185117. lajstromszámú szabadalom • Lapos hangszedőkar lemezjátszóhoz

1 185 117 2 elülső része célszerűen hajlékony függőleges irányban, in.ig vízszintes irányú hajlékonysága gyakorlatilag nulla, nincs. Az 1 hangszedőkar hosszabbik L elülső részének függőleges hajlékonysága a dinamikus rezgéscsillapítóban elrendezett 4 ellensúllyal együtt csökkenti az 1 hangsze- 5 dőkar működés közbeni effektiv súlyát. A következő egyenlőség írja le az 1 hangszedőkar effektiv súlyát, bele­értve a hangszedő súlyát is: Mt = Mp +----— 1 e 4,12 ahol: • ( L L-W ) Mt az 1 hangszedőkar effektiv súlya (kg), Mp az C hangszedő súlya (kg), M'a az 1 hangszedőkar súlya (kg), 15 W az X csapágyazás tengelyének és az ellensúly súly­pontjának a távolsága, L a csapágyazás tengelyének és a tűnek a távolsága. Az ellensúly effektiv súlyát a következő egyenlet írja le: * 20 MC w ef) *[Mc-4,12 'l+w " ahol : Mc az ellensúly effektiv tömege (kg), Mç az ellensúly valóságos mérlegelt súlya (kg). A 4,12 értékű tényező az egyenletben 1,5 mm-es vas­tagságú, egyik oldalán fodrozott üvegszálas rétegelt 30 lemezből készült hajlékony 3 hangszedőkarra vonatko­zik. Ennek a tényezőnek az értéke matematikai elemzés­sel és számítógépes modellezéssel lett megállapítva. Az említett körülményekből és nagyszámú hajlékony 1 hangszedőkarra! végzett gyakorlati kísérletből az kö- 35 vetkezik, hogy valamely lapos, hajlékony 1 hangszedőkar effektiv súlya körülbelül a negyede az azonos súlyú, hagyományos, merev hangszedőkarénak és ennek követ­keztében az alsó rezonancia kedvező módon a magasabb frekvenciák irányába tolódik el. 40 Mivel a lemezszerű formában kialakított i hangszedő­karoknak vízszintes irányban gyakorlatilag nincs hajlé­konysága, ezért a hagyományos merev hangszedőkarok­kal szemben a gyakorlati mérések során vízszintes irányú hangfelvételek, illet ve vágás esetén nincs alsó rezonancia- 45 csúcsa a szubakusztikus tartományban. Egészen más a helyzet, ha az 1 hangszedőkar viselkedését függőleges irányban vizsgáljuk. Ebben az esetben függőleges hajlé­konysága következtében maga az 1 hangszedőkar is a di­namikus rezgéscsillapító működő részévé válik és hozzá- 50 járul a kialakuló alacsonyfrekvenciás rezonanciacsúcs lényeges csillapításához, abban az esetben, ha a függő­leges irányban rezgő 4 ellensúly rezonanciafrekvenciája az alsó rezonanciacsúcs frekvenciájára van hangolva és ha a függőleges irányú rezgések megfelelően vannak csilla- 55 pítva. A megfelelően behangolt 4 ellensúly ellenfázisban rezeg a hangszedővel ellátott hangszedőkar hosszabbik L elülső részéve, és ily módon hatékonyan csillapítja a nemkívánatos rezgéseket. A találmány szerinti lapos 1 hangszedőkar előnyös tulajdonságai különösen akkor 60 válnak nyilvánvalóvá, ha sztereofonikus jelek esetén külön-külön mérjük a bal és jobb csatorna rezonancia­tulajdonságait, és a méréseket 45 -os vágási szögű felvé­telekkel végezzük. A jelek amplitúdóját együttesen füg­gőleges és vízszintes irányú vágási összetevők határoz- 55 zák meg. Az ilyen mérések során azt tapasztaljuk, hogy mivel a lapos 1 hangszedőkar vízszintes irányban elvileg nem mutat rezonanciajelenséget, függőleges irányú rezo­nanciáját pedig a dinamikus rezgéscsillapító csökkenti, a nemkívánatos módon megjelenő jelek tehát a rezonan­­ciacsűcsok mind a bal, mind a jobb csatornában mintegy 3-6 decibellel kisebbek, mint merev hangszedőkarok esetén, abban az esetben is, ha ezek a merev hangszedő­karok igen jó minőségű hangszedőkkel vannak ellátva, és amelyeknek tűkarja optimálisan van csillapítva. Az ily módon elrendezett találmány szerinti hajlé­kony I hangszedőkar mindkét csatornában csak kismér­tékben kiemelkedő alacsonyfrekvenciás rezonanciacsúcs­­csal rendelkezik, amely gyakorlatilag nem befolyásolja sem a hallható, sem a szubakusztikus tartományban a hangvisszaadást és a lemezjátszó tulajdonságait. Az anti­­rezonátor frekvenciájának és csillapításának behangoiása, ifetve beállítása lényegében nem kritikus különböző hangszedők nagyrészénél, mint ahogy ezt a mérések és a gyakorlati vizsgálatok is bebizonyították. Különösen akkor muíatkozik meg a találmány szerinti hajlékony, lapos 1 hangszedőkar ezen előnyös tulajdonsága, ha különböző minőségű hangszedőket alkalmazunk, ame­lyeknek függőleges irányú tűnyomása és ezzel együtt a tűkar hajlékonysága meglehetősen különböző. A hagyo­mányos merev hangszedőkarokhoz, amelyeknek kifeje­zettebb alacsony rezonanciapontjuk van, csak olyan hangszedők választhatók, amelyek tűkarjának rugalmas­sága viszonylag szűk sávban van, amennyiben az ala­csonyfrekvenciás rezonanciát a 10 Hz-es optimális tarto­mány környezetében akarjuk elhelyezni. Ezzel szemben a hajlékony, lapos 1 hangszedőkarok, amelyek megfelelő módon hangolt és csillapított dinamikus rezgéscsillapí­tókkal vannak ellátva, és alacsony frekvencián csak kis­mértékű rezonanciajelenséget mutatnak, lehetővé teszik, hogy gyakorlatilag bármilyen hangszedőt alkalmazhas­sunk, amelyek tűnyomása és ezzel együtt a tűkar rugal­massága is lényegesen változik. Ez azért lehetséges, mert a találmány szerinti 1 hangszedőkamak nincs kifejezett mzonanciacsúcsa alacsonyfrekvenciás tartományban, és éppen ezért az önrezgési frekvenciájának gyakorlatilag nincs jelentősége. A találmány szerinti 1 hangszedőkar alkalmazása esetén nincs szükség a hangszedőkarok bizo­nyos típusú hangszedőkhöz való kialakítására és ezzei használhatóságuk szűkre korlátozására, mint ahogy ez a hagyományos kialakítású hangszedőkaroknál szokásos. A találmány szerinti 1 hangszedőkarok tervezése és gyár­­tísa lényegesen könnyebbé válik, mint az a hagyomá­nyos csőszerű hangszedőkarok esetében volt, annál fogva, hogy dinamikus rezgéscsillapítója csupán függő­leges irányban hatékony és maga a hangszedőkar is haj­lékony. Ily módon a hajlékony lapos 1 hangszedőkarok ára lényegesen alacsonyabb lehet, mint a hagyományos, csőszerűén kialakított hangszedőkaroké. A találmány szerinti hajlékony lapos 1 hangszedőkar előnyös kiviteli alakjánál a gyártás célszerűen folírozott üvegszálas rétegelt lemezből indul ki és a nyomtatott áramköri technika ismert maratási eljárását használja fel. Előnyös az is, hogy a C hangszedő vagy valamely, az 1 hangszedőkart nyugalmi helyzetben rögzítő arretáló elem, vagy a lemezjátszóval való összeköttetést biztosító közbülső csatlakozó felerősítésére egyszerű bepréselt íémcsapok alkalmazhatók. A közbülső csatlakozó egy­szerűen csatlakoztatható az 1 hangszedőkar megfelelően és forgathatóan kialakítót forgóállványába, melynek 7

Next

/
Thumbnails
Contents