185357. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos eljárás italok derítésére

1 185 357 2 hatják a rendszer működését és csökkentik az eljárás hatásfokát. Amint a pehelyrészecskék a felszínre kerülnek, illetve ott zömülnek, a 190 kivezetőnyíláshoz továbbítjuk a 180 gereblyézőelemmel. A pehelyrészecskéket ezután vagy eltávolítjuk, vagy visszanyerjük a gyümölcsléből. Az eljárás megindításánál a 95 szelepet úgy szabá­lyozzuk, hogy a koagulált gyümölcslevet teljes egészé­ben a 136 szelep felé irányítjuk, amely ügy szabályoz­ható, hogy a koagulált gyümölcslevet a nyomás alatti gázzal telítő 140 kamrába irányítjuk. Majd a koagulált és nyomás alatti gázzal telített gyümölcslevet a 150 sza­bályozószelepen vagy szabályozószelepeken bocsátjuk át. A 155 szelepet úgy szabályozzuk, hogy a nyomás alatti gázzal telített és koagulált gyümölcslevet a 158 bevezetőnyíláson át vezetjük a 100 flotációs edénybe. Amint a gyümölcslé a 130 kamrát kezdi feltölteni, a 95, 136 és 155 szelepeket egyidejűleg úgy szabályoz­zuk, hogy azzal a gyümölcslé eljárás szerinti techno­lógiai áramlási útját határozzuk meg. A találmány szerinti eljárás megvalósítására használt berendezést a 988 226 számú kanadi szabadalom ismer­teti. Példa: Óránkénti 50 hl-es mennyiségű gyümölcslé feldolgo­zásához percenként 0,5 liter 1,5%-os (súly/térfogat) hígítású csersavoldatot keverünk. Ezenkívül percenként 0,4—0,6 liter 1,5%-os (súly/térfogat) hígítású zselatint adagolunk a préseléssel nyert almaléhez. A felhasznált almát Quebec Szövetségi tartomány, Rougement körze­tében termesztik. A pektin-mentesítéshez hektoliteren­ként 0,5 gram „Irgazyme 100” védjegyű enzimet hasz­náltunk fel. Az eljárást a fentiekben leírtak szerint indítjuk, majd a keveréket 250 liter űrtartalmú koagulációs edénybe vezetjük és folyamatosan keverjük. Az áramlási sebes­séget úgy választjuk meg, hogy a keverék néhány percig maradjon a koagulációs edényben. A folyadék szintjét úgy határozzuk meg a tartályban, hogy azt kb. fele magasságig töltjük meg, és a tartály tartalmát percenként negyvenes fordulatszámmal keverjük. A koagulációs be­rendezésbe továbbá percenként 0,2-0,4 liter 1,5%-os (súly/térfogat) bentonit oldatot adagolunk. A csersav, a zselatin és a bentonit arányát célszerű optimalizálni, hogy a hasznosítandó pehelyrészecskéket gyorsan ki­alakíthassuk. Majd a koagulált gyümölcslevet a 12,5 hektoliter űrtartalmú, a 2. ábrán látható 100 flotációs berendezés­­nez hasonló berendezésbe vezetjük. A feldolgozandó gyümölcslevet a flotációs berende­zésben központosán elhelyezett befecskendező tartály aljáról függőlegesen vezetjük be. A derített gyümölcs­levet a flotációs berendezés kivezető nyílásánál nyerjük. Majd 2,1273 Pa—7,091 Î Pa nyomású óránként mint­egy 15--50 hl/óra nitrogéngázt bocsátunk át a derített gyümölcslén és a mikrobuborékokkal a befecskendező tartályon keresztül vezetjük be a feldolgozandó (Dotá­landó) gyümölcslé áramba. A befecskendező tégelybe képezett vagy visszanyeréssel kialakított pehelyrészecs- E kéket a hozzájuk adhéziósán tapadó buborékokkal fel­színre visszük, amelyek ott zömülnek, miközben a be­fecskendező tégelyben a pehelyrészecskék képzése, illetve visszanyerése folyamatosan zajlik. Az eljárás előnye, hogy á^gyümölcslevek vagy más 10 italok derítésénél a pektinlebontás műveletét, továbbá a természetes gravitációval, vagy centrifugálással végzett ülepítést elhagyhatjuk, valamint az, hogy az eljárást folyamatosan, közbenső technológiai szünetperiódusok nélkül valósíthatjuk meg. 15 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Folyamatos eljárás italok derítésére a feldolgo- 20 zandó italban a Rotációhoz pehelyrészecskéket alakítunk ki, a nyers italt folyamatosan flotációs edénybe vezet­jük, azzal jellemezve, hogy mikrobuborékok formájában a pehelyrészecskékhez adhéziósán tapadó semleges gázt vezetünk a koagulált keverékbe, a pehelyrészecskéket a 25 folyadék felszínére visszük fel, majd folyamatosan eltá­volítjuk a folyadék felszínén zömült pehelyrészecskéket, és folyamatosan ürítjük a derített italt. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a mikrobuborékokat a nyers italban átbocsátott, 30 a flotációs edénybe vezetés előtt megemelt nyomású gázzal képezzük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, rogy a gáz nyomását a derített italban emeljük meg. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, 35 hogy a mikrobuborékokat a koagulált italon való át­diffundálással hozzuk létre. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az átdiffundálást porózus elem felhasználásával régezzük. 40 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, l ogy a mikrobuborékokat italnak gázzal való határozott keverésével hozzuk létre, mielőtt a koagulált italt a f.otációs edénybe vezetjük. 7. Az 1., 2. vagy 4. igénypont szerinti eljárás azzal 45 jtllemezve, hogy a felhasznált gáz nitrogén. 8. Az 1., 2. vagy 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a feldolgozandó ital gyümölcslé. 9. Az 1., 2. vagy 4. igénypont szerinti eljárás azzal jeUemezve, hogy a feldolgozandó ital nem citrusfélék-50 Skz tartozó gyümölcs leve. 10. Az 1., 2. vagy 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a feldolgozandó gyümölcslé körteié, fecete- illetve vörösáfonyalé, bor, sör, almabor vagy szőlőlé valamelyike. 2 oldal rajz, 2 ábra Kiadja a?. Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent; a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 4 COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents