185220. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid szer és eljárás a hatóanyagként alkalmazott N,N-dimetil-O-pirimidinil-karbaminsav-észterek előállítására

1 i85220 2 bia spp., Pegotnyia hyoscyami, Ceratitis capitata, Dacus oleae, Tipula paludosa. A hatóanyagot szokásos módon készítménnyé alakítjuk; készíthetünk például oldatot, emulziót, szuszpenziót, porokat, habokat, pasztát, granulát, aeroszolt; hatóanyaggal impregnálhatunk termé­szetes és szintetikus anyagokat; ismertek a polimer anyagokkal készült finomkapszulák, vetőmagbe­vonatok, füstpatronok, égő gyutacsok, füstspirá­lok, füstdózisok, továbbá az ULV hideg- és meleg­­köd-készítmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthat­juk elő, így például a hatóanyagot valamely segéd­anyaggal, például folyékony oldószerrel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gáz és/vagy szilárd vivő­anyaggal elegyítjük, adott esetben valamely felület­aktív szert alkalmazva; ez. utóbbiak közül említjük meg az emulgeáló szereket, és/vagy diszpergáló sze­reket és/vagy habképző szereket. Abban az esetben, ha segédanyagként vizet alkalmazunk, az oldás elő­segítésére szerves oldószert használhatunk. Az ol­dószerek közül az alábbiak vehetők figyelembe: aromás vegyületek, mint például xilok, touol és alkil-naftalin; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, mint például klór­benzol, klór-etilén vagy metilénklorid; alifás szén­­hidrogének, mint például ciklohexán vagy paraffi­nok, így például kőolajfrakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek észterei és éterei; ketonok, mint aceton, metiletil-keton, metil-izobu­­til-keton vagy ciklohexanon, erősen poláris oldó­szerek, mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz. A cseppfolyósított gázok és hordozó­­anyagok közül azokat a segédanyagokat említjük meg, amelyek normái nyomás és hőmérséklet mel­lett gáz halmazállapotúnk, például az aeroszol haj­tógázok, mint például halogénezett szénhidrogé­nek, továbbá bután, propán, nitrogén és szén­dioxid; a szilárd hordozóanyagok közül az alábbi­ak jöhetnek számításba; mint például természetes kőzetzúzalék, mint kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, altapulgil, monlmorillonit, dialomaföld, to­vábbá szintetikus kőzelzúzalék, mint nagydiszper­­zitású szilícium-dioxid, alumíniumoxid é sziliká­­tok; granulátumok előállításához szilárd hordozó­­anyagként az alábbiak jönnek számításba: mint például zúzott és frakcionált természetes kőzetek, mint kalcil, márvány, habkö, szepoilit, dolomit, továbbá anorganikus és organikus zúzalékokból előállított szintetikus granulátumok, mint például fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohánynövény törzséből előállított zúzalék; emul­geáló és/vagy habképző anyagként az alábbiak ve­hetők figyelembe: mint például nem ionos és anio­­nos emulgeátorok, mint például polioxi-etilén-zsír­­savészterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek. így például alkil-aril-poliglikol-élerek, alkil-szulfóliá­tok, a 1 ki 1 -szuIfátok. aril-szulfonátok, továbbá fc­­hérje-hidrolizátumok: diszpergálószerként az aláb­biak jöhetnek figyelembe, mint például lignin-szui­­fitlúgok és metilcellulóz. A készítményekhez kötőanyagokként karboxi­­metileelluióz, természetes és szintetikus, poralakú, szemcsés vagy iálexalakú polimerek, mint például gumiarai kuni, polivinilalkohol, polivinil-acetát, használh; ók. Színezi anyagként szervetlen pigmentek, mint például va ioxid, tilánoxid, ferrociankék vagy szer­ves színezékek, mint alizarin-, azol-fém-ftalo­­ciamin sz nezék, továbbá nyomtápelemek, mint vas, mangán, bőr. réz, kobalt, molibdén és cinksók vehetők fig/elembe. A készítmény halóanyagtartalma általában 0,1 -95 súlyé*,', célszerűen 0,5-90 súly% között van. A találmány szerinti hatóanyagokat a kereskede­­len ben szokásos készítmény formájában és/vagy az ezekből készített alkalmazási formák alakjában használjuk fel. A kereskedelmi készítményekből készített alkal­mazásformák hatóanyagtartalma széles tarto­mányban változhat. Az alkalmazási formák ható­anyagkoncentrációja 0,0000001 és 95 sú!y%, célsze­rűen 0,01 10 súly% között van. A szerek felhasználása az alkalmazási formák féleségétől függően szokásos módon történik. A közegészségügyi vonatkozásban és a vetőmag megóvásához használt szerek esetében a ható­anyagnak fán és agyagon mutatott kedvező mara­dói hatása. továbbá a meszes alapon mutatott, alka­­list ibilitása igen előnyös. Hatásvizsgálatok A ) példa Határkoncentráció vizsgálata-gyökérszisztematikus hatás Vizsgalati rovar: Myzus persicale Oldószer: 3 súlyrész aceton Ennlgeátor: 1 súlyrész alkil-arü-poliglikoi-éter 1 súlyrész hatóanyagot fent megadott mennyisé­gű oldószerre! és emulgeátorral elegyítünk, majd a kapott koncentrátumot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk A hatóanyag koncentrátumot földdel alaposan elkeverjük; e műveletnél a készítmény koncentráció­ja nem játszik szerepet, döntő a talajhoz kevert hatóanyag mennyisége, amit ppm-ben (mg/1) adunk meg. Az ily módon előkészített földet edé­nyekbe töltjük és ezekbe káposztapalántát (Brassi­ca oleracea) ültetünk. A hatóanyagot a növények gyökerei a földből fölveszik, és a levelekhez továb­bi t.ák. A gyökérszisztcmalikus hatás vizsgálatára 7 nap eltelte után. kizárólag a levelekre a fent megjelölt rovarokat helyezzük ki. További két nap múlva végezzük az értékelést, amennyiben megszámoljuk vagy megbecsüljük az elpusztult rovarok számát. Az elpusztult rovarok számából következtetünk a vizsgált hatóanyag gyökérsziszlematikus hatására. I00,,„-os a hatás abban az esetben, ha az összes rovar elpusztult, 0";,-os a hatás akkor, ha ugyan­annyi rovar maradt életben, mint a kezeletlen kont­roll palántákon. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja ösz­­szc. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents