185162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés utólagos falszárításhoz és szigeteléshez
A találmány tárgya eljárás és berendezés főleg a kapilláris áramlás megakadályozását célzó és vízszigetelő réteget alkotó lapok utólagos falba juttatására. A tönkrement vízszigetelésű vagy szigetelés nélkül épült házak felújítási munkái során az egyik legnehezebben megoldható problémát jelenti a műszakilag tökéletes és a gazdaságossági szempontból pedig olcsón elkészíthető utólagos falszigetelés létesítése. A hazai gyakorlatban több eljárást ismernek és alkalmaznak, amelyek közül az elektroozmózison, az elektroforézisen, a töltésmegoszláson, valamint a különféle vegyi anyagok kapilláris telítésén alapuló eljárások a helyi adottságoktól - a fal nedvességtartalma, anyaga, tömörsége, a felszívódó nedvesség vegyi összetétele, stb. - függően több, kevesebb sikert eredményeznek. Tapasztalati tény, hogy a fenti eljárások bizonyos kizáró feltételek esetén nem adnak tökéletes eredményt és sok esetben e feltételek előre nem is láthatók. így például az elektrokémiai elveken alapuló (elektroozmotikus és elektroforetikus, stb.) eljárásoknál a bonyolultabb, ezért több hibalehetőséget magában rejtő kivitelezési technológia, az elektrolit vegyi összetétele által befolyásolt elektromos kettösréteg bizonytalan töltésviszonyai, továbbá az eljárások többségében fellépő anód elektróda rombolás okoz nehézségeket. Az igen elterjedt és tisztán kémiai hatásokon alapuló eljárások éppen a régi és a feláramló nedvesség miatt szélmálott habarcs anyagú, laza vagy üreges falazatok esetén adnak kevésbé jó eredményt, főként a telítő anyag inhomogén eloszlása miatt. Nem kevés gondot okoz továbbá, hogy az igen sokfajta, a kereskedelemben mind gyakoribb vegyi anyagok műszaki referenciáit nehéz ellenőrizni, egyes anyagok alig, vagy kevésbé hatásosak, öregedésre hajlamosak, károsítják az építőanyagot és nemritkán az egészségre is ártalmasak. Szakkörökben ismert próbálkozás, de a hazai gyakorlatban mégsem elterjedt szigetelési mód az épület falaiba utólag, sorban egymás után bejuttatott (besajtolt vagy beütött) és általában fémlapokból létrehozott vízszigetelő réteg kialakítása. Ez a szigetelési mód (továbbiakban: beütött szigetelés) megfelelő létesítési technológia és segédberendezések alkalmazása esetén olyan műszaki és gazdasági előnyökkel rendelkezne, amely alapján jogosan lenne remélhető széles körű elterjedése és alkalmazása. A legtöbb utólagos falszigetelési eljárástól eltérően, a kapilláris út teljes és biztos megszakadása következtében, tökéletes száradást eredményezhetne, és sikeresen lenne alkalmazható üreges, laza szerkezetű, vályog vagy vert-tégla falazatoknál is. A beütött szigetelési módszert kézenfekvő előnyei ellenére sem tudják jelenleg gazdaságosan kivi-/ telezni, mert a szigetelő réteget alkotó lapok besajtolása vagy beütése olyan szilárdsági követelményeket támaszt, amelyet a korrózióállósági feltételek egyidejű kielégítése mellett még a különleges összetételű, kellő vastagságú, speciálisan merevített és hőkezelt anyaggal sem mindig lehet elérni. További nehézséget jelent, hogy az egymás mellé helyezett lapok szélső sávjai a besajtolás, vagy beütés után nem illeszkednek pontosan egymáshoz, ezért az ily módon megmaradt kapilláris utakon a nedvességáramlás fennmarad. Elvileg a lapok nagymértékű átfedésével ez a hiba csökkenthető ugyan, de a gyakorlatban, a lap besajtolása vagy beütése folyamán, az amúgy is legjobban igénybe vett szélső sávok egyike, az előzőleg már behelyezett lap miatt, tömörebb habarcs anyagba kényszerül haladni, amely további fokozott igénybevételt, ezen túlmenően pedig a lap két szélső sávjának erősen eltérő súrlódási viszonyai a lap pontatlan előrehaladását és elfordulását, ez pedig megszorulást, törést, vagy elhajlást okozhat. A leírt folyamat szilárdsági ellensúlyozása a lap anyagvastagságának növelésével sem megoldható, mert a téglák közötti habarcsban (fugában) elhelyezhető lap vastagságát a habarcs tömöríthetősége egyértelműen korlátozza, vagyis a szilárdságiigény kielégítése céljából növelt lap vastagság további szilárdsági és besajtolási vagy beütési nehézségeket okoz, amelynek elhárítása csak más módon lehetséges. Találmányunk szerinti megoldással olyan eljárást és berendezést kívánunk megvalósítani, amely a beütött szigetelési módszer ismert hátrányait úgy küszöböli ki, hogy a szigetelő réteget alkotó lapok falba sajtolását vagy beütését egyszerűen és biztonságosan kivitelczhetővé teszi, az alkalmazható lap vastagságának lényeges csökkentését eredményezi, biztosítja a kapilláris út teljes lezárását, továbbá az esetek többségében szükségtelenné teszi a lapok kihajlást gátló merevitését, végül egyszerűen megvalósítható fémes kötéssel egy esetleges elektrokémiai korrózióvédelemhez szükséges elektromos vezető kapcsolatot is létrehoz. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a szigetelő réteget alkotó lapokat úgy sajtoljuk vagy ütjük be a falba, hogy annak a haladás irányával párhuzamos két szélső sávja egy-egy előre fúrt furatban haladjon, ezáltal a szélső sávok fokozott szilárdsági igénybevétele és az egyenlőtlen súrlódásból származó elcsavarodási hajlam megszűnik, továbbá úgy a kapilláris mint a villamos átmenet szempontjából a lapok egymással való kapcsolata könnyen kialakítható, a furatokba helyezhető szerszám pedig biztosítja a lapok pontos elhelyezését, a haladási irányát, a kihajlás elleni védelmét, a sajtoló vagy ütőfej befogadását, ezen túlmenően sajtoló szerkezet felerősítését is. Találmányunk tehát eljárás utólagos falszárításhoz és/vagy szigeteléshez, különösen vízszigetelő réteget alkotó lapok falba juttatásához, ezáltal a teljes kapilláris zárás megvalósításához, amelynek lényege, hogy a falba a lapok besajtolási vagy beÿlçsi irányával azonos irányban furatokat fúrunk, amelyeket úgy helyezünk el, hogy a lapok besajtolási vagy beütési irányával párhuzamos szélső sávjai a furatokba essenek. Az eljárás előnyösen úgy foganatosítható, hogy a besajtolás vagy beütés időtartamára a lapot a haladás irányát biztosító és a kihajlástól megvédő szerszámba, a szerszám kétoldalt előre nyúló tartó és vezető sínjeit pedig a falba fúrt furatokba helyezzük. Az eljárás úgy foganato-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
