185228. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-benzoesavszármazékokat tartalmazó herbicid és növekedésszabályozó készítmények valamint eljárás a vegyületek előállítására
1 185 228 2 köles (Fanicum). csenkesz (Fesluca), aszályfű (Eleusine), Brachiariak ujjasmuhar (Digitaria), komócsin (Phleum), perje (Poa), vadoc (Lolium), rozenok (Bromus), zab (Avena), palka (Cyperus), cirok (Sorghum), tarack (Agropyron), bermudafű Cynodon), Monocharia, Fimbristylis, nyílfü (Sagittaria), Eleocharis, Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Spenoclea, Dactyloctenium, tippan (Agroslis), Alopecurus, hélazab (Apera). Az új vegyületeket például az alábbi egyszikű kultúrákban alkalmazhatjuk: rizs (Oryza), kukorica (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), rozs (Secale), cirok (Sorghum), köles (Panicum), cukornád (Saccharum), ananász (Ananas), spárga (Asparagus), hagyma (Allium) A találmány szerinti szerek alkalmazhatósága azonban nem korlátozódik a fenti kultúrára, hanem egyéb növényekre is kiterjed. A találmány szerinti szerek - hatóanyagkoncenlrációjuklól függően - totál herbicidként alkalmazhatók például ipari területeken, vasúti sínek mentén, utakon és tereken növő gaz pusztítására. A szerek továbbá erdőkben, díszcserje, gyümölcs, szőlő, citrusz. dió. banán, kávé, tea, gumi, olajfa, kakaó és komló kultúrákban, valamint nem évelő kultúrákban szelektív gyomirlőszerként alkalmazhatók. A találmány szerint előállított hatóanyagok jó növényi szabályozó hatással is rendelkeznek. Különösen növekedésgátlásra, lombtalanitásra és a levelek leszárítására alkalmasak gyapotnál és burgonyánál. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szóróporokká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká, oldható porokká, szemcsékké, szuszpenzió-emulzió koncenlrátumokká, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokban és polimerekben lévő finom kapszulákká. A készítményeket önmagában ismert módon állíthatjuk elő, mégpedig oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal öszszekeverjük, adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, szerves segédoldószeri is adhatunk a készítményhez. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyülelek. így benzol, toluol, xilol vagy alkil-naflalinok. klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, pl. klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, igy ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek észterei és éterei, ketonok, például aceton, metiletilkelon, melilizo-butilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid és víz. Szilárd hordozóanyagként természetes kőliszteket, így kaolint, krétát, agyagföldet, lalkumot, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot és diatómaföldel vagy szintetikus kőliszteket, igy nagydiszperzitású kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. Emulgálószerként nemionos és anionos emulgátorok, így polioxietilén-zsírsav-észterek, poiioxidetilén-zsíralkohol-éterek, például alkil-arilpoliglíkoléter, alkilszulfonátok, alkilszulfátok, arilszulfonátok és fehérjehidrolizátumok, diszpergálószerként például ligninszulfit-szennylúgok és metilcellulóz kerül felhasználásra. Tapadást elősegítő szerként karboximetil-cellulózt, természetes és szintetikus porszerű, magos vagy latex-formájú polimereket használhatunk, például gumiarábikumot, polivinilalkoholt, polivinilacetátot. Alkalmazhatunk színezékeket, például szervetlen pigmenteket, például vasoxidot, titánoxidot, ferrociánkéket, szerves színezékeket, például alizarint, azo-fémftalocianin-színezékeket és nyomtápelemeket, például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sókat. A formulázott készítmények általában 0,1-95 súly'’/, hatóanyagot, előnyösen 0,5-90% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat más ismert harbicidekkel is keverhetjük készformálás vagy tartálykeverés útján. Más ismert hatóanyaggal, például fungiciddel, inszekticiddel, akariciddel, nematociddel, madáreledel-védőanyaggal, növekedésszabályozóval, növényi tápanyaggal, talajszerkezetjavítóval is kombinálhatjuk. A hatóanyagokat formálva vagy további hígítással kapott felhasználásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, pépek, granulátumok formájában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezés, szórás, porzás, öntözés, porlasztás útján. Az ilyen formált készítményeket H. Maier-Bode: Növényvédőszer maradványok, 13. oldal (1965) című művében írják le. A növényvédőszerek olyan keverékek, amelyek hatóanyagokból és adalékanyagokból állnak. A hatóanyagok kémiailag definiált anyagok vagy anyagelegyek és a növényvédő hatás tulajdonképpeni hordozói. Az adalékok kölcsönzik a keverékek fizikai tulajdonságait és teszik alkalmassá jelen esetben herbicid szerként történő alkalmazására. A készítményeket a növények kikelése előtt és után is alkalmazhatjuk. Előnyösebb a kikelés előtti alkalmazás. A vetés előtt a talajba is bedolgozhatok a készítmények. A felhasznált hatóanyag mennyisége széles tartományon belül változik és lényegében a kívánt hatástól is függ. Általában 0,1-10 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,1-5 kg/ha a felhasznált hatóanyagmennyiség. Az alábbi példák a találmány szerint előállított anyagok előállítását és alkalmazását illusztrálják. Előállítási példák /. példa (4) képletü vegyidet 6,6 g hidroxiecetsav-2-metilpiperididet 8 ml piridinnel együtt 60 ml toluolban oldunk. 0 °C-on 16,7 g 2-nitro-5-(2,6-diklór-4-trifluormetil-fenoxi)benzoésav-kloridol 30 ml toluolban feloldva csv-5 10 15 20 25 30 35 4C 45 5C 55 60 65 4
