185405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves és szervetlen anyagok kezelésére
1 185 405 2 azt mutatják, hogy a tárolás, kondicionálás cs egyéb kezelés károsodásmentes volta jelentős mértékben az optimálisan megválasztott technológiának tudható be. Ezen belül annak, hogy a vákuumparamélercket, a nyomás-, hőfok- és nedvességviszonyok állandó megfigyelése és mérése mellett szabályozzuk, továbbá kihasználjuk a melegítés és a pihentetés hatását csakúgy, mint a vákuumszivattyú vagy ventillátorok működési idejével való manipulációt. A találmány szerinti eljárást az általunk elvégzett kísérletek egy részének ismertetésével mutatjuk be közelebbről. L példa A tárolandó gabonát flexibilis tömlőbe töltöttük, majd légmenetesen lezártuk. Nyári szárításról volt szó, amelynek első lépésében vákuumozást hajtottunk végre. Megmértük az anyag nedvességtartalmát a betöltéskor, majd a vákuumozás befejeztével meggyőződtünk arról, hogy a kívánt nedvességtartalmat értük-e el. Ez elsőre nem sikerült, ezért a vákuumozást tovább folytattuk. Miután előállítottuk az előirt nedvességtartalmat, a vákuumozást megszüntettük, az anyagot pedig a depreszsziós térben tároltuk. A tároló teret ezután a vákuumkeltő egységtől leválasztottuk. 2. példa Az 1. példával azonos módon jártunk el, a vákuumozást azonban mindaddig folytattuk, amígy a megengedett minimális depresszió mérteket cl nem értük. Ennek segítségével a tároló térből minden légpárát eltávolítottunk. Az anyagot ezután 3 órán keresztül pihentettük, amely alatt a szárítandó gabona és az azt befogadó depressziós tér között egy ún. egyensúlyi nedvességtartalom jött létre. Erről nyomásméréssel győződtünk meg. Ezután a tároló térbe meleg levegőt juttatunk be, amelynek segítségével járulékos szárítást hajtottunk végre. Folytonos hőmérséketmérés közben a meleg levegőt cirkuláltattunk a tároló térben. Ezzel együtt a vákuumozást is tovább folytattuk szakaszosan váltogatva a hőkezeléssel. A két műveletet addig ismételtük, amíg a kívánt nedvességtartalmat el nem értük. 3. példa A 2. példával azonos módon szakaszosan ismételt hőkezelést és vákuumozást alkalmaztunk ún. téli szárítás esetén, a folyamatot azonban az anyag fölmelegítésével kezdtük el. 4. példa Az előbbiekkel azonos elvek alapján végeztük az anyag szárítását, de a tároló teret összeköttetésbe hoztuk egy olyan gáztartállyal, amelyben légnemű fertőtlenítő anyagot helyeztünk el. A szárítás befejezte után ebből a védőgázt bejuttatuk a tároló térbe, majd ismét ellenőriztük a nedvességtartalmat. Minthogy szükség volt rá, megismételtük a szárítási lépések mindegyikét. A védőgáz bejuttatását egyszerűen oly módon hajtottuk végre, hogy a tároló teret összekötöttük a védőgáz tartályával, ahonnan a vákuum a szükséges gázmennyiséget „kiszippantotta”. A kezelő gáz a tároló térben tökélelc- 5 sen eloszlott. 5. példa 10 Védőgáz helyett ezúttal olyan légnemű anyagot alkalmaztunk, amely a tároló térben elhelyezett takarmánynak szánt szemesterményt olyan kiegészítő zamatkomponenssel gazdagította, ami a takarmány fogyasztását az állatok számára kívánatosabbá tette. A művelet végre- 15 hajtása ugyanaz volt, mint a 4. példánál. A talámány szerinti berendezést kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük. A mellékelt rajzon az 1. ábra a tároló tér egy kiviteli alakját, a 2. ábra annak egy másik változatát, a 20 3. ábra a tömlő egy elhelyezési módját, a 4. ábra egy másik elhelyezési módját, az 5. ábra a berendezés vázlatos kapcsolási elrendezést mutatja. Az 1. ábrán az a kiviteli alak látható, amelynél a flexi- 25 bilis falú 2 bélésszerű tömlő az 1 teherbíró falon belül helyezkedik el. A. ábrán a 3 teherbíró tömlő nem igényel semmi körítő falat. Úgy van ugyanis megméretezve, hogy képes az anyag biztonságos tárolására még akkor is, ha szükség van a tároló tér mozgatására. Mindként emlí- 30 tett esetben a 2 vagy 3 tömlő el van látva a 4 zárószerelvényekkel, amelyeken keresztül a tárolt anyag betöltése és eltávolítása történik. A 2 bélésszerű tömlő elhelyezhető a nyitott falak közé is, ahogyan a 3. ábrán látszik. Az 1 teherbíró fal ezúttal mintegy „támfal” szerepet 35 tölt be, amelyet a tárolt anyag a földnyomáshoz hasonló módon terhel. A 4. ábrán olyan 3 teherbíró tömlőt láthatunk, amely az anyag betöltése után a saját vastagsága, rugalmassága és alakváltozó képessége szerinti egyensúlyi alakot veszi föl. Az 1 teherbíró fal szerepét egyszerűen az 40 őt alátámasztó padozat képezi. Az 5. ábrán a többcélú kezelési eljárás megvalósítására alkalmas berendezést mutatjuk be. A 3 teherbíró tömlőként kialakított konténer fölül a 21 töltőcsonkkal, alul a 22 ürítőcsonkkal rendelkezik, melyek lezárása a 45 4 záró szerelvények szolgálnak. A 22 ürítőcsonkhoz tartozik az 5 ürítő szerv. Látható az 5. ábrán, hogy a 21 töltőcsonkhoz van bekötve a 6 vákuumvezeték, amely a 8 vákuumkeltő egységgel van összeköttetésben, és el van látva a 9 vákuumfrekvenciás nyomásmérővel, valamint a 50 szabályozó feladat betöltésére alkalmas 7 szeleppel. A 21 töltőcsonkból van kiindítva 11 légvezeték, amelybe a szívóhatás kifejtésére képes 15 ventillátor, továbbá a fölösleges nedvességet kiválasztó 23 kondenzátor van beiktatva. Ugyancsak a 11 légvezetékhez van 55 hozzárendelve a 14 léghevítő, amelyet a 24 fűlővezeléken keresztül a 13 hőtermelő működtet. A 14 léghevitő szolgál a tároló anyag melegítésére. A 11 légvezetékben egy vagy több 12 szelep helyezkedik el, amelynek segítségével a ! 1 légvezetékben áramló levegő szabályozható. 60 All légvezeték másik vége célszerűen a 22 ürítő csonkba torkollik. Ugyanide lehet bekötni a 19 szeleppel ellátott 18 gázvezetéket, amelynek segítségével a kezelő gázt tartalmazó 20 tartályból a járulékos kezelő anyag ugyancsak bejuttatható a 3 konténer tároló terébe. A tá- 65 roló térben találjuk a 16a fúvónyilásokkal elltott 16 lég-4
