185339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légtechnikai és klímarendszerek - különösen lakásszellőzési rendszerek - beszabályozására
I 185 339 A találmány eljárásra vonatkozik, légtechnikai és klímarendszerek - különösen lakásszellőzési rendszerek - beszabályozására. Ismeretes, hogy a szellőztető és klímaberendezések beszabályozása a kivitelezési tevékenység utolsó szakasza, melynek során a beszabályozási tervnek megfelelően a légtérfogatáramokat, légsebességeket ellenőrzik, illetve beállítják. Ennek módszere a légtechnikai rendszerben az összlégmennyiségnek és a levegő terv szerinti elosztásának műszeres mérés alapján történő megállapítása és szabályozó elemek segítségével való beállítás?. A jelenlegi beszabályozási módszer több szempontból nem felei meg a követelményeknek, mert a légtechnikai vezetékhálózatok kialakítása - épületszerkezeti adottságok, tervezési hiba stb. miatt - sokszor nem teszi lehetővé a pontos mérést, s így a beszabályozást sem. A mérés lefolytatása hosszadalmas, időt rabló, eszközigényes feladat, amely miatt az érintett létesítmény átadása elhúzódhat. Jó mérés esetén nem lehet a rendszert tökéletesen beszabályozni, mert az egymás után következő szabályozó szerkezetek beállításával megváltozik az előzőekben beállított szabályozó szerkezeteken átáramló levegő mennyisége, a tökéletlen beszabályozás miatt pedig az elszívó és befúvó szerkezeteken sokszor több levegő áramlik be vagy ki a szükségesnél, mindkét esetben jelentős hőenergia-veszteséget okozva. Hasonló a helyzet a lakások szellőztető berendezésének beszabályozásánál is. A panelos lakóépületek szellőztetésének biztosítása szellőző ventilátorral ellátott kürtőn keresztül történik. A szellőztetendő helyiségek légszelepeken (LSz vagy AT típus) keresztül csatlakoznak a kürtőre. A beépített szelepeket minden esetben be kell szabályozni. A beszabályozás célja, hogy bizonyos műszaki elvárások szerinti értékeket biztosítson, azaz: — Az „A” kategóriájú épületek (ó—18 szint) belső terű fürdőszobáiban 40 m3/h és a WC. helyiségeiben 15 m3/h elszívást biztosítson. — Az „A/2” kategóriájú épületek (6-12 szint) konyháiban kétszeres légcserét biztosítson. Ezeknél a rendszereknél előzetes beszabályozást kell végezni, azaz számítás vagy diagramok (jelleggörbe) segítségével minden szinten a szelepeket be kell állítani lentről felfelé haladva. A beszabályozást felülről lefelé haladva kel! elvégezni: — mérőtoldatos anemométerrel kb. 30 mp időtartamú méréssel szelepenként meg kell mérni a légmennyiséget; — szelep jelleggörbe segítségével be kell állítani a helyéről kivett szelepet, majd vissza kell helyezni. A beszabályozott kürtő szelepeit újból ellenőrizni kell méréssel. A beállítás akkor jó. ha a mért értékek a szabályostól 10 %-nál kisebb mértékben térnek el, ellenkező esetben a teljes felszállón a beszabályozást újra el kell végezni. A kürtőben áramló összes légtérfogatáramot mérni kell, s azt össze kell vetni a szelepeken beállított, mért értékek összegével a tömörtelenség megállapítására. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy az ismertetett hibák megszüntetésére a szellőztető- és klímarendszerek - különösen a lakásszellőzési rendszerek - beszabályozására, légáram elosztására a következőkben olyan eljárást hozunk létre, amely az előzőekben ismertetett hibalehetőségeket nem rejti magában és alkalmazása révén az adott légtechnikai rendszer elméleti értékekhez igen közelálló quasi exakt beszabályozása egyszerű eszközökkel elérhető. A kitűzött célnak olyan eljárással teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy önmagában ismert befúvó és/vagy elszívó szerkezettel keltett légáram útjába a csatornaszakaszok mentén és/vagy a befúvási, ill. elszívási helyek környezetében önbeálló fojtószerkezeteket helyezünk el, és a levegő előzetesen meghatározott térfogatáramának megfelelő beálló fojtószerkezeteket egyensúlyi értékeiknek megfelelő - előzetesen adott értékre beállított vagy kiválasztott - fix főj tó szerkezetekre cseréljük ki. A fix fojtószerkezeteket a légcserélő szerkezet üzeme közben, egymás után helyezzük be, vagy pedig valamennyi fix fojtószerkezetet a légcserélő üzemen kívüli állapotában, egyszerre helyezzük be. A légtechnikában alkalmazott önbeálló fojtó elemek, szerkezetek lényege, hogy meghatározott térfogatáramot biztosítanak úgy, hogy a légsebesség változására a szelepen fojtás mértéket is változtatják, s így a légvezetéki rendszer elágazásainál, elszívó- vagy befúvó szerkezeteinél biztosítják az egyenletes légelosztást. Az önbeálló fojtó elemeket hitelesítve és az ellenállás értékekre kalibrálva műszerként lehet felhasználni a beszabályozásnál. Találmányunkat részletesen rajzmellékleteken ismertetjük, ahol az 1. ábra a beszabályozandó rendszer elágazásainál, elszívó vagy befúvó szerkezeteinél a tervezett szabályozó szerkezet helyett a beszabályozási terv szerinti légtérfogatáramnak megfelelő, hitelesíteti, kalibrált önbeálló fojtó elemek elrendezését mutatja be, általános esetben, a 2. ábra egy lakásszellőző berendezés elrendezési vázlatát mutatja be. A beszabályozási tevékenység folyamán elegendő a ventilátorokat beindítani, majd az egyensúlyi helyzet kivárása után minden egyes fojtó elemről "az ellenállás értékét leolvasni, azt a végleges szabályozó szerkezeten beállítani, s az 1 önbeálió fojtó elem helyéie a végleges 2 szabályozó szerkezetet beszerelni. Szükségtelen viszont a költséges 1 önbeálló fojtó elemeket a kívánt légelosztás érdekében véglegesen a rendszerben hagyni. Ezek a beszabályozás után visszamaradnak és ismételten felhasználhatók. Az új eljárás bevezetése a lakásszellőzéseknél további előnyökkel is jár:- lehetővé teszi régi berendezések felülvizsgálatát,- módot nyújt a fűtőberendezés üzemeltetőjének a hőszolgáltatónak elégtelen fűtés esetén a lakás szellőzéssel kapcsolatos hiba feltárására,- lakott épületek esetén az önbeálló fojtó elemek elhelyezése után a véglegesen beállított szelepre a csere bármikor történhet, így a lakók zavarása minimálisra csökkenthető. A lakásszellőzés beszabályozásának módszere a javasolt eljárással a következő: A kívánt légtérfogatáramra beállított, hitelesített, kalibrált fojtó elemeket a kürtő elszívó csatlakozásaiban elhelyezzük alulról felfelé egy teljes szekcióban. Az egyensúlyi állapot elérése után felülről lefelé haladva az önbeálló fojtó elemekről az ellenállásnak megfelelő szelep beállítási értéket leolvasva, azt a légszelepeken beállítjuk, s a légszelepet az önbeálió fojtó elem helyére tesszük. (Elmarad a mérés, a beszabályozás ellenőrzése, az esetleges új mérés beszabályozás.) A költséges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
