185436. lajstromszámú szabadalom • Folyékony, stabilizált, szelektív herbicid készítmények mezőgazdasági kultúrák számára
1 185 436 2 Találmányunk tárgya folyékony, stabilizált szelektív herbicid készítmények, amelyek hatóanyagként az (1) általános képlettel jellemzett klór-aeetanilidet, — mely képletben R, és Rz 1-2 szénatomszámú alkilesoportot, X aikil-, alkoxi-alkil-, vagy alkánsav-alkil-észtcr csoportot jeleni -adott esetben a (II) általános képlettel jellemzett triazinl - mely képletben R, és R2 2-4 szénatomszámú alkilesoportot, X halogén atomot, metil-merkapto-csoportot jelent — és/vagy a (III) általános képlettel jellemzett karbamid származékot — mely képletben Rj 1 szénatomszámú alkoxi-csoportot, R2 I szénatomszámú alkil-csoportot, X, és X2 halogén atomot jelent és/vagy trimetilén-uracilt (lenacill) tartalmaz. Stabilizáló szerként poláros viasz emulziót tartalmaz a szokásos adalékanyagok és víz mellett. Találmányunk alkalmazási területeként a mezőgazdaságot jelöljük meg, ahol is a készítmények pl. kukorica gyomnövényeinek irtására használhatók. Ismeretes, hogy az I. általános képlettel jellemzett klóracetilanilid származékot tartalmazó készítmények hatékony szelektív hcrbicidek, amelyeket a mezőgazdaságban kelés előtti kezeléssel a kultúrnövények gyomtalanítására használnak. A klóracetanilidek szerves oldószerekben jól oldódnak, és ezért az ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyomirtószereket emulgeálható oldalban - ún. emuigeálható (EC) koncentrátum alakban - hozzák forgalomba. Ezek a készítmények vízzel emulziót képeznek és a vizes permedével végzik a permetezést. A permedé kiszórása után a talajra jutott szert rögtön előnyös a talajba dolgozni, mert a klóracetanilidek erősen illékonyak és ezért a talaj felületéről rövid időn belül elillannak. (Növényvédelmi technológiák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974). Ismeretes továbbá az is, hogy a klór-acetanilid herbicidek elsősorban egyszikű gyomok ellen hatásosak és ezért gyakran a kétszikű gyomok ellen hatékony triazinokkal kombinálva használják azokat. Kombinációs partnerként kukoricában leggyakrabban a jól ismert atrazint (2-klór-4-eti!amino-6-izopropilamino-l,3,5 triazin) használják. Az atrazin - rossz oldhatósága miatt EC alakban nehezen formálható, ezért az ilyen kombináció alkalmazása eddig úgy történt, hogy a klór-acetanilid EC-t és az atrazin (2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-l,3,5-triazin) porkészílményt, a permetlé tartályban keverték össze és azután ezt a tankkeveréket permetezték ki. Hasonló az eset a cukorrépa vegyszeres gyomirtására használt klór-acelanilidlenacil (3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracil) kombinációk esetében is. (Engedélyezett növényvédőszerek 1981). A kikelt gyomok ellen, posztemergensen alkalmazott gyomirtószerek esetében esetenként alkalmaznak nem fitotoxikus, emulgeálható ásványolajat a permetlé tartályban - közvetlenül a kipermetezés előtt - összekeverve (Növényvédelmi technológiák 1979-1980. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1978. p. 54). Alkalmaztak kísérletileg ugyanilyen célból tankkeverékben poláros (paraffin) viasz emulziót is adalékként a herbicid hatás fokozására. (J. Abernathy, P. W. Santelmann, Proc. S. Weed Sei. Soc. 1969. 22. 350). A klór-acetanilid hatóanyagú EC készítmények hátránya, hogy tűzveszélyesek, melegvérüekre toxikus aromás oldószereket (xilol, toluol, szolventnafta stb.) tartalmaznak, továbbá meglehetősen drágák. Mind gazdaságossági, mind egészségügyi szempontból kívánatos tehát a klór-acetanilid hatóanyagú herbicidek olyan szerformája, amely tűzveszélyes és toxikus oldószereket nem tartalmaz és adott esetben a klór-acelanilideken kívül a gyomirtó hatásspektrum kiterjesztését szolgáló egyéb herbicid hatóanyagokat (pl. triazint, karbamidszármazékot) együttesen tartalmaz. A gazdaságos mezőgazdasági alkalmazás célszerűen olyan klór-acetanilid hatóanyagú gyomirtó készítményt kívánna meg, amely nem igényel talajba dolgozást, illetőleg amelynek késedelmes talajba munkáIása nem veszélyezteti a gyomirtó hatást. A gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban régóta ismert az illékony anyagok védőburkolása, a mikrokapszulázás, mellyel lehetővé válik, hogy a kapszulából felszabaduló anyag a kíván! helyen és mértékben fejtse ki hatását. A kapszulázással nyerhető előnyök nem hagyták érintetlenül a növényvédőszer hatóanyagok felhasználását sem: a humántoxieitás csökkentésének lehetősége, a hatóanyag aktivitás szabályozott, lokalizált, folytonos és elnyújtott volta, a környezet* szennyezés csökkentésének lehetősége stb. A felsorolt előnyök azonban költségtöbblettel járnak, így erősen korlátozzák a kapszulázott növényvédöszerek elterjedését. Ezt igazolja, hogy napjainkban egyetlen mikrokapszulázott herbicid készítmény sincs kereskedelmi forgalomban, noha az idők folyamán több szabadalmi leírás jelent meg előállításukról (pl. 3 679 392 sz. Amerikai Egyesült Államokbeli, 742 642 sz. kanadai leírás). A növényvédőszeriparban kezd elterjedni a „matrixhatás" kifejezés. A matrixhatás speciális fizikai és kémiai hatás és azt jelenti, hogy egy többalkotós rendszer főalkotóinak koncentrációja az idő függvényében viszonylag szűk tartományban változik. Az a matrixhatás, amely felismerésén találmányunk alapul, illékony anyagok, viaszok alkalmazásával olyan vizes emulziókká alakíthatók (formálhatók), amelyeknek hatóanyag leadása tetszőlegesen szabályozható. Kísérleteket végeztünk acilanilid hatóanyagot önmagában és az említett herbicid hatóanyagokkal kombináltan stabilis, nem fitotoxikus herbicid készítmények előállítására az ismert herbicid tankadalékok hozzáadásával. Kísérleteinkben acetoklór (N-(etoximetil)-2-etil-6-metil-klóracetanilid) (Acenit 50 EC) készítményhez a felhasználási dózis különböző arányaiban kevertük Agropon (Agrokémia Szövetkezet, Selylye) emulgeálható ásványolajat. Sun 11 E (Sun Oil Co, USA), Folicote (Sun Oil Co, USA) paraffin viasz emulziót. I srész. Acenit 50 EC-t 0,5 - 6,0 srész. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
