídazol - 4 - il) - metiltio] - etil} - tiokarbamid és ólomciánamid reakciója dimetiíformamid és acetonitril elegyében. Valamennyi eljárást vízmentes közegben hajtják végre. Míg a b) eljárás szerint a terméket kromatog­ráfiás tisztítás után mindössze 20 %-os termeléssel [J. Med. Client. 20, 901 (1977)] kapján, a e) eljárás termelése (40 %) is elmarad a zárólépésben megkí­vánt hatékonyságtól, ezen kívül az ólom-tartalmú reagens alkalmazása is hátrányos a zárólépésben. Bár az a) eljárás kitermelés szempontjából problé­mamentesnek tűnik, a reakció levezetése és a reak­­cióelegy feldolgozása azonban már közelről sem az. A 804 144 számú belga szabadalmi leírás szerint [1. példa (c) (ii) pont] a reakciót huzamos időn át szobahőfokon, nagy feleslegben adott metilamin­nal alkoholban hajtják végre, a reakcióelegyet be­párolják és a visszamaradó anyagot izopro­­panol-petroléter elegyébői kristályosítják ál. E módszer hátrányai a következőkben foglalhatók össze: a szobahöfokon végrehajtott reakció során a rendszerből a metilmerkaptán nem távozik el, és a reakcióelegy bepárlása során a két gáz eltávolítá­sa olyan rohamossá válik, hogy megkötésük nem oldható meg. A cimetidint, mint a reakció termé­két, bepárlási maradékként kapják meg, mely az összes szennyezést és mellékterméket tartalmazza. Ezektől a 804 144 számú belga szabadalmi leírás idézett példájában leírt módon nem lehet megsza­badulni, a kristályosítás nem eredményez megfelelő minőségű terméket. Az irodalom szerint tehát a cimetidin vízmentes közegben való előállítása során a vegyüld átkristá­­lyosítása és bizonyos mértékű, de nem kielégítő tisztítása megoldható vízmentes szerves oldószer­ből való átkrislályosílással, amikoris a gyógyszeré­­szelileg alkalmazható cimelidin A kristályforma állítható elő. A cimetidin kémiai előállításának javítására irá­nyuló munkánk során azt találtuk, hogy amennyi­ben a N - ciano - N’ - ]2 - [(5 - mélilimidazol - 4 - i!) - metiltio] - etil) - S - metil - izoliokarbamidot vizes közegben reagál láttuk metilaminnal, úgy olyan hőmérsékleti viszonyokat tudtunk találni, amelyek mellett a metilmerkaptán fejlődés egyenle­tessé vált és ezzel megsemmisítése kémiai átalakítás (égetés, hipoklorilos oxidáció) útján kedvezőbben lett végrehajtható, mintha lökésszerűen fejlődött volna. A metilamin ugyanis szobahőfokon vagy afelett is késlelteti (laza sóképzés útján) a metilmer­­kaplán eltávozását, alkoholos közegben végzett melegítés során éppen a reagens metilamin is jelen­tős mértékben távozik, míg vizes közegben a for­rásponttól távolabb érhető el a metilmerkaptán eltávozásához szükséges hőmérséklet (kb. 50-60°C), igy a metilamin gazdaságosabban, ki­sebb felesleggel használható fel. így 2 - 5 mól metil­amin elégséges a gyors és teljes átalakításhoz, szem­ben az irodalomban szereplő több, mint Í0 móllal. A vizes közegben végrehajtott eljárás előnyei nem­csak biztonságtechnikai, illetve környezetvédelmi vonatkozásúnk, és nemcsak a felhasznált metilamin mennyiségének csökkentésében jelentkeznek, ha­nem abban is, hogy a kinyert cimetidin tisztább lesz. A reakció során ugyanis melléktermékként S,S' - bisz - [2 - (N - ciano - N' - metil) - guanidino - etil] - diszulfid keletkezik, melynek előállítását (nem kielégítő tisztaságban) a 29 44 257 számú NSZK-beli közrebocsátás! irat ismerteti. E szeny­­nyezö anyag fellépéséhez azonban nem szükséges a szintézis előtermékéhez használt ciszteaminhidro­­klorid diszulliddal szennyezett volta (minthogy ke­letkezése ebből, ciánimidoditioszénsavdimetil­­észterböl és metilatninbó! is felírható), hanem felis­merésünk szerint a cimelidin oldallánc C-S kötésé­nek hasadásával is kialakulhat. A különféle nukleo­­lilek cseréje a Mannich-típusú vegyiiletek körében jól ismert. Azt találtuk, hogy szerves oldószerekben a kívánt termékkel együtt kristályosodó anyagtól éppen vizes kristályosítással, vagy vizes közegben végzett reakcióval és a szárítás előtt a metilamin alapos kimosásával szabadulhatunk meg. Kísérle­teink tanúsága szerint az etilacelát : aceton :­­víz = 5:4:1 futtatóelegyben, Kieselgel 60F 254 adszorbensen 0,45 Rf értéknél (UV denzitometriá­­san 225 nM-en mérve) jelentkező melléktermék aránya metilaminoldaltal való forralás vagy metil­amin jelenlétében végzett szárítás során számotte­vően megnő. A cimetidin előállítása vizes metilaminnal mind a reakció lefolytatása, mind nagyobb tisztaságú anyag kinyerése folytán előnyös. Ezen előnyök gyakorlati érvényesítésekor célul tüztük ki, hogy a vizes reukcióelegyböl a cimetidin kinyerésére egy­szerű módszert dolgozzunk ki. A vizes és vizes-szerves oldószcrclcgyel tartalma­zó túltelített közegből történő kícsapási feltételek vizsgálatánál arra a meglepő eredményre jutot­tunk, hogy 20-50, előnyösen 20-40 °C között végzett kicsapásnál — spektroszkópiai és röntgen­­diffrakciós vizsgálat szerint - új kristályszerkezet­tel, igen jól kezelhető, könnyen szűrhető és kimos­ható formában jelenik meg a cimelidin, amely mó­dosulatot cimetidin Z-nek neveztünk el. Ez a forma 5 13 15 20 75 70 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents