185319. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen élelmiszerfeldolgozáshoz, valamint üzemeljárás forgódobos feldolgozóberendezések üzemeltetésére
1 185 319 2 A találmány tárgya berendezés élelmiszer-alapanyagok és/vagy élelmiszeripari közbenső és/vagy féltermékek gyűró-dagasztó megmunkálására, amelynek a főként darabos húsárutöltet betáplálására és a megmunkált, feldolgozott töltet kiadagolására alkalmas kiszolgáló nyílással ellátott, hajtószerkezettel forgatható keverődobja van. 'Tartósított, pácolt húsipari termékek feldolgozása során ezeket általában a páclé tűs befecskendezését, injektálását követően atmoszférikus vagy vákuumtérben gyúró-puhító, mechanikai dörzsölő- és nyomó igénybevétel alkalmazásával kezelésnek vetik alá. E kezelés célja a pácolási folyamat meggyorsítása, a páclé eloszlásának egyenletesebbé tétele és a „kötött” protein miozinok kivonása. A miozin kivonás eredményeként a húsfelülettapadóssá,| nyúlóssá válik, a kezelőlevek felvétele és meg tartása javul, a kezelés során és azt követően is erősebbé válik az egyes részek, alkotóelemek összetartása, tapadása. Csontozott sonkaáruk említett jellegű dörzsölődagasztó, gyúrókezelésének eredményeként a beinjektált páclé homogén, egyenletes eloszlása révén javul a pácolás minősége, csökken a pácolási művelet időigénye, legfőképpen 5-7%-kal javul a főtt sonkafélék lágysága, puhasága. Combhúsok, felsál és pulykamell gyúrókezelése következtében jelentősen javul azok dobozolhatósága, lehetővé válik fajlagosan több darab, tehát nagyobb mennyiség elhelyezése dobozokban vagy előfőzésre szolgáló ipari főzőedényekben. Lehűtve az agglomerált, összetapadt húsáru vékonyra szeletelhető anélkül, hogy szétesésre hajlamos lenne. A dörzsölő-gyúrókezelés további eredményei és előnyei a fokozott színegyenletesség, omlós, zsenge puhaság, jobb formálhatóság, ellenőrzött zsugorodási hajlam és a csökkent főzési veszteségek. Világos, lágy húsok, így például sertés- és csirkehús mechanikai kezelését általában finomabb dörzsöléssel, masszírozó nyomkodással végzik, míg a sötét, keményhúsokat pl. marha- vagy birkahúst durvább, erőteljesebb, dagasztás jellegű vagy ejtve-puhító mechanikai megmunkálással kezelik. Ez utóbbi lényegében impulzusszerű energiakifejtéssel jár a kezelt izomszövetre, ami pl. a húsdarabok ejtegetésével vagy sulykoióeszközös, verőléces ütő igénybevételével valósítható meg. A dörzsölő, masszírozó jellegű kezelés enyhébb fizikai, mechanikai igénybevétellel járó művelet, amely lényegében súrlódásos, frikciós energiaközléssel fejti ki a kívánt hatást úgy, hogy a húsdarabok főleg kölcsönösen egymással és a sima kezeiőedényfallai súrlódva egyfajta dörzsölő felületkezelést kapnak. Az élelmiszeriparban ismeretesek már olyan alapanyagokat., illetve közbenső féltermékeket feldolgozó, kezelőberendezések, amelyekben darabolt tőkehús áruk fentebb részletezett dagasztó-gyúró, esetenként durvább ejtvepuhító kezelését végzik. Ilyen jellegű műveletek alkalmazása példaképpen pácolt, tartósított sonka és sonkafélék, füstölt szalounaáruk, sózott, pácolt, dobozolt marhaszegy vagy friss húsáruk, így különösen combhúsok, felsálszeletek, kerekpecsenye, különböző pecsenyehúsnk, pulykamell és egyéb baromfihúsok dobozolt, konzervált kiszerelése előtt szokásos és kívánatos. Az említett húsféleségek dörzsölő-masszírozó, gyúró jellegű kezelésére számos berendezéstípus vált ismertté. Többek között a 2 720 732, a 2 307 059 és a 28 14 881 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvá- 