185154. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés kisülőlámpa gyujtására
î 185 154 2 A találmány tárgya elrendezés kisülőlámpa gyújtására, amely hálózati nullavezetékhez csatlakoztatott első elektróddal és áramkorlátozó tekercselésen keresztül hálózati fázisvezetőkre csatlakoztatott második elektróddal működtetett kisülőlámpához van illesztve és mind kis- és közép-, mind pedig nagynyomású kisülőlámpák és különösen fénycsövek megbízható, gyors gyújtását biztosítja. , A ma általánosan használt fénycsöveknél az elektródokat előzetesen fel kell fűteni. A fénycső gyújtása csak azután lehetséges, hogy az elektródok felfűtése megtörtént. A gyújtáshoz a legtöbb esetben azt a megoldási választják, hogy' az elektródokat rövid időre gyújtófeszültséggel táplálják és ennek értékét az üzemi feszültségénél nagyobbra választják. A gyújtófeszültség általában az indukció jelensége révén fejti ki hatását, A tapasztalatok szerint a kisülőlámpa bekapcsolása és a tényleges felgyulladása között meghatározott idő telik el. Ehhez iáiul egyes esetekben az is, hogy a tényleges gyújtástól eltérő gyújtási folyamatokban kellemet len fényremegés keletkezik. Ebből következik, hogy bizonyos, a kisülőlámpától függő időtartamon belül a teljes fény teljesítményt a kisülőlámpa nem képes biztosítani és ezt a felhasználó kellemetlen jelenségként érzékeli. Sok próbálkozás történt eddig is arra, hogy a kisülőlámpáknak ezt a kényelmetlen tulajdonságát felszámolják. Mindennek ellenére mind a mai napig nem sikerült olyan elrendezést kialakítani, amelynek révén a kisülőlátnpák, s különösen a fénycsövek azonnali gyújtása biztosított. A jelen találmány feladata olyan, kisüíőlámpák, s különösen fénycsövek gyújtására szolgáló elrendezés kialakítása, amely egyszerű felépítéssel biztosítja, hogy a kisülőlámpák károsodás nélkül, késíekedésmentesen, a bekapcsolást követően felgyulladjanak. A találmány szerint a feladat megoldását oly módon javasoljuk, hogy a kisülőlámpát olyan gyújtási elrendezéssel látjuk el, amely a lámpa elektródjaira a kisülőlámpa vagy kisülőlámpák bekapcsolásakor, amelyhez előnyösen az alacsony feszültségek tartományába eső feszültség szolgál, rövid időtartammal olyan nagyságú gyújtófeszültséget juttat, amely azonnal ívkisülést idéz elő. Ha mindjárt a kisülőlámpa bekapcsolásakor elektródjaira olyan nagyságú feszültséget juttatunk, amely azonnali ívkisülést hoz létre, a kisülőlámpa késlekedés nélkül, a bekapcsolást követően remegéstől mentes fény kibocsátásával felgyullad. Ennek megfelelően nem kell viszonylag hosszú ideig várakozni alihoz, hogy a kisülőlámpa a teljes fényteljesítményt biztosítsa. Az elektródoknak az égő fényív által biztosított gyors felmelegedése szinte azonnal biztosítja a megfelelő elektródemissziót, aminek révén már rövid idő elteltével, mégpedig a tápfeszültség néhány periódusát követően a megemelt gyújtófeszültség értéke lecsökkenthető. A találmány szerint javasoljuk, hogy a kisülőlámpa elektródjait kisülési vagy emissziós csúcsokkal lássák el. Ha ezeket a kisülési vagy emissziós csúcsokat egymásból kiindulóan hossztengely mentén tulipánszerűen és tengelyirányban kör alakban futóan egyre keskenyedő keresztmetszettel hozzuk létre, a tulipáncsúcsok a kisülési ív nagymérvű kiépülése nélkül is gyorsan felmelegednek, lavinaszerű elektronfelszabadulás jön létre, és így áthidalható az a túlfeszültségi tartomány, amely a normál feszültséghez visszavezet. Ezen kívül az eddigi elrendezésekkel szemben a gyújtási gáznyomást is olyan nagy, előnyösen mintegy 10...30 rabár ral megnövelt