185338. lajstromszámú szabadalom • Trágyaeltávolító berendezés főleg taposórácsos állattartó épületekben keletkező trágya eltávolítására
1 J 85 538 2 A találmány szétválasztásos rendszerű, mechanikus trágyacltávolító berendezésre vonatkozik, és főleg taposórácsos állattartó épületekben alkalmazható előnyösen. A nagyüzemi állattartásban széleskörűen elterjedtek a taposórácsos — rácspadozatos — épületek, mert munkaerőtakarékosságuk és az alkalmazott higiénikus trágyaeltávolítási módszereik miatt egyformán előnyösnek bizonyultak. A taposórácson áttaposott trágya célszerűen kialakított trágyacsatornába hull, ahonnan az összegyűlt vizelettel és csurgalék vízzel együtt meghatározott időközönként eltávolítják. A taposórács alatt képződő trágya eltávolítására hidraulikus és mechanikus megoldások alakultak ki, ezek alkalmazása következtében minden esetben hígtrágya keletkezik. A keletkező hígtrágya tárolása és elhelyezése a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások miatt komoly problémát jelent. A megoldást általában a hígtrágya szilárd és folyékony fázisokra való szétválasztásában és a szétválasztott fázisok külön történő felhasználásában keresik. Ezeket a próbálkozásokat jól összefoglalja a 174645 sz. magyar szabadalmi leírás. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve került kialakításra a telepi szinten gépesített almozott rendszerű tartásmód. A termelő üzemekben, az iparszerű sertéstelepeken a környezetkímélő hagyományokkal rendelkező almozott tartásmód mégsem terjed a népgazdasági szinten várt gyorsasággal, mert az iparszerű sertéstenyésztés termelési színvonalát és eredményességét jelentős mértékben a fiaztatóban és malacutónevelőkben széleskörűen elterjedt, higiénikus taposórácsos tartásmódnak köszönheti. A termelési színvonal megtartása érdekében a iiaztaló és malaculónevelő épületeknél a taposórácsos tartásmód fenntartásával a jövőben is számolni kell. Az almozott tartásra való áttérés esetén a technológiai kettősség üzemeltetési problémákkal jár, különösen a kétféle konzisztenciában jelentkező trágya további kezelésénél és felhasználásánál. A taposórácsos fiaztató és malacnevelő épületekben keletkező hígtrágya telepi szintű mennyiségét tekintve mértékadóvá válhat és híg konzisztenciája miatt alkalmatlan arra, hogy a hagyományos almostrágya kezelési technológiákba beilleszthessük. Az almozásra alapozott környezetkímélő tartástechnológiák elterjedésének feltétele, hogy a higiénikus íaposórácsos épületek kedvező állategészségügyi körülményeit fenntartsuk oly módon, hogy a kikerülő trágya ne hígtrágya, hanem a telepi almos trágyakezelési rendszerbe illeszthető, hasonló konzisztenciájú és azonos módon kezelhető legyen. A találmány tárgyát képező szétválasztásos rendszerű mechanikus trágyaeltávolító berendezés alkalmazása esetén a taposórácsos állattartó épületek trágyájának eltávolításakor nem keletkezik hígtrágya. A technika jelenlegi állása szerint a taposórácsos állattartó épületekben keletkező trágya eltávolítására alkalmas műszaki megoldások két fő csoportra oszthatók,: Egyik csoportba a többletvíz hozzáadásával működő hidraulikus módszerek tartoznak. A legismertebb hidraulikus megoldások az áztatásos, a torlaszküszöbös, az öblítőtartályos és a vízsugár mosatásos eltávolítást módszerek, amelyek közös jellemzője, hogy mindegyiknél sovány hígtrágya keletkezik. A 66031/1974. OVII irányelvek szerint