2 nosságra hozatali iratok ismertetnek forgódobos berendezéseket pácolt húsáruk kezelésére. A vízszintessel hegyesszöget bezáró tengelyű további ismert forgódobos kezelőberendezés ismerhető meg a 1 757 476 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratból. Durvább jellegű, ütő igénybevétellel dolgozó ipari berendezéseket pedig pl. a 4 038 426 és 3 934 860 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertetnek részletesen. Ezen ismert berendezé sek felső felfüggesztésű függőleges sulykolólapátokat, illetve verőléceket tartalmaznak és hordozható egységekként vannak kialakítva, amelyek a pácoló-injektáló munkatérből a feldolgozó zónába továbbíthatók. A tartályok ürítését a komplett egységek hidraulikus billentő szerkezetekkel történő buktatásával végzik. Az ilyen ismert verőléces kezelőberendezések nem alkalmasak csontozatlan húsáruk feldolgozására, ezeket csaknem kizárólag színsonka előállítására alkalmazzák. Hátrányuk, hogy a csontozott színhúskezelés során a forgó verőlécek, illetve keverőlapátok fennakadt húsdarabokat tartósan magukkal vonszolva roncsoló, szétdaraboló, lefejtő hatást fejtenek ki a töltetet képező darabos árutömeg egyes darabjaira. Élelmiszeripari, főleg húsipari gyúró-puhító berendezések másik ismert csoportja hajtott görgős forgatópadokra forgatás céljából vízszintes tengelyhelyzetben felhelyezhető vagy önálló hajtású dob- vagy hordóalakú tartályokból áll, amelyek belső terében hosszanti irányú vagy körbenjáró, a tartalmazott töltetet forgatás közben emelő-keverő bordák vannak. A dob- vagy hordóalakú tartályok függőleges tengelyhelyzetükben felülről, fedélirányból vagy a paláston át tölthetők. Ilyen megoldásokat írnak le a már hivatkozott 2 720 732 és 2 807 059 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali iratok. Különösen az utóbbi egy lényegében kisüzemi, manuális kiszolgálású berendezés csupán, míg az előbbi egy keverőlapátos homogenizálódob, amelyben adott esetben csak a lapátos rotor forog. Ezen ismert kezelő berendezések töltése és ürítése jelentős élőmunka-ráfordítást igényel. A forgó kezelőlapátos kivitelek legfőbb hátránya, hogy a kezelendő töltetet jelentős hőfejlődéssel is járó igen durva mechanikai igénybevételnek vetik alá, aminek következtében nemkívánatos roncsolódás és állagkárosodás lép fel. Vákuumos gyúró-dörzsölő, puhító kezelő berendezések egy további alaptípusa részletesen megismerhető példaképpen a 4 029 824, a 4 036 122 és 3 746 316 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból. Ezen berendezések lényeges eleme egy Y-alakú tartálytest, amelynek egyik szára oldható-cserélhető módon van a tartálytesthez csatlakoztatva. A tartálytest üzemi állapotában a középtengely körül forog, és az evakuált tartálytérben lévő töltet darabjai forgás közben egyik szárkamrából a másikba esnek át. A berendezés-rendszer általában több csereszabatosán illeszkedő, cserélhető szárkamrát, vagy kerekekre szerelt, rozsdamentes csőanyagú szállítóegységet tartalmaz, amelyek egyben gyűjtő-kiszolgáló és gyártásközi tároló-szállító eszközökként szolgálnak. Ezek előnyösen egy az Y-alakú forgatóberendezés kiszolgáló zónájához vezető konvejorrendszer függesztékeihez csatlakoztathatók. Az Y-alakú tartály helytálló, nem cseiélhctő szárkamrái megfelelő tűelosztású injektálófejekkel is elláthatók. Minthogy a töltetet képező húsdarabok a szárkamrák, illetve a tartálytest konstrukciós kialakítása következtében viszony-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
