185363. lajstromszámú szabadalom • Csőpipetta kis folyadékmennyiségek lemérésére és automatikus analizátorban való elhelyezése

1 185 363 2 A találmány tárgya csőpipetta kis folyadékmennyi­ségek lemérésére pneumatikus impulzusok által vezérelt mérőelemmel, amely semmilyen mechanikai szerkezetet nem tartalmaz, továbbá ennek a mérőelemnek az elhelye­zése automatikus analizátorban. Ismeretesek túlnyomásos és vákuumos túlfolyó pipetták, amelyek előnyösen folyadékok automatikus lemérésére, különösen analitikai célokra alkalmazhatók. A lényeg abban áll, hogy a pipettákat egy tartályból töltik, amelyben a folyadékszintet állandó magasságban tartják. Ezt a pipetta oldalába betorkolló csővel érik el. A lemért folyadékot a pipettatestből alul általában U-alakú csövön vezetik el, amely a lemért folyadékkal állandóan meg van töltve és a lemért folyadékot össze­gyűjtő tartályba egy olyan szinten torkollik be, amely valamivel magasabban fekszik, mint a folyadékszint az említett tartályban. Ezeknél a pipettáknál a lemérés úgy történik, hogy a pipettatestbe felülről bevezetett impulzusok az első „belégző szakaszban” a folyadék túlfolyását hozzák létre a pipettatestben, és a második „kilégző szakaszban” a pipettatest tartalmát kiengedik a lefolyócsőbe. Az első szakaszban a folyadék a lefolyó­csőben folyadékzárként működik. A töltőcső túlfolyó­­rendszere a második szakaszban úgy működik, mint egy szivattyú szelepe. A pipetta tehát pneumatikus impulzusok segítségével periodikusan mérni, vagy szivattyúzni tudja a folyadékot, hasonlóképpen, mint azt egy dugattyús szivattyú teszi. Az ismertetett pipettával a folyadékot csak egy meg­határozott minimális mennyiségig, körülbelül 0,5 ml-ig lehet lemérni. Kisebb mennyiségek esetén ezt az elren­dezést nem lehet alkalmazni. A pipettatestben ugyanis még egy előnyösebb légtelenítés esetén is légpárna kelet­kezik, amely az első szakaszban a folyadék túlfolyását megakadályozza. Ennél a megoldásnál a folyadék felü­leti feszültsége a pipetta működésének természetes gátját képezi. Bár a lefolyócső felső részében lévő teret a tartályban lévő folyadékszint fölé lehetne növelni, ami által a lemért folyadékmennyiség a pipettatest válto­zatlan térfogata mellett csökkenne, ebben az esetben egy 0,5 ml-né! lényegesen kisebb mennyiség lemérésekor a mérés a különbségnek megfelelő lenne. Ekkor azonban a pipettafalak és a lefolyócső nagy felületei váltakozva kerülnek érintkezésbe a folyadékkal és ezeken a nagy felületeken reprodukálhatatlan folyadékcseppek marad­nak feltapadva úgy, hogy a kis mennyiségek lemérése pontatlanná válik. A találmány szerinti csőpipetta és annak csatlakozta­tása az előbb vázolt hiányosságokat kiküszöböli. A talál­mány lényege a pipetta felépítésében rejlik. A cső­pipetta egy emelkedőcsőből, egy túlfolyócsőből és egy nyomócsőből áll. Az emelkedőcső alul töltőcső révén tartaléktartállyal van összekötve, amelyben állandó folyadékszint uralkodik. A nyomócső alul elszűkített csőbe megy át, amely alsó részével kétkarú kiömlőcsővel van kapcsolatban. A kiömlőcső második karja a tartalék­tartály folyadékszintjén kibővített részbe megy át, amely szűk csövön keresztül a lemért folyadékot tartalmazó tartályba torkollik. Az emelkedőcső és a nyomócső felül kibővített, felfelé irányított csövekhez csatlakozik, amelyek felül egymással össze vannak kötve és a pneu­matikus impulzusokat bevezető vezetékhez vannak csatlakoztatva. A nyomócső és az emelkcdőcső túlfolyó­­cső révén van egymással összekötve, amely az emelkedő­csőtől a nyomócső felé lejt. A tartaléktartályban a folya- 2 dékszint a túlfolyócsőnek az emelkedőcsőbe való torko­lata felett helyezkedik el. A pneumatikus impulzusokat bevezető vezetékhez túlnyomásos impulzusokat szolgál­tató szivattyú van csatlakoztatva. 6 Vákuumimpulzusos csőpipetta alkalmazásakor a tar­taléktartály olyan magasságban van elhelyezve, hogy a benne lévő folyadékszint a túlfolyócsőnek az emel­kedőcsőbe való torkolata alatt helyezkedik el. Az elszű­kített csőnek a lemért folyadékot tartalmazó kamrába 10 való torkolata a nyomócsőnek az elszűkített csőbe való átmenetének szintjén vám és a tartaléktartályban lévő folyadékszint felett fekszik. A pneumatikus impulzuso­kat bevezető vezetékhez ebben az esetben vákuum­­impulzusokat szolgáltató impulzusforrás csatlakozik. 15 Több csőpipetta összekapcsolásának lényege abban van, hogy az egyes csop:.petták kiömlőcsöveinek szűk csövei keverőkamra testébe torkollnak, amely szűk cső révén egy alatta fekvő ferde érzékelőkamrával van össze­kötve. Ennek alsó végéből S alakú cső vezet ki, és a 20 keverőkamra aljának magasságában hulladéktartályba torkollik. Ide torkollik a keverőkamra töltőcsövének túlfolyója is. A zárt érzékelőkamra legmagasabb pontja a nyomás alatti levegő csővezetékéhez van csatlakoz­tatva. Ehhez a csővezetékhez harmadik szűkítésen át 25 első túlnyomásos csőpipetta van csatlakoztatva egy második légtelenítőszeleppel együtt és esetleg negyedik szűkítésen át egy második túlnyomásos csőpipetta, vagy még egy harmadik túlnyomásos csőpipetta harmadik légtelenítő szeleppel együtt. A nyomás alatti levegő 3C csővezetékéhez első szűkítésen át túlnyomásos szivattyú van csatlakoztatva. Ehhez csatlakozik második szűkíté­sen át a pneumatikus rendszer tápblokkja, amely az első légtelenítő szeleppel és a túlnyomás szabályozására szolgáló csővel van összekötve. A túlnyomásos szivattyú 35 állandó túlnyomását fenntartó cső a tartályban lévő folyadékszint alá van vezetve, ahol a folyadékszintet a lefolyócsőből jövő próba túlfolyója tartja állandó magasságban. A találmány szerinti csőpipetta előnye abban van, 40 hogy minimális lemérendő mennyiségek esetében a köz­vetlenül ható pneumatikus impulzusok alkalmazásával a próba lemérésének tág lehetőségeit nyitja meg. így olyan kis mennyiségeket is le lehet mérni, amelyeket auto­matikus gravitációs pipettákkal, amelyeket például 45 elektromágneses szelepek vezéreltek, nem lehetett le­mérni. A különböző analitikai folyamatok automatizá­lásánál a reagenseket lehetőleg kis mennyiségben kell lemérni és adagolni. Különösen a reagensek adagolásánál azok felhasználása a lemért adagok nagyságától függ. 50 Ha ezekből a reagensekből jó reprodukálhatósággal kis mennyiségeket, mint például 0,1-0,2 ml, lehet lemérni, az ilyen fajtájú berendezések gazdaságossága nő és keze­lésük leegyszerűsödik. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertet- 55 jük, amelyek a találmány szerinti csőpipetta példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra túlnyomás-impulzusokhoz alkalmas cső­­pipettát ábrázol. A 2. ábra vákuum-impulzusok számára alkalmas cső- 80 pipettát ábrázol. A 3. ábra egy vagy több túlnyomásos pipetta csatla­kozását ábrázolja egy adagolóberendezés­ben, amely fotometrikus módszerek alkal­mazásával végzett automatikus méréshez 65 alkalmazható.

Next

/
Thumbnails
Contents