185301. lajstromszámú szabadalom • Egyenes vonalban veztő állítósín
1 185 301 2 A találmány tárgya egyenes vonalban vezető állítósín, különösen egyenes vonalban állítható és bizonyos helyzetekben rögzíthető utasülésekhez. Ilyen típusú állítósínek csuszóágyazássaí, de golyós, illetve görgős ágyazással is ismertek. Az utasülések állítására szolgáló sínek esetében eddig különösen a csúszóágyazást részesítették előnyben, mert az ilyen kialakítású sínek feleltek meg a legjobban az utasülések esetében az ágyazással és a helyzetrögzitéssel kapcsolatos követelményeknek. Ilyen követelmény például, hogy az utasülésnek bár állíthatónak kell lennie, mégis biztosan kell kapcsolódnia a jármű karosszériájához, méghozzá olyan mértékben, hogy viszonylag erős ütközés esetén is a helyükön maradjanak. Úgy kell az utasüléseket rögzíteni, hogy a használója számára biztonságos érzést kölcsönözzenek, nem szabad tehát lötyögniük, csúszkálniuk. A beállított helyzetben biztonságosnak kell lenni a rögzítésnek is. Az állítómechanikának egyszerűnek kell lennie és hosszú élettartammal kell rendelkeznie, de mindenek előtt attól függetlenül kell rezgés és zörgésmentesnek lennie, hogy az utasülés terhelve van vagy sem. Ha a biztonságos rögzítéssel kapcsolatos követelményeket egyformán jól ki lehetne elégíteni a csúszóágyazásos és a golyós, illetve görgős ágyazásos állítósínekkel, a rezgés- és zörgésmentességet mégis a csúszóágyazásos állítósínekkel lehet biztosítani. Másrészről viszont a golyós, illetve görgős ágyazású állítósínek élettartama jelentősen hosszabb, mint a csúszóágyazásúé. Az állítósínek élettartamának az utastérben lévő ülések egyéb részei élettartamának kell megfelelnie, ami viszonylag hosszú idő. Ezért egyre inkább a golyós, illetve a görgős ágyazású állítósínekre térnek át. A rezgés-, illetve zörgésmentességet ezeknek a síneknek az esetében azzal igyekeznek elérni, hogy az egymáshoz képest eltolható sínrészeket rugóval vagy más rugalmas anyaggal terhelt kiegészítő golyókkal, illetve görgőkkel nyomják egymáshoz. Ez az összenyomás általában az utasülés terhelésének irányával megegyező irányban történik, úgyhogy az állítósínek már eleve bizonyos előfeszített adnak a terhelés irányában. Ehhez járul még a tényleges terhelés. Mindennek az a követelménye, hogy az állítósíneket nagyon erősre és ezzel nehéz súlyúra keli készíteni. Ehhez járul még, hogy az ilyen állítősínek nehezen mozognak, az utasülés állításához tehát viszonylag nagy erőre van szükség. Ezzel érintettük az ilyen állít ósínekkel kapcsolatos további követelményt is: olyan kialakításúnak kell lennie az áilitósínnek, hogy testileg gyenge személy is elvégezhesse az utasülés állítását. A találmánnyal célunk a fent említett valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, A megoldandó feladata tehát olyan állítósín kialakítása, amely esetében az egymáshoz képest eltolható részek között biztonságos, könnyen mozgatható, egyszerűen működtethető kapcsolatot létesít, és amely ráadásul rezgés- és zörgésmentes, valamint amelynek előállítása olcsó. A találmány alapja az a felismerés, hogy az egymáshoz képest eltolható tartósíneket az állítósínben nem a tényleges terhelés irányában, hanem azzal ellentétesen kell előfeszíteni. A továbbfejlesztés, azaz a találmány maga most már abban van, hogy az egyenes vonalban vezető állítósínt