185129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumdesztillációs párlatok kisnyomású hidrokrakkolására

1 185 129 2 dermedéspontja alacsonyabb lesz. A kénmentesítés mértékét a reakció hőmérsékletén, az üzemeltetési nyomáson, a katalizátor tulajdonságán és a ható­­anyagtartalmú-szénhidrogén arányon kívül a cir­kuláltatott gáz kénhidrogén tartalma is befolyásol­ja. Végeredményben eljárást dolgoztunk ki, amely alkalmazásával magas forráspontú párlatok feldol­gozása révén alacsonyabb forráspontú, motorhaj­tásra alkalmas szénhidrogének vannak a reakció elegyben, amely feldolgozásával igen jó tulajdonsá­gú kenőolaj és paraffin gyártására alkalmas termék keletkezik. A kisnyomású hidrokrakk eljárással kapott ter­mékben az alapanyaghoz viszonyítva az aromás és a paraffinos kötésben lévő szénatomok aránya leg­alább 10 %-kal emelkedik, míg a nafténkötésben lévő szénatomok aránya 10 %-kal csökken. A termék dermedéspontja legalább 4 °C-kal ala­csonyabb, mint a kiindulási alapanyagé volt. A kisnyomású hidrokrakk eljárással kapott ter­méket szétdesztillálva olyan paraffinos olajpárlatot kapunk, amelyből legalább 18 egységgel magasabb viszkozitásindexű olaj gyártható, mintha a váku­umpárlatot dolgoztuk volna fel, a paraffinhozam is 50 %-kal magasabb. Vizsgálataink eredményeként megállapítottuk azokat a technológiai paramétereket, amelyek leg­előnyösebbek. így azt a minimális nyomásértéket, amely elégséges ahhoz, hogy krakkolódott moleku­la szabad gyökére hidrogén belépjen és minimális kokszképződés lépjen fel a katalizátoron. Az alacsony nyomás révén kisnyomású berende­zések szükségesek és így jelentős beruházási megta­karítást lehet elérni, vagy lehetőség van arra, hogy meglévő alacsony nyomású hidrogénező berende­zést pl. gázolajkénmentesítő üzemet használjunk a technológia megvalósítására. Példák 1. sz. példa Az 1. sz. táblázatban bemutatott könnyűparaffi­­nos párlatot 23 bar nyomáson, betáplált alap­anyagra számítva 1200 Nm3/m3 • óra 70 % hidro­gént tartalmazó gáz cirkuláltatása mellett alu­­míniumoxid hordozóra felvitt 5 % CoO-t és 12,5 % Mo03-t tartalmazó katalizátorágyon 425 °C hő­mérsékleten hidrokrakkolunk 1,1 liter/liter ■ óra térsebesség mellett. Ebben az esetben a 2. sz. táblá­zat 1. példa oszlopában megjelölt terméket nyerjük. 2. sz. példa Ha az l. sz. táblázatban bemutatott könnyűpa­­raffinos párlat és gázolaj 2. sz. táblázatban a 2. példa alatti oszlopban bemutatott elegyét 23 bar nyomáson 1100 Nm3/m3 • óra 70 % hidrogént tar­talmazó gáz cirkuláltatása mellett CoMo katali­zátorágyon 425 °C hőmérsékleten hidrokrakkoljuk 1,2 liter/liter • óra térsebesség mellett, akkor a 2. oszlop szerinti terméket nyerjük. Az így nyert hidrokrakkolt terméket 40 Hgmm nyomáson szétfrakcionálva a 3. táblázatban megfe­lelően 51 %, vagy 73 % gázolaj forrpontú szénhid­rogént, valamint 44 % vagy 22 % kenőolaj forrpon­tú frakciót kapunk. A kenőolaj forrpontú frakciók továbbfeldolgozása esetén a 4. sz. táblázatban be­mutatott paraffin, illetve kenőolajfinomítványt nyerjük. Látható, hogy a paraffin hozama a hidro­krakkolt termék esetében 1,5-szörös, a kenőolajfi­­nomílvány viszkozitási indexe azonos finomítású erősség mellett lényegesen magasabb, mint a meg­felelő forrponthatárú könnyüparaffinos párlat hidrokrakkolás nélküli feldolgozása esetén. 3. sz. példa Az 1. sz. táblázatban bemutatott középparaffi­­nos párlat és gázolaj 2. sz. táblázatban megjelölt elegyét 23 bar nyomáson 1200 Nm3/m3 • óra gáz cirkuláltatása mellett CoMo katalizátorágyon 420 °C hőmérsékleten hidrokrakkolunk 1,1 liter/ óra térsebesség mellett és a 3. oszlop szerinti termé­ket nyerjük. 4. sz. példa Az 1. sz. táblázatban bemutatott nehéz paraffi­nos párlat és gázolaj 2. sz. táblázat 4. példaoszlopa alatt bemutatott elegyét 23 bar nyomáson 1200 Nm3/m3 • óra gáz cirkuláltatása mellett CoMo katalizátorágyon 430 °C hőmérsékleten 1,0 liter/ liter óra térsebesség mellett hidrokrakkolva a 4. oszlop szerinti terméket nyerjük. 5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 3

Next

/
Thumbnails
Contents