185130. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés különböző hőmérsékletű kamrákkal

185130 2 A találmány tárgya hűtőberendezés különböző hő­mérsékletű kamrákkal. A hűtőberendezés szokásos megjelenési formája a hűtőszekrény, a fagyasztógcp, a hűtőbútor és a hűtő­terem. A leggyakrabban alkalmazott hűtőberendezés a két kamrával ellátott hűtőszekrény, amelyben a kam­rák hőmérsékletét két elpárologtató készülék közelítő­leg állandó, egymástól különböző értéken tartja. A kam­rák egyikének, az ún. hűtőkamrának a hőmérséklete általában + 5 °C, a másik kamrának, az ún. fagyasztó­­kamrának a hőmérséklete általában -18 °C körüli érték. Az ilyen típusú ismert hűtőszekrények többsége egyetlen kompresszorral működik, amely a hűtőkörben egymással sorba csatlakoztatott két elpárologtató készü­lék hűtését valósítja meg. A két kamra hűtési viszonyát ebben az esetben a szerkezeti kialakítás szabja meg, és így az nem alkalmazkodik megfelelően a hűtési követel­ményekhez. A kamrákra vonatkozó hűtési követeimé­­nyek változnak egyrészt az alkalmazás módja szerint: például az ajtónyitások gyakorisága, a hűtendő vagy fagyasztandó termékek hűtőberendezésbe való behelye­zése, másrészt a környezeti hőmérséklet nagysága sze­rint. Ha a környezeti hőmérséklet alacsony, a hidegebb kamrában nincs elegendő hűtés,, és így a kívánt -S8°C hőmérsékletérték nem valósítható meg. A — 18 °C hő­mérsékletérték elérése érdekében vagy villamos fűtő­­elienállással melegíteni kell a hűtőkamrát, vagy a kamrák hőegyensúlyát úgy kell beállítani, hogy a legalacsonyabb környezeti hőmérséklet esetén, például + 16 °C érték­nél, a kamrák hőmérséklete pontosan például —18°C és + 5 °C legyen, az utóbbi esetben azonban, magasabb környezeti hőmérsékletértéknél., például + 32 °C-nál, a kamrák hőmérséklete -23 °C és + 5 °C értékű lesz. Az említett megoldások: fütőellenállás alkalmazása vagy a hőegyensúly alacsonyabb környezeti hőmérséklet­értéknél történő megvalósítása, az energiafelhasználást megnöveli. Ezenkívül a hűtési követelmények kielégí­tően csak korlátozott környezeti hőmérséklettartomány­ban teljesíthetők, és az alacsonyabb hőmérsékletű kamra térfogata korlátozott: a teljes térfogatnak mintegy 25%-a, és maximálisan körülbelül 100 liter nagyságú lehet. Továbbá, a két kamra hűtését az szabja meg, hogy a hűtőközeget a legalacsonyabb hőmérsékletű kanna által megkívánt hőmérsékletértéken párologtatják, ami nem adja a legjobb hatásfokot. Más ismert hűtőberendezésekben két kompresszort alkalmaznak, amelyek a megfelelő elpárologtató készülé­kek hűtését valósítják meg. Ez a megoldásmód lehetővé teszi, hogy a hűtési követelményeket a két kamrában térfogatviszonyuktól függetlenül teljesítsék, és a fel­használó szabadon szabályozza a két kamra hőmérséklet­értékét. Ez a megoldás azonban egyértelműen többlet­­költségeket eredményez. A két kompresszorral működő hűtőberendezések legalább annyi energiát fogyasztanak, mint az előzőleg említett hűtőberendezések, mert összeg­ződik a kél kompresszor egyenként kisebb energia­­fogyasztása. Számos mcgoldásmód ismeretes, amely egyetlen kompresszor alkalmazásával célul tűzi ki a két kamra működésének függetlenségét. A legtöbb ilyen megoldás­ban elektromos működtetésű szelepet alkalmaznak, amely az egyik, általában a hűtőkamrában elhelyezett elpárologtató készülék hűtését leállítja, miközben a másik kamra hűtése folytatódik. Valójában azonban 1 ezek a megoldásmódok a kamrák hőmérsékletszabdlyo­­zását nem teszik függetlenné, és a kívánt hőmérsékletek állati lóságát nem biztosítják, mert a hűtőkör működési feltételei jelentősen különböznek aszerint, hogy egy vagy két elpárologtató készüléket kell hűteni, továbbá a cél­kitűzés mégoly korlátozott elérése érdekében is bonyo­lultabb és költségesebb szabályozó készülékeket alkal­maznak. Másfajta ismert rncgoldasmódok szerint a hűtőkamra hűtését másodlagos hűtőkörrel valósítják meg. Ez a hűtő­kör Termikus kapcsolatban van az alacsonyabb hőmér­sékletű kamra elpárologtató készülékével. A másodlagos hűtőkörrel való hőcserét vagy elektromos működtetésű szele jpel, vagy kapillárissal vezérlik, az utóbbi esetben úgy, hogy a kapillárist felmelegítik, ha a közegáramlást meg akarják szüntetni. . Ezek a megoldások nem teszik lehetővé, hogy a bűtő­­berer dezés kamrái valójában függetlenül működjenek, mint ami két kompresszor és két független hűtőkör alkalmazásával elérhető, ahol a független működés meg­engedi, hogy a kívánt hőmérsékleteket függetlenül szabá­lyozzák, az alacsonyabb hőmérsékletű kamrát folyama­tosan működtessék a tartósítandó termék túlhűtése érde­kébe;!, és jobb fagyasztást biztosítsanak. Továbbá a fent említett megoldások szerint a hűtő­berendezést kénytelenek a legalacsonyabb hőmérsékletű kamra által igényelt elpárologtatási hőmérsékleten mű­ködtetni, ami közepes termodinamikus hatásfokot ered­­ménjez. A felsorolt hátrányok különösen jelentkeznek azok­ban c hűtőkörökben, amelyekben a hűtőközeg kitágulá­sát s cseppfolyósító készülék kimenetén lévő nagy­nyomású pont és az elpárologtató készülék bemenetén lévő kisnyomású pont közé elhelyezett kapillárissal való­sítják meg, mert a kapillárison a hűtőközeg áramlása nem szűnik meg, hanem változik aszerint, hogy a nagy­nyomású és a kisnyomású pontban milyenek a működési feltételek. A kapilláris önszabályozó módon alkalmaz­kodik a gyakorlati alkalmazásokban felmerülő különféle kövei élményekhez. Ehhez járul a kapilláris alkalmazásá­nak egyszerűsége és megbízhatósága, ami miatt gyakran alkalmazzák a háztartási hűtőszekrényekben. A találmány szerinti hűtőberendezés az említett hát­rányokat kiküszöböli, és gazdaságos működésű, függet­len szabályozással ellátott, különböző hőmérsékletű kamrákkal bíró hűtőberendezés megvalósítását teszi lehe­tővé. Az így kialakított hűtőberendezésben a kamrák hűtésének függetlenségét termikus szelephatás biztosítja, a szabályozó készülékek működésének függetlenségét pedig az a tény, hogy a kamrák hűtése felváltva, egy­­időben csak egyetlen kamra hűtése történik, ami a kam­rák hőmérsékletének állandóbb voltát eredményezi. Krpillárist tartalmazó hűtőberendezésben ez, a mű­ködtetés csak a találmány szerinti kialakításban valósít­ható meg, amelyben a legalacsonyabb hőmérsékletű kamra hűtését, termikus szelepként működő másodlagos hűtőkör biztosítja, mely hűtőkör tartalmaz a legalacso­­nyab ) hőmérsékletű kamrában elhelyezett elpárologtató részt és az. elsődleges hűtőkör egyik cl párologtató készü­lékével termikus kapcsolatban lévő hőcserélőben elhelye­zett cseppfolyósító részt. Av elpárologtatási hőmérséklet által vagy más módon szabályozott szelepek alkalmazásával több kamra műkö­désének függetlensége könnyebben megvalósítható. Ezekkel a szelepekkel a hűtőközeg áramlása megszüntet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents