185418. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék, amelynek egymáshoz és magrészéhez képest mozgató egységei vannak

185 418 2 kíthatók ki. Ugyanígy — keik' szerkezeti felosztás mel­lett — a B, C és a többi csúcsokkal meghatározott ötszög alapú gúlák alkotta részletek is egy-egy M mozgó egysé­get képezhetnek. A későbbiekl tn ismertetett szerkezeti kialakítás mellett biztosítható, hogy a játék geometriai testét képező ikozaéder egy-eg\ L testlapja egymás után három M mozgó egységhez is kacsolódhat. Ilyen körül­mények mellett egy-egy L testii g az ikozaéder felületén bárhová elvándoroltathatő, így e:- ileg az ikozaéder min­den másik L testlapjával kapcsola ra hozható. Az 1. ábrán szemléltetett pék’.ikénti kiviteli alaknál olyan helyzetben van feltüntetve a logikai játék geomet­riai testét képező ikozaéder, amely mellett az A csúcs­ban egyesülő L testlapok-mindegyike más-más színű. A logikai játékot képező geometriai testtel megvalósít­ható egyik fajta játék az lehet, hogy úgy kell összeren­dezni az ikozaéder L testlapjait, hogy az egy-egy csúcs­hoz tartozó háromszögek más-más színűek legyenek. Ehhez a meghatározott cél érdekében elforgatott pilla­natnyi M mozgó egységeket kell elforgatni. Lényegében az 1. ábrán szereplő geometriai test szer­kezeti felépítésével azonos szerkezeti felépítésű, de több játék lehetőségét biztosító logikai játékhoz jutunk, ha a 2. ábrán feltüntetett színezést alkalmazzuk. Ennél a megoldásnál mindegyik L testlap háromféle színnel van ellátva. A különböző színű felületrészek az L testlap magasságvonalaival, helyesebben azok egy-egy szakaszá­val vannak részben határolva. így a logikai játékot képező geometriai test esetében mindig biztosítható olyan állapot, amelynél egy-egy csúcs csak azonos színű felületrészekkel van meghatározva. A 2. ábrán feltünte­tett esetben az A csúcsnál csak a d színű felületrészek helyezkednek el, a B csúcsnál csak az f színű felület­­részek, és Így tovább. Ennél a példakénti kiviteli alaknál hatféle színezést alkalmaztunk, amely színek a—f jel­zésűé k. Az ilyen színezéssel ellátott logikai játék még több játéklehetőséget és kombinációs változatot biztosít mint az 1. ábra kapcsán ismerteteti megoldás, és az át­tekinthetősége is kedvezőbb. E megoldás szerkezeti ki­alakítása elvileg ugyanolyan lehet, mint az 1. ábra kap­csán ismertetett változat esetében. Lehet olyan színezést is alkalmazni a logikai játékot képező ikozaéder testlapjain, amely esetben egy-egy L testlap különféle színű felületrészeit az ikozaéder három­szög alakú testlapjának szögfelezői egy-egy szakaszai határolják részben. Ezt a példakénti megoldást külön nem szemléltettük a rajzokon. Az ilyen színezéssel el­látott geometriai test szerkezeti felépítése is azonos vagy hasonló lehet, mint az 1. és a 2. ábra kapcsán ismertetett változatok esetében. A 3. és 4. ábra bepillantást enged a találmány szerinti logikai játékot képező geometriai test ikozaéder változa­tának belsejébe, így részleteiben is áttekinthető a javasolt logikai játék felépítése és működése. Az említett ábrák­ból egyes szerkezeti részleteket — mint például a forgás­­tengelyeket, az ezekkel kapcsolatban alkalmazott rugó­kat, a rögzítőszerveket — elhagytunk, hogy az egyéb elemek zavartalanabbul megismerhetőkké váljanak. Az ábrákon a magrészt sem tüntettük fel. Látható vi­szont a 3. ábrán a Tj egységközponti elemek, T2 él­elemek és T3 lapelemek egymáshoz való kapcsolata. Az is megállapítható, hogy a geometriai test X test­tengelyei a Tj egységközponti elemek középvonalaival egybeesnek. Az ikozaéder felületén közvetlenül