185244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek hideg megmunkálására poliolefin kenőanyagok alkalmazásával

■ bén a megmunkálandó felületre visszük, és géppel hidegen formáljuk. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatosítási módja szerint azokat az olefin-poli­­merizációnál keletkező, 2000-13 000 molekulasú­lyú polimereket, amelyek a polimerizáló katalizáto­rok) elbomlásából származó 0,1-3%, legalább 3 szénatomú alifás vagy egy-gyűrüs aromás oxove­­gyületet, karbonsavat, dikarbonsavat, karbonsav­­anhidridet vagy ezek keverékét tartalmazzák, köz­vetlenül felhasználjuk fémek hideg formázására. A találmány szerinti eljárás további előnyös fo­ganatosítási módja szerint a 0,01-3%, legalább 3 szénatomú alifás vagy egy-gyűrüs aromás oxo­­vegyületet, karbonsavat, dikarbonsavat, karbon­­savanhidridet vagy ezek keverékét homogén elosz­lásban tartalmazó, 2000-13 000 molekulasúlyú via­szos poliolefineket vízben emulgáiják minden to­vábbi emulgálószer nélkül, és a polioiefinre számí­tott 5-12% vízben oldódó polimerrel stabilizáljuk. Az így kapott stabil emulziót fémek hideg formálá­sánál kenőanyagul alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a követ­kezők: a) Az eljárásban felhasznált kenőanyag kenőha­tása lényegesen jobb, mint az eddig használt kenőa­nyagoké, ezért a fémek hideg formálásakor kisebb az energiaszükséglet, a megformált munkadarab jósága nagyobb és adott esetben a munkafolyama­tok száma, így pl. mélyhúzásnál a húzások száma csökkenthető. b) A viasz-szerű poliolefinek az alkalmazott ada­lékok hatására olyan mértékben tapadnak, hogy többlépcsős formálás esetén az első formálás után még marad a fémen kenőanyag, mely a második formálást nagymértékben elősegíti. Különösen elő­nyös ez a többgyűrűs mélyhúzásnál. c) A viaszos poliolefinek adalékaként alkalma­zott, legalább 3 szénatomú alifás vagy egy-gyűrüs aromás oxovegyület, karbonsav, dikarbonsav, kar­­bonsavanhidrid vagy ezek keveréke vizes emulzió készítésénél emulgátorként hatnak. Ez a körül­mény anyag- és energiamegtakarítást eredményez. d) Lehetővé teszi a kis fajsúlyú polietilén gyártá­sánál keletkező, 2000-13 000 moisúiyú mellékter­mék, amely különben jelenleg csekély értékű, köz­vetlen felhasználását. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 1. példa 1000 g 6000 átlagmolsúlyú kis sűrűségű polieti­lént, melyet a 471 590 sz. angol szabadalmi leírás 55 szerint melléktermékként kapunk etilénből 0,2 súly% oxigén jelenlétében 1000 1 05 Pa feletti nyo­máson 70 °C-ra melegítünk és hozzáadagoiunk 110 mmol propionsavat. Az elegye! 30 percig keverjük, majd szobahöfokra hűljük. 60 Az így kapott anyagból 0,01 g/cm2 vastagságban 5 mm vastag lemezre viszünk egy réteget, és a le­mezt egyállványos hidraulikus sajtológépen mély­húzással csésze alakúvá formázzuk, az erőigénybe­vételt dinamométerrel mérjük. 65 Az 1. példa szerint járunk el, de propionsav he­lyett 100 mmol p-terc-butil-benzaldehidet keve­rünk a polietilén viaszba. A kapott terméket ugyan­úgy használjuk fel, mint az 1. példában, és az ered­mény is hasonló. 2. példa 3. példa Nyomásálló edényben 1000 ml könnyű benzin­hez nitrogén atmoszféra alatt, keverés közben hoz­záadunk 24 g Ti(OC4H9)-t és 28 g trietil-alumíniu­­mot, majd 70 °C-on 4105 Pa propilén nyomás alá helyezzük az elegyet. 80 perc múlva a propilént lefúvatjuk, 20 ml etilalkoholt adunk az elegyhez, majd 90 °C-on, 20 torr nyomáson ledesztilláljuk a benzint és az alkoholt. A visszamaradó 380 g, 94%­­ban ataktikus szerkezetű, 6300 átlagmolekulasúlyú viaszos polipropilénhez 80 °C-on hozzáadunk 35 mmol tere. butil-fenil-ketont, 30 percig keverjük, majd szobahőfokra hütjíik. A kapott terméket ugyanúgy használjuk fel, mint az 1. példában, és az eredmény is hasonló. 4. példa Az 1. példa szerint járunk el, de propionsav he­lyett 4 mmol ftálsavat keverünk a polietilén viasz­ba. A kapott terméket ugyanúgy használjuk fel, mint az 1. példában, a lemez formálhatóságához azonban 10%-kal több erő volt szükséges. 5. példa Etilént polimerizálunk 1500105 Pa nyomáson di-terc-bulilperoxid katalizátor jelenlétében. A nagy molekulasúlyú polietilén mellett keletkező viaszos polietilén a katalizátor elbomlásából szár­mazó 0,3 súly% 0,6: 1 arányú izo-vajsav és terc­­butilaldehid keveréket tartalmaz. Ezt a viaszt sár­garézből készült drót húzására alkalmazzuk. 6 mm átmérőjű hengerhuzalt 8 fokozatban húzunk 1 mm átmérőjű kész huzallá. Ha a kenőanyagként kenőszappant használunk, 12 fokozat szükséges. 6. példa A benzin pirolizisénél keletkező C4-frakcióban levő monomereket Ziegler-Natta katalizátorral polimerizáljuk a 154 588 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetettek szerint. A C4-frakció kom­ponenseiből keletkezett 7500 átlagmolsúlyú kopoli­­mer 1000 g-jához adunk 50 mmol maleinsavanhid­­ridet, 80 *C-on homogenizáljuk, vékony réteget vaslemezre viszünk és azt mélyhúzásra alkalmaz­zuk. Az eredmény hasonló az 1. példánál tapasz­talthoz. 3

Next

/
Thumbnails
Contents