185191. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet biztosítótám közontos elhelyezésére földlyukban
t ïss ni 2 A találmány földlyukban biztosítótám központos elhelyezését lehetővé tevő szerkezetre vonatkozik Ismeretes tartőpaliós dúcolásnál, amit „berlini dúcolásaak” is neveznek, hogy a tartót, vagy a biztositó tantôt az előzőleg elkészített fúrólyukba helyezik be. Az ilyen föld lyukak mélysége 10 m lehet. A tartópallós faldúcolást eddig lényegében az jellemezte, hogy a tartópallós falat magát a helyszínen kellett kiszabni, mivel rendszerint rendkívül nehéz a tárnok távolságát pontosan úgy beállítani, hogy előre elkészített biztosítófalat lehessen felhasználni. így mindeddig a biztosító falhoz lényegében mint építőanyag csak a fa jöhetett számításba, ami ismét csak megfelelően nagyszámú támot tett szükségessé, ez pedig a biztosítást nagyon drágává tette. Történtek ugyan kísérletek U-alakú keresztmetszetű tárnokba például vasbeton lapok behelyezésével, azonban ez a biztosítási fonna nem tudott elterjedni, mert ez a tárnoknál mindig még a biztosítófal kiékelését és ennek megfelelően nagy távolságtűrést, illetve a biztosítótámok nagy peremének hozzászámítását tette szükségessé. Ezáltal még ez a biztosítási mód sem volt kifize tődő, és mivel a kiékelést kézzel kellett elvégezni, nem volt elég biztonságos, tekintve, hogy az embereknek a biztosítatlan építési gödörben kellett dolgozni. E találmánynak az alapja az a feladat, hogy olyan lehetőséget biztosítson, amelynek alapján a csatornaépítésnél ismert biztosítóelemek, nevezetesen a biztosító tárnok a rájuk helyezett biztosító lapok részére lényegében alakzáró vezetéssel, nem csak a csatorna építésénél, hanem nagyobb építési gödrökben is alkalmazhatók legyenek, mint egyoldali megtámasztás, különösen pedig mint újra felhasználható megtámasztás is. Ez azonban a földlyukakba a tárnok pontos elhelyezését és pontos függőleges beállítását kívánja meg. A fúrástechnika időközben olymértékben fejlődött, hogy ki lehet abból indulni, hogy a fúrólyukak távolságának elegendő a pontossága. Ebből az következik, hogy a biztosító tárnokát is pontos távolságban, azaz a viszonylag nagy földlyukakba központosán kell elhelyezni. Ez a feladat a találmány szerint a földlyukakban a biztosítótám központos elhelyezésé* lehetővé tévő olyan szerkezetre vonatkozik, amelynek a jellemzői az í. igénypontban találhatók. A szerkezetet a biztosítótám alsó végére rögzítjük és ezzel együtt eresztjük le a főidbe fúrt lyukba. Amint a tám a fúrólyuk aljára jut, a szerkezetnek azok a központosító dugattyúi kinyomednak, amelyek a fúrólyuk oldalára támaszkodnak és a biztosító tám alsó végét központosítják. Megfelelő beállító berendezéssel, például lézerberendezéssel a biztosító támot függőlegesen beállítva rögzítjük és ezután a fúrólyuk aljára juttatott alapozó anyagba, például alapbetonba, vagy hasonlóba ágyazzuk. A fám későbbi kiemelését megfelelő intézkedéssel, például a tám lábának leválasztásával, vagy más megoldással lehet biztosítani, de ez nem tárgya a találmánynak. A találmány szerinti berendezésnek az az előnye van, hogy segítségével a tartőpaliós biztosításánál olyan tárnokát lehet elhelyezni, amelyekbe az előre elkészíteti biztosító lapok alakzárőan beilleszthetők, azaz, amelyeknél a biztosító lapok felülete úgy függőlegesen, mint a hosszanti kiterjedésük irányában rögzített. Ezáltal szükségtelenné válik a védelem nélküli munkagödörben a biz7 tosító lapok bér- és munkaigényes, valamint veszélyes ékelése. Ezen kívül lehetőség van nagyobb támtávolság és ezzel kevesebb biztosító tám és földlyuk alkalmazására, ami egyrészt további gazdaságosságot, másrészt pedig gyorsabb biztosítást tesz lehetővé. Lehetséges továbbá kevesebb emberi munkával a biztosító anyagot is többszörösen alkalmazni, noha eddig gyakran megesett, hogy a biztosító anyag a földben maradt. Az alábbiakban a találmányt közelebbről rajzok alapján ismertetjük. Ezek a következők: 1. ábra: a találmány szerinti szerkezet oldalnézete részben függőlegesen elmetszve a 2. ábra I-I vonala mentén, 2. ábra: felülnézet az 1. ábra II jelű irányában, 3. ábra: alulnézet az 1. ábra ill jelű irányában, 4. ábra: a munkahely vázlatos keresztmetszete különböző munkafázisokban. A találmány szerinti berendezés gyűrű alakú 1 tartóházból áll, amelynek külső átmérője kismértékben kisebb, mint a földlyuk átmérője a munkahelyen. Az ! tarlóház belső átmérője azonban nagyobb, mint a földlyukba helyezendő 2 biztosítótám keresztmetszete. Az 1 tartóházban van a 3 betétgyűrű, melynek a belső átmérője ugy ancsak nagyobb, mint a 2 biztosítótám keresztmetszete. A 3 betéígyűrú'n bizonyos számú, előnyös módon páratlan számú sugárirányban elhelyezett, nyomás alatt álló közeggel működtetett 4 nyomóhengerek vannak felszerelve, sugárirányban kifelé mozgatható olyan 5 központosító dugattyúkkal, amelyeknek a külső végei az 1 tartóház köpeny felületének részeként vannak kialakítva és az 1 tartóház falában lévő megfelelő 6 nyílásokban helyezkednek el. A 3 betétgyűrűn a 7 hosszanti nyílásokban állítható 8 rögzített, ütköző található, amely együk oldalával a felállítandó 2 biztosítótámot tudja megfogni. A rögzített ütközővel átlósan szembe van az a nyomás alatt álló közeggel működtetett 9 feszítő dugattyú elhelyezve, amely a 3 betétgyűrűn rögzített 10 hengerben mozog és a bíztosítóíámot a másik oldalánál tudja megfogni. A 8 rögzített ütköző és a 9 feszítő dugattyú együtt alkotja a rögzítő szerkezetei. Á 3 betetgyűrű alatt ezen kívül vannak a 11 vezérlőegységek az egyes 4 és 10 nyomóhengerek nyomás alatt álló közeggel történő ellátásához elhelyezve . A 3 betétgyűrű alsó oldalán ezen kívül sugárirányban elhelyezve a 13 központosító dugattyúval ellátott 12 nyomóhengerek vannak, amelyek a tartóház falában lévő 14 nyílásokon keresztül mozoghatnak kifelé és lényegében úgy vannak kiképezve, mint az 5 központosító dugattyúk. Ezek a 13 központosító dugattyúk szolgálnak a durva központosításra, a 3 betétgyűrű felső oldalán lévő 5 központosító dugattyúk pedig a finom és az utólagos központosítást végzik, Az 1 tartóház felső részén vannak a 15 tartószemek, melyekbe a 16 tartókötél van befűzve. Ezen kívül felfelé haladnak a szükséges 17 elektromos vezetékek és a nyomóhengerek előre és hátra mozgatását szolgáló megfelelő 18 és 19 nyomóközeg vezetékek. A találmány szerinti szerkezet működését a 4—6. ábra ismerteti. A függőleges 20 földlyuk mellett, amelybe a 21 ala-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