nem lehet érzékelni a Ti egységközponti elemek egy-egy darabját, mert azok csúcsrészei a 2 síkokkal le vannak törve. E 2 síkoknál támaszkodik a Ti egységközponti elemre a forgástengelyt képező csavar feje, ha nincs be- 5 süllyesztve. A rajzon szereplő példa esetében azonban a 8 furatok látszanak, amelyekben az említett csavar­fejek foglalnak helyet. Nyilvánvaló, hogy a 2 síkok fö­lötti szerkezeti részlet, mint a 3 csapfej, nem foglalhat el nagyobb helyet mint amit a T] egységközponti elemből a 2 sík mentén való metszet eltávolított, mert különben nem tudnának elmozdulni a T2 lapelemek. Egy-egy M mozgó egység egy S forgás-sík mentén fordítható el. Az ikozaéder alakú geometriai test I magrésze tulaj­donképpen egy dodekaéder lehet. Ez az 1 magrész azon­­-) g fan lehet másmilyen alakú is, például gomb is. A találmány e példa szerinti megoldásánál héjnak revezzük a 3. ábrán látható részletek összességét, amihez még hozzátartoznak az ezen az ábrán fel nem tüntetett szerkezeti elemek is. 2o Az 5. és 6. ábra kapcsán szemléltetjük a találmány szerinti logikai játék egyik példakénti kiviteli alakjánál az 1 magrész és a T! egységközponti elem közötti szer­kezeti kapcsolatot. Amint az főleg a 6. ábrán jól látható, az egyik Tj egységközponti elem geometriai közép- 25 vonala egybeesik az 1 magrész egyik X test-tengelyével. Mind a T> egységközpenti elemben, mind az 1 magrész­ben az X test-tengellyel egybeeső középvonalú furat van kialakítva. Ez a 8 furat a Tj egységközponti elemben vállal rendelkezik és erre a vállra támaszkodik a 7 rugó, 30 amelyet a 6 csavar feje tart előfeszítve. A 6 csavar képezi a rajzon feltüntetett Tj egységközponti elem forgás­­tengelyét. Ez a 6 csavar a példakénti kiviteli alaknál fa­csavar, amelynek menetes része az 1 magrészben helyez­kedik el. A ő csavar azon szakasza, amely a Tj egység- 35 központi elemben foglal helyet úgy van illesztve a 8 furatban, hogy a 6 csavarhoz képest könnyen el lehessen fordítani a T( egységközponti elemet. Az 5. és a 6 áb­rán olyan megoldást tüntettünk fel, amely rögzítőszerv­vel rendelkezik. A példakénti esetben a 4 csap szolgál 40 rögzítőszerv gyanánt. Látható, hogy a 4 csap közép­vonala a 6 csavar középvonalától, és így az X test-ten­gelytől is eltérő irányú. A példakénti esetben a 4 csap az 1 magrész furatába szorosan illeszkedik, míg a Ti eg/ségközponti elem furatában lazán van illesztve. A 8 45 furat végét, az 5 dugó zárja le és erre támaszkodik a 4 csap 3 csapfeje. Ha tehát a 4 csap az 5. és 6. ábrán szem­léltetett módon benne van a szerkezetben, akkor a vele ellátott Tj egységközponti elem az 1 magrészhez képest ne n fordítható el. Annak érdekében, hogy a 4 csap be- 50 helyezhető, illetve kivehető legyen, a T3 lapelemeket - szükség esetén — kitörésekkel kell ellátni. A T, egy­ségközponti elemnek az 1 magrészhez képesti elfordítá­­sárál általában szükséges gondoskodni a központos el­­foidítást biztosító vezetésről. Erre szolgálnak a 9vezető- 55 hornyok és az ezekbe illeszkedő 10 bordák. Mind a 9 vezetőhornyok, mind a 10 bordák gyűrű alakúak. \ 7. és 8. ábra a Tj egységközponti elemek és az 1 inagrész olyan kialakítására nyújt példát, álról rögzítő­­sze v nem szerepel. Ennél a példakénti kiviteli alaknál 60 az 1 magrész különféle nyúlványokkal ellátott test, amelynek a 7. ábrán csak egy nyúlvány — darabja lát­szik. Látható.a most hivatkozott ábrákon, hogy a Tj egységközponti elem alakja ennél a kiviteli példánál lényegében egy csonkagúlára hasonlít. Itt is vállal rendel- 65 kező 8 furatban foglal helyet a 6 csavar, amelynek feje 4

Next

/
Thumbnails
Contents