185403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nőívarú szarvasmarha meddőségének gyógyítására és ívarzásának szinkronizálására szolgáló folyékony állatgyógyászati készítmény előállítására

1 i 85 403 2 adott esetben az állatgyógyászati készítmények előállítá­sára szokásosan használt egyéb hordozó- és/vagy segéd­anyagokkal együtt. Feltételezzük, hogy a találmány szerinti állatgyógyá­szati készítmény hatása azon alapul, hogy a benne lévő felületaktív anyag a méhnyálkahártyában a sejthártyák aktivizálása útján prosztaglandint szabadít fel. Feltétele­zésünket azokra a megfigyeléseinkre alapítjuk, hogy a ta­lálmány szerinti állatgyógyászati készítménnyel végrehaj­tott méhkezelést követően 1-2 óra múlva az uterotoni­­kus hatás fokozódik, 1—2nap múlva a sárgatestek sor­vadni kezdenek, vagyis luteolitikus hatás jelentkezik, to­vábbá a follikulusok erőteljesebb növekedésnek indul­nak, a nyálkatermelés fokozódik és 3-5 nap elteltével az ivarzási tünetek alakulnak ki. Méginkább feltételezhető a prosztaglandin-felszabadulás okozta kedvező hatás az ivarzások idején történő termékenyítések fogamzási eredményeiből, hiszen — miképpen erre a későbbiekben még utalni fogunk — a technika állása szerint ismert méhkezelőszerekkel eredménytelenül kezelt tehenek ese­tén sikerül akár 60 %-os vemhességi arányt is elérni. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy már korábban is felmerült az a gondolat, hogy a prosztaglan­­dinok szintézisét szövetekben lokálisan próbálják meg fokozni. Feltételezték ugyanis, hogy az így kiváltott bio­lógiai hatás közelebb áll majd az élettani hatáshoz, mint azt az exogén prosztaglandin-bevitélkor tapasztalni lehet. Felületaktív anyagok híg oldataival sikerült tyúkok endometriumában (a tyúkméhet bélelő nyálkahártyá­ban) prosztaglandin helyi képződését kiváltani, ami a szerv kontrakciójához és idő előtti ovipozícióhoz (tojás­rakáshoz) vezetett [Hertelendy, F., Tóth, M. és Bieliíer, V.: Prostaglandins and Medicine, 2. 217—223 (1979)]. Az utóbb említett szakirodalmi publikációban azonban még csak utalás sem található arra, hogy a madaraktól rendszertanilag viszonylag távol eső szarvasmarha esetén ilyen módon a sárgatest visszafejlődését és ezáltal új ivari ciklus beindítását lehet elérni. így az a felismerésünk, hogy anionos vagy nem-ionos felületaktív anyaggal a sár­gatest működésére közvetetten hatni lehet, szakember számára teljesen meglepő, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a madarakban, így többek között a tyú­kokban az emlősökének megfelelő sárgatest egyáltalán nem található. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás nőivarú szarvasmarha meddőségének gyógyítására és ivarzásának szinkronizálására szolgáló folyékony állatgyógyászati ké­szítmény előállítására. A találmány értelmében úgy já­runk el, hogy 0,2-5,0 súly% mennyiségben vett anion­­aktív epesav-származékot vagy 10-20 szénatomot tartal­mazó alkánszulfonát sót vagy nem-ionos polietilénglikol­­étert vízzel és adott esetben az állatgyógyászati készítmé­nyek előállítására szokásosan használt egyéb hordozó­­és/vagy segédanyaggal összekeverve 6,0—9,0 pH-értékű folyékony állatgyógyászati készítménnyé alakítunk. A találmány szerinti eljárásban felhasználható anionos felületaktív anyagok közül kiemeljük a dezoxikóisav és egyéb epesavak (például a kóisav, litokólsav vagy a keno­­dezoxikólsav, illetve ezeknek a savaknak például taurin­­nul vagy glicinnel alkololt konjugált vegyíiletei) áilaigyó­­gyászatilag elfogadható sóit. Az epesav-sók ugyanis nem csak hogy anionos detergensek, hanem élettani detergen­­sek is, vagyis kifejezetten nem testidegen anyagok. ..'A találmány szerinti eljárásban felhasználható nem­ionos felületaktív anyagok közétartoznak az alkilfenol­polictilcuglikul-cter típusú vegyületek (például a 10 mól elilén-oxidoi tartalmazó oktilfenol-polietilénglikol-étcr), valamint a polictücnglikolokka! képzett zsíralkohol-éte­­rek vagy zsírsav-észterek. Megemlíthetjük még a több­­értékű alkoholok zsírsavakkal alkotott észtereinek és zsíralkoholokkal alkotott étereinek azokat a származé­kait, amelyekben éterkötéssel kapcsolódó polietilén­­gliko -Iánc is van. A legutoljára említett típusú vegyüle­­tekre jellegzetes példaként említhetjük a közismert Tween enuilgeátor-családot. S/akember számára érthető, hogy az említett felület­aktív anyagok hatása nem egyformán erős, továbbá hogy a hatás koncentrációfüggő. Ezért a találmány szerinti el­járással előállított 0,2-5,0 súly% mennyiségben felület­aktív anyagtartalmú állatgyógyászati készítményből egy - egy kezeléshez 25 50 ml-t használunk fel. A konkrét eseti cn alkalmazandó optimális koncentráció, illetve tér­foga1 megállapítása állatorvos számára rutinfeladat. A találmány szerinti eljárással előállított készítmény pH-ját mindig 6,0-9,0 pH-tartományban tartjuk (bár a találmány értelmében alkalmazott felületaktív anyagok ezt a pH-tartományt rendszerint önmagukban biztosít­ják). a savas pH-tartomány korábban említett hátrányai jelentkezésének megelőzése 'céljából. Vizsgálataink sze­rint célszerű lehet, ha a pH 8 értékű, vagy ennél lúgosabb pH i: hatásfokozás szempontjából. Az adott esetben fel­használt egyéb kikészítési segédanyagok a találmány sze­rinti állatgyógyászati készítmény megfelelő pH-ját, kon­zisztenciáját, színét stb. biztosítják. A találmány szerinti eljárás fő előnyeit a következők­ben kívánjuk összefoglalni. 1. A találmány szerinti eljárással előállított állatgyó­gyászati készítmények igen jó hatásfokkal képesek ha­gyományos kezelések ellenére ,,meddő” nőivarú szarvas­­marba fogamzásra képessé tételére és alkalmazásukkal jó hatásfokkal biztosítható az ivarzás szinkronizálása egy adót t szarvasmarhaállománynál. 2. A találmány szerinti eljárással előállított állatgyó­gyásza ti készítmények alkalmazása esetén a prosztagian­­dinok felhasználásakor jelentkező kellemetlen mellékha­tások elmaradnak. 3. A találmány szerinti eljárással előállított állatgyó­gyászati készítmények hatóanyagaiként felhasználásra kerülő felületaktív anyagok gyakran nem csak a várt bio­lógiai hatást, hanem többek között baktericid hatást, fizikai tisztító hatást, oldó hatást, habképző és habtartó hatást is kifejtenek a méh üregben. 4. Függetlenül lényegesen alacsonyabb beszerzési költségüktől a találmány értelmében felhasználásra kerü­lő t'clületaktív anyagok hozzáférhetősége sokkal köny­­nyebb, mint a ma még meglehetősen nehezen előállítha­tó prosztaglandinoké. Az alacsonyabb beszerzési költség egyébként a találmány szerinti eljárás gazdaságos gyakor­lati alkalmazása szempontjából egyáltalán nem elhanya­golható szempont. 5. A találmány szerinti eljárással előállított állatgyó­gyászati készítmények a gyakorlat szempontjából rend­kívül előnyösen használhatók fel, hiszen a szokásos mó­don, például katéteren keresztül infúziós készülékkel be­adhatók, továbbá könnyen sterilizálhatok és a méhüreg kezelésére alkalmazni kívánt egyéb biológiai hatású anya­god kai egyszerűen összekeverhet ők. 6. Tekintettel arra, hogy maga a találmány szerinti el­járás önmagában ismert keverési eljárás, a találmány sze­rinti állatgyógyászati készítmény előállítása megoldható 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents