185334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szakosított állatartó telepeken keletkező hígtrágyák mezőgazdasági üzemi hasznosítására
1 185 334 2 A találmány tárgya eljárás a szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágyák mezőgazdasági üzemi hasznosítására. Alkalmazási területe a mezőgazdasági nagyüzemek művelés alatt álló földjeinek trágyázása. A szakosított állattartó telepeken jelentős mennyiségű hígtrágya keletkezik — elsősorban sertéstelepeken —, melynek elhelyezése és hasznosítása a már kidolgozott eljárások ellenére is nagy gondot okoz. A hígtrágya felhasználásának legelterjedtebb módj _ a talajba juttatás, tekintettel arra, hogy a jelenleg ismert legjobb tisztítási technológiák sem képesek gazdaságosan olyan elfolyó vizet adni, mely közvetlenül az élővizekbe lenne engedhető. A hígtrágya az élővízbe kerülve rontja annak oxigénháztartását (KOI, BŐI), növeli az ásványi anyagok (ammóniumnitrát, foszfát, stb.), nehézfémek, szulfidok, merkaptánok stb. tartalmát és táptalaja a mikroorganizmusoknak (Salmonella, Leptospirák stb.). A hígtrágyakezeléssel kapcsolatos összefoglaló munkák (pl.: A hígtrágya kezelése és mezőgazdasági hasznosítása. Tudományos konferencia, Budapest, 1976., Tamási, G.: A hígtrágya fertőtlenítésének lehetőségei. Kand. dissz. 1976., Kodat, H et al: Güllewirtschaft-Gülle düngung 1975., Dr. Csaba, L—Kiss, O-Szinay, M—Dr. Vermes, L.: Hígtrágyahasznosítás, 1978.) a hígtrágyakezelési eljárásokat három csoportba sorolják. A fázisbontás nélküli módszerek lényege az önmagában ismert módon és eszközökkel történő kiöntözés, ill. pl. a 366415 sz. svájci szabadalmi leírás, mely szerint a trágyalékihordó kocsi esőzíető készülékkel is fel van szerelve. Egyes eljárások a hígtrágyát vízzel tovább hígítják és öntözőberendezéssel juttatják ki a szántóföldre. Talajfelszín alá történő injektálást ír le az Agriculture (1972, 79, 98 p). mely az egyik legjobb közvetlen felhasználási mód. Közvetlen kijuttatási mód a talajszűrős biológiai tisztítás. Az FA-940 számú szabadalmi leírás szerint a biológiailag előtisztított vizet lágyszárú növényekkel sűrűn bevetett területre vezetik. Más eljárások önmagában ismeri módon (BLWRc) mesterséges talajszűrő rendszert alkalmaznak. Elterjedt módszer a hígtrágya elhelyezésére a faültetvényekben történő hasznosítás is. Pántos Gy—Kerényi, E.— Bellér P.: Istállóhíg sertéstrágya hasznosítása, különös tekintettel ennek fatcrmesztcsi lehetőségeire. (Érd. és Faip. Egyetem Tudományos Közleményei 1973. 75 p.) Pántos Gy. és m.társai: A faültetvcnyck szcicpe a hígtrágya folyamatos elhelyezésének megvalósításában. (Tudományos konferencia, Bp. 1976.). További fázisbontás nélküli módszer, mely szerint a hígtrágyát feiitatják valamilyen nedvszívó közeggel, majd a földnedves keveréket komposztálják. Az 575703. sz. svájci szabadalmi leírás szerint humusztartalmú anyagot adagolnak a hígtrágyához, a 175638. sz. magyar szabadalmi leírás szerint szecskát, kukoricaszárat, tőzeget adagolnak, majd komposztálják. Speciális eljárást ír le a 174645. sz. magyar szabadalom, mely szerint nyíltcellás (pl. karbamid-formaldehid) műanyaghabbal itatják fel a hígított istáilótrágyát közvetlenül, vagy műtrágyával történő kiegészítés után. A fázisszétválasztásos módszerek szerint szilárd és iiig halmazállapotú termékek keletkeznek, melyek szállításáról és kijuttatásáról külön-külön, eltérő módszerekkel kell gondoskodni. Elcveniszap keletkezése nélküli eljárást írnak le a 175564 és 99769. sz. NDK szabadalmak, melyek szerint a víz öntözésre, a szilárd anyag és eleveniszap keveréke pedig komposztálásra, vagy közvetlen kiszórásra kerül. Fázisszétválasztásos módszert adnak a 160055 (mely szerint több részes ülepítő medencékben tőzeg adagolás után komposztálnak, a híg fázist pedig öntözésre használják), a 167529, a 158766 és a 157263 (ülepítő- és szűrő medencék bekapcsolásával) számú magyar szabadalmi leírások. A részleges tisztítást beiktató rendszerekben szilárd fázis, iszap és végtermékként híg rész keletkezik. A hígtrágyát önmagában ismert módon és eszközökké' szétválasztják, majd a híg fázist tovább kezelik. (Anaerob medence, aerob medence, oxidációs árok, eleveniszapos kezelés, LICOM, an aerob—aerob kombináció, BMKO system.) A 175935. sz. magyar szabadalom műanyagon fixált mikrobatörzsek felhasználását írja le a híg fázis tisztítására. Speciális eljárások, melyek szerint nagy molekulasúlyú anyagokkal segítik elő a szétválasztást. A 3 171805 számú USA szabadalmi leírás akriiairid, a 1092628 sz. angol szabadalmi leírás pedig ligninszulfonsav használatát írja le. A szennyezett vizek kémiai kezelése — önmagában ismert módon és eszközökkel — is igen elterjedt módszer. A 177908 sz. magyar szabadalmi leírás ásványi savak, alkálihumát, két, illetve három értékű fémsók és fiotálási segédanyagok használatát adja meg. Speciális módszerként említhetők az un. fermentálás! eljárások. A 158172, 175822 és a VA-1534 számú magyar szabadalmi leírások szerint a hígtrágyáiéból metanol és inokulum hozzáadagolásával biomassza állítható elő. A 3973043 számú USA szabadalom fermentálással borjúfekáliából takarmányfehérje előállítását írja le. A fázisszétválasztás nélküií módszerek nem adnak lehetőséget a hígtrágya kórokozóktól mentes elhelyezésére. A szippantókocsival történő kijuttatás, talajfelszín alá injektálás nagy területet igényel, az öntözőberendezéssel kombinált kiszórás pedig ezen túlmenően a talajvíz egészségügyi védelme miatt a talajvízszint figyelembe vételét is megköveteli. A fázisszétválasztásos és részleges tisztítási módszerek áhalában költséges berendezéseket igényelnek (pl. öntözőberendezés, biológiai szorberek, fermentáló üzemek stb.) és nem mindegyik módszer ad a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő minőségű végterméket. Az eleveniszap képződés nélküli eljárások esetében a tartózkodási idő hosszú és nagy a mcdencetérfogat-igény. További költségnövelő tényező, hogy kémiai anyagok használata is szükséges. A kémiai szennyvíztisztítás hátránya — az említetteken kívül -, hogy elsősorban a szennyvízben lévő lebegő anyagok eltávolítására alkalmas, a nagy molekuiasúlyú polieiektrolitok alkalmazása pedig a költségeket tovább növeli. A speciális eljárások, mint pl. a fermentálás, biológiai szorberek a mezőgazdasági üzemekben nehezebben valósíthatók meg. A már említett eljárások többnyire nem kapcsolhatók agrotechnikai műveletekkel, s így a kijuttatás és elhelyezés költsége teljes egészében a hígtrágya íc-idolgozását, hasznosítását terheli. A tárgy szerinti találmány célja, hogy a hígtrágya mezőgazdasági üzemi hasznosítását gazdaságosan, agrotechnikai művelettel összekapcsolva oldjuk meg oly 'módon, hogy egyidejűleg a hígtrágya tápanyagtartalmát maradéktalanul hasznosítjuk és olyan szintre emeljük, hogy a szállítás és kiszórás is gazdaságos legyen. A tárgy szerinti találmány további célja, hogy a híg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
