185292. lajstromszámú szabadalom • Antidotum készítmények herbicidek fitotoxicitásának csökkentésére
i 185292 2 3. példa Homokos agyaggal töltött cserepekbe ü ettünk árpa (HD) és hélazab (AVF) magokat, majc melegházban állandó körülmények között tartottuk. A kísérleti növényeket 3-4 leveles állapo. ikban külön-külön különböző mennyiségű B, hemiciddel, a találmány szerinti An antidotumokkal és ezek 4: 1 súlyarányú keverékével (tartálykeverék) permetezzük be. Körülbelül 3 hét után becsültük a kultúr- és gyomnövények herbicid okozta károsodását a nem kezeli, ellenőrző mintákhoz viszonyítva (az adatokat százalékban adtuk meg). A találmány szerinti hatóanyagokat herbicidde! kevertük, a kul túrnövény herbicidtürő képessége jelentősen javult, míg a herbicidnek a hélazab elleni hatása nem változott (lásd 3. táblázat). A vegyüld jele Adagolás kg halóanyag/hektár %-os károsodás Árpa Hélazab B, 1,0 5 90 2,0 13 90 4,0 52 94 A, 2,0 0 0 4,0 0 0 a4 2,0 0 0 4,0 0 0 B, + A, 1,0 + 0,25 0 90 2,0+ 0,5 4 90 4,0+1,0 16 97 B, + A4 1,0 + 0,25 0 70 2,0 + 0,5 2 85 4,0+ 1,0 10 97 4. példa Cukorrépa (BA), kukorica (ZM), és kakaslábfü (Echinocloa crus-galli) (EGG) magvakat cserepek be tettünk és vékony talajréteggel befedtük. Az N-(3-metiI-1,2,4-oxadiazol-5-il-metil)-klórecetsav-2,6-dimetil-acelanilid hatóanyagot (lásd a 2842284. számú NSZK-beli közrebocsátási irat ban) és a találmány szerinti antidotumokat kikészített emulziókoncentrátumokból illetve permetezőporokból készült, vizes emulziók illetve szuszpenziók alakjában mind együtt, mind külön-külön különböző koncentrációkban, illetve keverési arányokban a talaj felületére szórtuk. A kezelés után az edényeket melegházba tettük és optimális termesztési körülmények között (18 -23 °C, jó öntözés) állni hagytuk. Ezután szemrevételezéssel becsültük a hatóanyagoknak a kultúr- és gyomnövények növekedésére gyakorolt hatását. Mint a 4. táblázatból látható, a találmány szerinti vegyületek hozzáadása a herbicidtürő képességet mind az egyszikű, mind a kétszikű kultúrnövényeknél jelentősen javította a sarjadás előtt használt herbicid gyomnövénypusztító hatásának befolyásolása nélkül. 4. táblázol A vegyülel Adagolás %-os károsodás neve kg halóanyag/hektár BA ZM ECG B, 2,50 50 ' — 100 1,25 25 74 100 0,60 0 76 100 0,30-45 100 A, 0,25 0 — 10 0.125 0-10 0,060 0-0 A, 2,50 _ 17 78 1,25-5 73 0,60-0 58 B, + A, 2,50 + 0,06 15-100 1,25 + 0,06 0--100 0,60 + 0,06 -0-100 1.25 + 0,25 55-Í0C 1,25+0,125 8-100 B, + A, 1,25 + 0,6 7 100 0,6 +0.6-5 100 0,3 +0,6-0 100 1,25+ 1.25-10 100 0,6 + 1,25-10 100 0,3 +1,25-7 98 (A B3 jelű vegyületet lásd a 28 42 284 számú NSZK- beli közrebocsátási iratban.) 5. példa Melegházi körülmények között kukoricát (ZM) és kakaslábfü (Echinocloa crus-galli, ECG) gyomnövényt háromleveles állapotában a Hj jelű herbicid illetve a találmány szerinti antidotumok vizes szuszpenziójával és emulziójával külön-külön és keverve bepermeteztünk. Körülbelül 3 héttel a kezelés után százalékosan becsültük a kultúr- és gyomnövények károsodását. A nem permetezett ellenőrző minta képezte az összehasonlítási alapot. Az 5. táblázat adataiból világosan látható, hogy a találmány szerinti vegyületek gyakorlatilag teljesen megszüntették a herbicid fitotoxikus hatását gyomirtó hatásának csökkentése nélkül. 5. táblázat A vegyület Adagolás Károsodás (%) jele kg hatóanyag/ha ZM ECG B, 0,6 63 100 0,3 50 100 0,15 9 99 Aj 2,0 5 33 1,0 0 15 0,5 0 5 B, + Aj 0,3 +2,0 0 100 0,3 +1,0 13 100 0,3 +0,5 3 100 B,+Aj 0,6 +2,0 0 100 0,3 +2,0 0 100 0,15 + 2,0 0 97 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5.5 60 4