értékre lehet választani, hogy ezzel ideális gyújtási folyamat, spektrális összetétel és kedvező fényhasznosítás legyen elérhető. A kisüíőlámpák begyújtását a találmány szerint egyezet íí eszközökkel lehet biztosítani. Nincs szükség azokra a különleges gyújíókapcsolásokra, amelyek például nagyfrekvenciás nagyfeszültséget hoznak létre. A találmány szerinti elrendezés egy előnyös kiviteli alakjában a gyújtófeszültség rövid időtartamig szükséges értékét egyszerűen feltranszformálással biztosítjuk. Az ehhez szükséges feszüitsőgnövelő elrendezést, például transzfonná tort a lámpához eddig is használt áramkorlátozó tekercselés felhasználásával úgy alakítjuk át, hogy az áramkorlátozó tekercselést vezérelhető megszakítóelem kimenetére csatlakoztatott indítótekercseléssel látjuk eí. A ma már jelentős mértékben elterjedt kisnyomású fénycsövekben szinte kivétel nélkül aktiváló anyaggal bevont izzóspirálokat alkalmaznak. Az ionokat előállító fényport merítéssel vagy szórással viszik fel a spirál felületére. Az elektródokat külön söntkapcsolással látják el és ezekkel biztosítják előaktiválásukaí. Az önmagában tökéletesen kivitelezett bevonatok is könnyen leépülnek az elektródok felületéről, ami elöbb-utóbb a cső elektródterének befeketedését okozza. Olyan fénycsövek esetében, amelyeket úgynevezett hidegindítóval gyújtanak be, az ellenállás igen alacsony értékű és az elektródok leépülése viszonylag gyorsan következik be. Ennek egyik fontos okozója az a tény, hogy éppen az aktiváló anyagok mutatnak kis ellenállást a megnövelt gyújtófeszültséggel járó megnövelt elektronbecsapódással szemben. Amikor a találmány szerint javasolt módon a kisülési pálya irányába mutató, nagy hőszilárdságú fémes anyagból készült kupát alkalmazunk, amelyet szélén elektronokat könnyen emittáló csúcsokkal látjuk el, a nagyfeszültséggel előállított elektronok korlátos mértékű becsapódása mellett is a felmelegedés, a felhevülés azonnal fellép, a gyújtás biztosított és a tápfeszültség gyorsan visszatérhet a szokásos értékre. A kupaszerű fémes részt szintereihető anyaggal, például volfrámporral, ritkaföldfém-oxidokkal és korlátos villamos vezeíőképességű oxidokkal lehet kitölteni, amelyet ezt követően nagy nyomás alatt préselünk és préselés után szinterelünk. A fentiekből is következik, hogy a kupa tulipánszeríí alakot vesz fel és az egyes csúcsok alkalmasak arra, hogy korlátos kisülési lökés hatására is elegendő elektront bocsássanak ki, ami biztosítja, hogy a nagyfeszültségű kisülési áramból a szokványos hálózati áramhoz könynyen vissza lehessen térni, egyúttal olyan hővezetés jöjjön léire, amelynek jellemzője, hogy a kisülési ív gyorsan a normál üzemet jellemző paramétereket érje el. Ismert módon minden gyújtási eljárásban törekednek olyan előaktivdlt anyagok választására, amelyekkel a gyújtás Folyamata könnyebbé válik, az elektródok elhasználódása csökken. Ismeretes, hogy minden elektród gyújtáskészsége attól függ, hogy mennyire könnyen felmelegithető anyagból készül. A könnyű felmelegíthetőséget az adott esetben úgy érjük el, hogy a fémes rész széleit virágsziromszerűen, például a tulipán, a margaréta szirmainak megfelelően alakítjuk ki. Ily módon eddig ismeretlen felépítésű elektródokat kapunk, amelyek biztosítják a hideg feltételek közötti gyújtást. A gyújtási eljárás során figyelembe kell venni, hogy az elektronok kemény becsapódása csak a lehető legrövidebb ideig tartson, hogy az elektródokat kitöltő anyagot nagyon rövid ideig tartó elpárolgás ne károsít5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 2