sovány hígtrágya az állati ürülék és a technológiai víz 1:3—1:5 elegye. A másik csoportba mechanikus trágyakihúzó berendez lsek tartoznak, amelyek működési elvük és szerkezetük kialakítása alapján lengőlapátos, illetve szárnylapátos trágyakihúzó berendezésekre osztható. A lengőlapátos trágyakihúzó berendezés általában nyitott csatornában kerül elhelyezésre. A berendezés lengőlapotokból, végtelenített vonóláncból, láncfordító kerekekből és hajtóműből áli. A vízszintes fenékkialakítású trágyacsatornában aszimmetrikusan helyezkedik el a vonólánc, amelyre megfelelő osztásban lengőlapátok vannai felerősítve. A hajtómű kialakítása biztosítja, hogy a vonóláncra erősített lengőlapátok váltakozó irányú szakaszos mozgást végezzenek. A kihúzás irányában mozgó lengőlapátok kinyílnak, visszamenetben rácsukódnak a láncra. A Srágyacsatorna sík fenéklapján összegyűlt állati ürüléket és csurgalék vizet a berendezés együtt távolítja el, amelyek összekeverednek és kövér hígtrágya keletkezik. A 66031/1974. OVH irányelv szerint kövér hígtrágya az állati ürülék és csurgalékvíz 1:1 —1:2 elegye. A hazai legismertebb iengőiapátos trágyakihúzó az LEK és LLT típusok, amelyeket főleg tehénistállókban alkalmaznak. \ szárnylapátos trágyakihúzó berendezés általában rácspadozatos épületekben, a taposórács alatt kialakított sík-fenekű trágyacsatornákhoz kerül alkalmazásra. Fő elemei a trágyacsatornában elhelyezkedő szimmetrikus kialakítású szárnylapát, a végtelenített vonólánc, a tincfordító kerekek és a hajtómű. A trágyacsatorna középvonalában vezetősín kerül elhelyezésre a szárnylapát megvezetésére, a trágyacsatorna két vége fölé a szárnylapát nyitó- és zárószerkezete van rögzítve.Üzemeltet és közben a működtető mechanizmus a nyitott szárnylapátot állandó sebességgel végighúzza a trágyacsatorna teljes hosszában, majd visszamenetben a zárt számylapátot a kiindulási helyzetbe húzza. A taposórácson áthulló bélsár, vizelet és csurgalékvíz a két kihúzási idő alatt a trágyacsatornában gyűlik össze, és egyszerre történik a kihúzásuk. Kihúzáskor a komponensek keveredésével itt is minden esetben kövér hígtrágya keletkezik. A hazai legismertebb szárnylapátos trágyakihúzó berendezés a SZ 02 típus, amely kétféle számylapáttal kerül forgalomba. Hasonló elven működnek a külföldön gyártott berendezések is, eltérés csak az alaki megjelenésben, illetve a működtető mechanizmusok konstrukciós kialakításában var. Legismertebbek a T-843, az MVTK, az SVTK típusok. Említést érdemel az LTK típusjelű trágyakihúzó beiendezés, amely vonólánccal működtetett, alul nyitott, doboz alakú kotr ólappal távolítja el a nyitott trágyacsatornában összegyűlt trágyát. Az előzőekben ismertetett különféle hidraulikus és mechanikus trágyaeiíávolítási módszerek és berendezések nagy előnye az, hogy biztosítják a szükséges higiéniai feltételeket az állattartó épületen belül és mentesítik a dolgozókat a trágyahordás kellemetlen és nehéz fizikai munkája alól. Mindezen berendezések közös hiányossága, hogy alkalmazásuk esetén hígtrágya keletkezik, amely állandó fertőzési veszély fenntartásával kedvezőtlen állategészségi állapotot, és környezetkárosító hatást, környezetszennyezést okoz. A tárgy szerinti találmány célja egy olcsó, egyszerű trágyaeltávolító berendezés létrehozása, mely kialakításánál fogva főleg taposórácsos állattartó épületekben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
