185136. lajstromszámú szabadalom • Gázsugárégő
1 185 135 2 a zavar annál nagyobb lesz, minél nagyobb a túlnyomás, illetve a vákuum. Ezért a lemezes égőben a gázfogyasztás emelkedése nem idézi elő a beszívandó levegőmennyiség arányos növekedését, aminek következménye azután a nem tökéletes gázelégetés. Az ilyen égőben az elégetés a kemence tűzterében fennálló levegőhiány mellett megy végbe, ezáltal hosszú, kermoló lángcsóvák alakulnak ki az égőcsövek kivezetésein és befolyásolják az égő sugárzási képességét. Ismeretes továbbá olyan gázsugárégő, amely szabályozza a gáz levegő keverék kiáramlási sebességét, mint azt a 273 909 számú szovjet szerzői tanúsítványban leírták. Ebben az égőben levegőkamra gázbevezető csővel, beállító tárcsa és csőbetét a kivezetéshez, égőkő, valamint terelőfej van. Az égőkövön csőbetéthez nyílás van kialakítva és házban van az égőkő elhelyezve. A háznak fenéklapja és oldalfalai vannak és csatlakozik a keverőkamrához. A csőbetétre rá van szerelve tolókészülékkel ellátott és tengelyirányban eltolható belső hüvely, amely mereven össze van kapcsolva a terelőfejjel. Ezzel a hüvellyel lehet a rést a terelőfej és a csőbetét között megváltoztatni. így tehát a hüvely, annak tolókészüléke és a csőbetét a gáz—levegő keverék kiáramlási sebességének szabályozóját képezik. A terelőfej lapos fémfedél, amelynek külső pereme a levegő-gáz keverék kiáramlási irányával ellentétes irányban van behajlítva. Ezenkívül az égőben a lapátkerekes örvénydob van, amelyet az említett hüvelyen belül helyeztek el és az a rendeltetése, hogy felfelé örvényáramban továbbítsa gáz-levegő keverékét. Az, hogy a gáz-levegő keverék kiáramlási sebességét szabályozó egység is van, lehetővé teszi az égők számára - csekély légfelesleg-tényező mellett (1,02-1,05) - különböző földgázok elégetését az egyik gázról a másikra ■történő átállítás során mindennemű átalakítási munka nélkül. A nagyon is különböző összetételű füstgázokra, illetve égésgázokra tekintettel, amelyeknek következésképpen eltérőek a tulajdonságaik, ez az égő sem biztosít nagy teljesítményt és üzembiztonságot. Ez elsősorban azért van így, mivel ennél az égőnél valóban bonyolult és a legtöbb esetben gyakorlatilag nem is lehetséges az égetési folyamat közben azt a résszélességet folyamatosan beállítani, amely (valamely előre megadott gázáram összetétele vonatkozásában) a gáz-levegő keverék pillanatnyilag szükséges kiáramlási sebességét meghatározza. Következésképpen pedig az ilyen jellegű gázok égetésekor egyaránt sor kerülhet úgy a láng leszakadására, mint a visszacsapásra. Ezen túlmenően az ismert égő szerkezete miatt nem lehetséges annak hő teljesítményét méreteinek növelése nélkül megnövelni. Ennek az az oka, hogy a gáz- és a levegőfogyasztás növelésekor meg kell növelni a gázbevezető csőnek, valamint a terelőfejnek az átmérőjét és a keverőkamra, valamint a kivezető csőbetét méreteit. Az utóbbi körülmény folytán meg kell növelni az égőkő munkafelületét, mivel ellenkező esetben a kivezető csőbetét átmérőjének megnövelésekor az égőkő sugárzási felülete lecsökken és ez befolyásolja az égő teljesítményét. Hangsúlyozni kell még azokat a nagy hőveszteségeket is, amelyek abból adódnak, hogy az égőkő hátoldaláról a hő kisugárzik a környezetbe. Ezek a veszteségek annak tudhatok be, hogy az égőkő hátoldalán viszonylag csekély a hőszigetelés vastagsága. Ha megkísérlik ezt a hátrányt a hőszigetelés vastagságának növelésével megszüntetni, akkor ez az égőméretek növeléséhez vezet, de nem szünteti meg teljesen a hőveszteségeket. Rá kell mutatnunk az ismert égő viszonylag szűk szabályozási tartományára is, ami meghatározza az égő stabil üzemének területét (ennek az égőnek szabályozási tényezője legfeljebb 3). Ezt az okozza, hogy a gázfogyasztásnak a szabályzási tartomány alsó határa alá történő lecsökkenésekor lángvisszacsapás lehetésges a levegőkamrában a fogyasztásnak megfelelő felső határ fölé történő növelésekor pedig el nem égett gázok maradnak vissza, mivel a beszívott levegő mennyisége nem növekszik arányosan és nem elegendő a gáz teljes elégetéséhez. Ezenkívül az ismert égőben a gáz levegő keverék viszonylag nagy nyomásveszteséget szenved, amelyet az a jelentős aerodinamikai ellenállás vált ki, amelyet a terelőfej okoz a gáz levegő áramban, mivel geometriai formája nem felel meg az áram vonalaknak. A gáz-levegő keveréknek az égőkivezetésen bekövetkező nyomáscsökkenése folytán lecsökken a kiáramlás sebessége és ennek következtében nagyobb a valószínűsége a lángviszsacsapásnak a keverőkamra belső terébe. Végül utalnunk kell arra, hogy ennél az égőnél magas a fajlagos anyagfelhasználás, ami lerontja az égő gazdaságosságát. A találmánnyal célunk fent említett nehézségek kiküszöbölése. A találmánnyal feladatunk olyan gázsugárégő létrehozása, amelynél a primérlevegő mellett a szekunderlevegőnek a beszívásával elérjük a szabályozási tartomány kibővítését és nagyfokú üzembiztonságának, valamint gazdaságosságának biztosítása mellett. A találmánnyal a kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy az égőkő házának nyílással ellátott második fenéklapja van, az első és a második fenéklapja a másodlagos levegőt beszívó zárt kamrát képez, továbbá hogy az égőkő ínyílásában gyűrűs hézaggal csőbetét van elhelyezve és össze van kapcsolva a zárt kamrával, ahol a terelőfej kúpos szegmensből van kialakítva homorú alkotós, csonkakúphoz hasonló forgástestként, ahol terelőfej tárcsaszegmense és a csőbetét, valamint a csőbetét között a gyűrűs hézag van, a terelőfej kúpos szegmense a csőbetét nyúlik be, és azzal össze van kapcsolva. Ez a szerkezeti kialakítás lehetővé teszi azt, hogy a gáz-levegő áram kinetikai energiáját - amely anyagáram a csőbetét homlokoldala és a terelőfej tárcsája által képzett fúvókán áramlik át - a szekunderlevegő beszívásához használjuk fel. Ez a levegő a második fenéklap nyílásain át beszívődik a közbenső térbe, a csőbetét és az égőkő közötti gyűrűs hézagon át a terelőtárcsához kerül és ennek a szegmensén keveredik össze a gázból és primérlevegőből álló keverék áramával. Minél nagyobb ennek az áramlásnak a sebessége, annál nagyobb lesz a szekunderlevegő mennyisége is. A gáz-levegő keverék kiáramlási sebessége egyenes arányban áll az égő teljesítményével és így a gázfogyasztással is. A gázfogyasztás növekedésekor emelkedik a behatoló primérlevegő mennyisége is, de eközben az arányosság megszűnik, és az a légfeleslegtényező 1 érték alá csökkenhet le. Ugyanakkor növekszik a szekunderlevegő beszívott mennyisége a gáz-levegő keverékben, ami egyensúlyozza a primérlevegő hiányát és így elérjük azt, hoy az a tényező értéke gyakorlatilag mindig 1-1,05 érték között marad. így, az égő teljesítményváltozása alapján bekövetkezik a primér- és szekunderlevegő fogyasztása közötti arány önműködő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