két, egymáshoz képest eltolható tartósínben alakítjuk ki, amelyek között legalább két golyót helyezünk el, a golyók átmérőjüknek megfelelően kialakított hosszú 2 vezetőlemezekben vannak elhelyezve, a vezetőlemezek a tartósínek egymás felé fordított két felületén vannak elrendezve és legalább az egyik vezetőlemeze és a hozzá tcitozó tartósín között rugalmas anyag van. Ennek a megoldásnak a jelentősége abban van, hogy a korábban ismert megoldásokkal ellentétben itt az egymáshoz képest eltolható tartósínek a beiktatott rugalmas anyag következtében a tényleges terhelés irányával ellentétes irányban vannak előfeszítve. Terhelés esetén ezt az előfeszítést megszüntetjük, illetve csökkentjük, úgyhogy már önmagában ez az intézkedés is nagymértékben elősegíti a találmány szerinti állítósín könnyű elmozdíthatóságát. A szerkezet tehát azt a tényt használja ki, hogy a terhelt állítósin nem zöröghet, rezeghet. Ez a terhelés a találmány szerint egyrészt a rugalmas anyag miatti eiőfeszités, valamint az utasülásen helyet foglaló személy súlya által jön létre. Az ilyen állítósín tehát nemcsak könnyen jár, hanem akár terhelt, akár terheletlen állapotban zörgés- és rezgésmentes. A tartósínek egyszerű kialakítása szempontjából célszerű az a kiviteli alak, amelyben az egyik tartósín négyszögletes csőként, a másik ebben a csőben eltolható U-alakú sínként van kialakítva. Az egyik célszerű kiviteli alak szerint az U-a!akú sínnek és a négyszögletes csőnek az egymás felé forduló felületei között csúszólemez van elrendezve. Ezt a csúszólemezt rugóacélból is készíthetjük. Célszerű, ha a vezetőlemezeket rugólemezből alakítjuk ki. Ezeket a vezetőlemezeket Ura alakúra hajlíthatjuk meg. Célszerű az a kiviteli alak, amelyben a tartósínek és a vezetőlemezek közötti hosszúkás térrészben hosszú, kör keresztmetszetű rugalmas anyag van elrendezve. A rugalmas anyagból rugalmas tömlőt is kialakíthatunk. 4z ilyen rugalmas anyag poliureíán elasztomer is iehet. Az egyszerű állíthatóság szempontjából célszerű az a kiviteli alak, amelyben a négyszögletes csövön az ebben a csőben kialakított furatba és az U-alakú sínben lévő legalább két nyílásba kapcsolódó golyó van rugalmasan eltolhatna« ágyazva. Ezt megvalósíthatjuk úgy is, hogy a golyó csavarrugóval terhelt, kezelőkarral összekötött excenteren feküdjön fel. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti állítósin oldalnézete, részben metszete, a 2. ábra az 1. ábra II— íl vonala szerint vett metszet, a 3. ábra a találmány szerinti állítósin egyik célszerű kiviteli alakjának felhasználásával kialakított rögzitő készülék oldalnézete, a 4. ábra a 3. ábra szerinti készülék felülnézete, részben metszete. A találmány szerinti áilitósínnek az 1. ábrán bemutatott célszerű kiviteli alakja esetében négyszögletes 1 csőben U-alakú 2 sín van eltolhatóan elrendezve. Ez az 1 cső és 2 sín képezi az állítósin két egymáshoz képest eltolható tartósínjét. Á négyszögletes 1 cső és az U-alakú 2 sin egymás felé forduló felületei közé 3 csúszólemez van beiktatva, amely rugóacélból készült. A 2 sín gerincének belső oldalán, azaz az U szárai között lira alakban meghajlított alsó 5 vezetőlemez van rögzítve. Az 5 vezetőlemez és az U-alakú 2 sín gerince közötti térrészben a lira alakú 5 vezetőlemezhez csatlakozóan rugalmas 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
