185176. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagukat képező ciklopropánkarbonsav-észterek előállítására
185 176 Vizes kísérleti készítményeket állítunk elő 0,2 súly% kísérleti vegyíiletből, 0,05 sűly%, a korábbiakban már definiált Triton X—100 márkanevű nedvesítőszerből, 10 súly% acetonból és vízből. A készítmények hígításával különböző koncentrációjú kezelő oldatokat állítunk elő. 5 Kísérleteket végzünk lombozaton, mesterséges táppal és petéken. (a) Lombozatkísérlet Tótbab növényekről levélpárokat távolítunk el, majd Petri-csészékben szűrőpapírokra helyezzük. A leveleket alsó felületükön a kísérleti oldattal bepermetezzük, 0,5-1 órán át száradni hagyjuk és mindegyik levélpárt tíz-tíz Spodoptera iittoralis lárvával fertőzzük meg. 24 óra elteltével az elpusztult és a végét járó lárvák százalékos arányát megállapítjuk. 15 (b) Mesterséges táppal végzett kísérlet Mesterséges tápkeveréket állítunk elő úgy, hogy melegítés közben feloldunk 540 ml vízben 9,6 g agar-agart (az Oxoid amerikai cég „Oxoid No. 1 ” márkanevű anyagát), majd a kapott oldatot összekeverjük 150 g finomra 20 őrölt zöldbabmag, 24 g szárított sörélesztő, 2,4 g aszkorbinsav, 0,75 g szorbinsav, 1,5 g 4-hidroxi-benzoesav-metilészter és 2,6 ml 10 %-os vizes formalin-oldat 340 ml vízzel készült elegyével és végül az így kapott keverékhez 8 ml lenmag-olajat és 7 ml 1 %-os vizes vitaminelegy-olda- 25 tot (amely 5 rész nikotinsavat, 5 rész kalcium-pantotenátot, 2,5 rész riboflavint, 1,25 rész aneurin-hidrokioridot, 1,25 rész folsavat, 0,1 rész D-biotint és 0,01 rész cianokobalamint tartalmaz) adagolunk. Az így kapott mesterséges tápelegyet még melegen Petri-csészékbe töltjük úgy, 30 hogy azok fenekén egyenletes, vékony réteget képezzünk. Ezután a csészéket állni hagyjuk, hogy a réteg lehűljön és megszilárduljon, majd a tápelegy-réteg felületére a kísérleti oldatot permetezzük és megszáradni hagyjuk. Mindegyik csészét megfertőzzük 10-10 Spodoptera 35 Iittoralis lárvával. 24 óra, majd 7 nap elteltével az elpusztult és a végét járó lárvák százalékos arányát megállapítjuk. (c) Ovicid (petéken végzett) kísérlet Peterakáshoz használatos ketrecekben szűrőpapírból készített hengereken kifejlett nőstény Spodoptera litto- 40 ralis egyedeket petét rakni hagyunk. Ezután a szűrőpapír-hengerekből olyan kis méretű darabokat vágunk ki, amelyek kellő mennyiségű frissen rakott petét hordoznak, majd mindegyik darabot közvetlenül bepermetezzük és szárítást követően a sérült petéket megjelöljük, 45 de nem távolítjuk el. A szűrőpapír-darabokat ezt követően vízzel megnedvesítjük, hogy megelőzzük a peték kiszáradását. Amikor egy kontrollcsoportban a peték több mint 90 %-a kikelt (rendszerint a permetezés utáni 6. napon), akkor a kísérleti petecsoportok százalékos 50 mortalitását kiszámítjuk a ki nem kelt peték számából és a peték eredeti számából. (ii) Aedes aegypti (A.e.) A vizsgálandó vegyületeket feloldjuk acetonban, majd mindegyik oldattal kétszeres hígítások sorozatát készít- 55 jük el, a hígításhoz is acetont használva. Mikropipettával 100 mikroliteres mintákat veszünk, majd pohárkákban 100-100 ml vízhez adjuk hozzá, így biztosítva a kívánt, p.p.rri.-ben kifejezett koncentrációjú kezelő oldatokat. Ezek közül a legtöményebb 3 p.p.m. koncentrációjú. 55 Ezeket az oldatokat azután 10 percen át állni hagyjuk, hogy az aceton elpárologjon. Ezt követően mindegyik pohárkába 10-10 korai negyedik lárvaállapotú Aedes aegypti lárvát helyezünk. A pohárkákra átlátszó Petricsészéket helyezünk, hogy meggátoljuk a kibújó kifej- 55 lett moszkitók megszökését. 24 óra elteltével a lárvák mortalitását kiértékeljük, majd a kísérleti oldatokhoz kis mennyiségben a Short and Gannidge cég által „Short and Gannidge No. 1” márkanév alatt forgalmazott, vitaminnal dúsított takarmány-pelletet adagolunk. 7 nappal később újból kiértékeljük a mortalitást. (iii) Musca domcstica (M.d.) Szűrőpapírral kibélelt Petri-csészékbe 10-10 két vagy három napos, tejjel táplált és szén-dioxiddal elkábított kifejlett nőstény házilegyet helyezünk, majd a Petri-csészéket az (i) részben ismertetett összetételű kísérleti oldatokhoz hasonló összetételű vizes kísérleti oldatokkal permetezzük be olyan permetezőberendezést használva, amely a logaritmikus hígítás elvén dolgozik. A legyeket ezután a Petri-csészékben tartva híg tejes oldattal tápláljuk úgy, hogy az utóbbit a csészék oldalán becsurgatva a szűrőpapír által felszívni hagyjuk. A mortalitást 24 óra elteltével értékeljük. (ív) Aphis fabae (A.f.) A kísérleteket kifejlett fekete bablevéltetveken (Aphis fabae) hajtjuk végre a fenti (i) (a) résznél ismertetett lombozatkísérlethez hasonló módon, azzal a különbséggel, hogy a tótbab levélpárjait Petri-csészékben mindkét oldalukon mcgszámolatlan mennyiségű tetűvel permetezzük be úgy, hogy gézzel borított tartályokból kinyitásuk után a kezelő permettel a tetveket a levelekre juttatjuk. Ezután a Petri-csészékre fedelet helyezünk, majd 24 órával később a mortalitást kiértékeljük. (v) Tetranychus urticae (T.u.) (a) Kísérlet kifejlett atkákkal Zöldbab leveleiből korongokat vágunk ki, majd olyan szűrőpapírra helyezzük ezeket, amelyet nedvesen tartunk vízbe merülő, gyapotból és gyapjúból készült lámpabéllel. Mindegyik korongot 10-10 kifejlett üvegházi vörös takácsatkával (Tetranychus urticae koch) fertőzzük meg, majd a korongokat a kísérleti vegyület 20 térfogat% aceton és 80 térfogat% víz elegyével készült, nedvesítőszerként a korábban definiált Triton X-100 anyagból 0,05 %-ot tartalmazó oldatával vagy szuszpenziójával permetezzük be. 24 óra elteltével az elpusztult és a végét járó atkák százalékos arányát megállapítjuk. (b) Ovicid kísérlet Zöldbab leveleiből korongokat vágunk ki, majd olyan szűrőpapírra helyezzük ezeket, amelyet nedvesen tartunk vízbe merülő,gyapotból és gyapjúból készült lámpabéllel. Mindegyik korongot 10—10 kifejlett üvegházi vörös takácsatkával (Tetranychus urticae koch) fertőzzük meg. 24 óra elteltével az atkákat eltávolítjuk és a lerakott peték számát megállapítjuk (korongonként átlag 70 pete). A korongokat ezután a kísérleti vegyület 20 térfogat% aceton és 80 térfogat% víz elegyével készült, nedvesítőszerként 0,05 % Triton X—100 anyagot tartalmazó oldatával vagy szuszpenziójával permetezzük be. 7 nap elteltével a kikelt lárvák és a ki nem kelt peték számát megállapítjuk, majd a százalékos mortalitást kiszámítjuk. Az eredményeket az I. táblázatban adjuk meg. A kísérleti egyedeket a korábban használt kezdőbetűikkel jelöljük és a kísérleti vegyületek aktivitását toxieitási indexük (T.l.) formájában adjuk meg. A toxieitási indexet a következő egyenlet alapján számítjuk ki: toxieitási index (TI) = eíil-parathion (standard) LC,0-értéke kísérleti vegyület LC,„-értéke