185264. lajstromszámú szabadalom • Javított mikrobiológiai eljárás androsztán szteroidok előállítására

1 _185 264 . 2 A találmány tárgya eljárás androsztán szteroi­­dok előállítására fermentációs folyamatban, amely folyamatban az ismerthez képest jobb tenyészköze­­get alkalmazunk. Ismeretes, hogy androsztán szteroidok előállít­hatok valamely szterin mikrobiológiai konverziója révén, a Mycobacterium (továbbiakban: M.) nem­zetséghez tartozó valamely mikroorganizmus al­kalmazásával. A céltermék szteroid kitermelését azonban eddig ilyen módon nem sikerült kielégítő­en növelni, a termelékenység alacsony. Az is ismeretes, hogy olyan szteroid fermentáció esetén, melyben Rhizopus nigricans gomba alkal­mazásával hidroxileznek progeszteront a llct-hely­­zetben, a szubsztrátum (vagyis a progeszteron) az inkubációs folyamatban nagyobb koncentrációban adagolható, ha azt nyers tojássárgájával elegyítve adagoljuk, mint amilyen koncentrációval adagol­ható a progeszteron acetonos oldatként, melyhez nem adunk nyers tojássárgáját (9765-1957 számmal közzétett japán szabadalmi bejelentés). A találmány szerinti eljárásban androsztán szte­­roidokat szterin szubsztrátum mikrobiológiai kon­verziója útján állítunk elő, M. nemzetséghez tarto­zó valamely mikroorganizmus alkalmazásával és a találmány abban van, hogy - száraz állapotra értel­mezett - legalább 0,1 s% tojássárgáját tartalmazó tenyészközeget alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással előállítható and­rosztán szteroidok köre magában foglalja a követ­kező vegyületeket (melyekre a továbbiakban^ zá­rójelben adott rövidítésekkel utalunk): androszt-4-én-3,17-dion (4AD) androszta-1,4-dién-3,17-d:on (ADD) 9a-hidroxi-androszt-4-én-3,17-dion (9a-OH-4AD) dehidro-epiandroszteron (DHA) dehidroíesztoszteron (DHT) tesztoszteron (TSN) és ide értendők mindazon androsztán szteroid ve­­gyületek, melyekről már ismeretes, hogy előállítha­tok valamely szterin szubsztratumnak M. nemzet­séghez tartozó valamely mikroorganizmussal vég­zett mikrobiológiai konverziója útján. Különös je­lentőséggel bírnak a felsorolt androsztán szteroi­dok közül a 4AD,ADD és 9a-OH-4AD vegyüle­­tek, mint különböző szteroidok szintézisének közti­termékei. A találmány szerinti eljárásban az M. nemzetség­hez tartozó bármely mikroorganizmus alkalmazha­tó, mely a kívánt céltermék szteroid előállítására képes. Előnyösen az alkalmazott organizmus olyan mutáns, melyben az androsztán szteroidoí lebontó enzimek csak csekély mértékben vagy egyáltalán nincsenek jelen. Az 1. táblázatban példaképpen felsorolunk ilyen mutánsokat a mindenkori céltermék androsztán szteroidhoz rendelve. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag szubsztrátumként különböző szterineket alkalmaz­hatunk, úgyszintén ezek 3-helyzetü észter- vagy éterszármazékait és az ilyenek oxidációja során ke­letkező köztitermékeket. E szterinek a 3-he!yzetben hidroxicsoporttal van­nak helyettesítve, általában kettős kötésük van az 5-helyzetben, 8-10 szénatomszámú oldalláncúk van a 17-helyzetben és némely esetben kettős kötés van a perhidro-ciklopentano-fenantrénváz 7-, 8-, 9- (11-) stb. -helyzetében is, bár a ciklopentano­­fenantrénváz lehet telített is. /. táblázol Androsztán szteroid Mikroorganizmus M. parafortuitum komplex MCl-0801 M. parafortuitum komplex MC1-0802 M. vaccae MCI-1102 M. vaccae MC1-1103 M. vaccae MC1-1115 M. diernhoferi MCI-1298 M. diernhoferi MC1-1299 M. sp. NRRL B-3683 ADD 4AD ! M. parafortuitum komplex MC1-0807 M. sp. NRRL B-3805 9a- OH -4AD M. vaccae MC1-1104 M. vaccae MCI-III7 M. parafortuitum MCI-1297 M. fortuitum NRRL B-8II9 Ilyen szterinek pl. a koleszterin, sztigmaszterin, kampeszterin, ß-szitoszterin, ergoszterin, brasszi­­kaszterin, fukoszterin, lanoszterin, agnoszterin, di­­hidrolanoszterin, dihidroagnoszterin és a-szitoszte­­rin. Különösen előnyös a koleszterin, kampeszterin és ß-szitoszterin alkalmazása. A találmány szerinti eljárásban továbbá kiindu­lási anyagokként alkalmazhatók 3ß-OH-szterinek 3-he!yzetü észterszármazékai szervetlen savakkal, pl. kénsavval, vágy szerves savakkal, pl. zsírsavak­kal. Ilyen 3-helyzetü észterszármazék pl. a kcleszte­­ril-oleát, koleszteril-palmitát és koleszteril-szulfát. Ugyancsak alkalmazhatók kiindulási anyagok­ként 3ß-OH-szterinek 3-helyzetü éterszármazékai, melyek pl. úgy nyerhetők, hogy a 3ß-OH-szterinhez alkiién-oxidot adunk, ilyen 3-helyzetű éterszárma­zék pl. a polioxi-etilén-koleszteril-éter. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti el­járásban kiindulási anyagként alkalmazható pl. gyapjúzsír vagy lanolin, melyek tartalmazzák a szterinek említett 3-heiyzetü észterszármazékait, továbbá koleszterin tartalmú gyapjú alkohol, mely lanolinból hidrolízissel nyerhető és a 3-helyzetű éterszármazékok közül pl. poüoxi-etilén-lanolin­­alkohol-éter, mely keletkezik, ha gyapjú alkoholt etilén-oxiddal reagá'.tatunk. Ugyancsak alkalmazhatók a találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként szterintartalmú ter­mészetes vagy mesterséges anyagok, pl. halolaj vagy tintahalolaj tisztításakor - alkáliával való mo­sásakor - visszamaradó olajos lé, továbbá növényi olajok szagtalanított habja vagy üledéke, úgyszin­tén faggyúolaj. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyaga­ként (szubsztrátumként) alkalmazhatók továbbá szterineknek, illetve azok 3-helyzetű észter-, vagy éterszármazékainak oxidációja során keletkező köztitermékek. Ilyen oxidációs köztitermék lehet 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents