185111. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőz kisülési lámpa
1 185 111 2 A találmány tárgya nagynyomású fémgőz kisülési lámpa, amelynek kisülő csöve van, a kisülő csőnek sugárzási áteresztő fala, valamint első cs második főelcktródája van, amelyek között a lámpa működése közben kisülés jön létre, a főelektródáknak a kisülés felé irányított vége van, a kisülő csőnek továbbá külső gyújtó segédeszköze van, amely a lámpa működésen kívüli állapotában elektromosan az első főelektródához csatlakozik, ás az első főelektróda végétől a második főelektróda végéig, vagy 3 mm-rel ezen túlnyúlik, a kisülő cső falától legfeljebb 1 mm távolságra van, és legalább a második főelektróda közelében a falra szorosan felfekszik. Ilyen lámpa ismeretes a 7 907 437. számú holland szabadalmi leírásból. Azt találtuk, hogy ennek az ismert lámpának jó gyújtási tulajdonságai vannak, ha teljesül az a feltétel, hogy a külső gyújtó segédeszköz a kisülő cső fala mentén a második főelektróda végéig, vagy ezen túl legfeljebb 3 mm-rel nyúlik. A jó begyújtás második feltétele, hogy a külső gyújtó segédeszköz a kisülő cső falától legfeljebb 1 mm távolságban legyen, és a falra legalább a második főelektróda közelében felfeküdjön. Azt találtuk azonban, hogy az ismert lámpa rendszertelenül gyújt be, vagyis a gyűjtóimpuizus feszültségértéke, amely a begyújtáshoz szükséges, az egyes lámpáknál lényegesen eltér egymástól. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eszköz kidolgozását, amelynek segítségével ez a rendszertelen be gy új Iá s cl kerül i i e lő. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy az első főelektróda ■ részén, a külső gyújtó segédeszköz a főelektróda menten, annak végétől mért legfeljebb 3 mm hosszon húzódik. A találmány szerinti lámpáknál azt találtuk, hogy nagyon szabályos begyújtásuk van, és a begyújtáshoz szükséges impulzus feszültségének ingadozása lényegesen lecsökkent. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti nagynyomású fémgőz kisülési lámpa begyújtása során az alábbi, különböző fázisok alakulnak ki:- egy segédív alakul ki a második főeiektróda és a kisülő csőnek a második főelektróda közelében lévő falrésze között, amely a külső gyújtó segédeszköz felé irányul,- a segédív ekkor a kisülő cső fala mentén szétterjed az első fűelektróda közelébe, és a külső gyújtó segédeszköz felé irányul,- a segédív végül a kisülő cső faláról az első főeiektródára ugrik, miután a segédív stabil ívkisüléssé változik, és a lámpa ekkor eléri a működési állapotát. A különböző fázisok az úgynevezett gyújtó feszül tségimpulzus hatására jönnek létre, amelyet a két főelektróda közé kapcsolunk. Az ilyen lámpáknál a töltés fémkomponensei a lámpa működésén kívüli állapotában k.ondenzálódnak. A kondenzálódás helye a legtöbb gyakorlati esetben a kisülő cső azon részén van, amely a lámpa működésen kívüli állapotában, a kisülés irányából nézve a főeiektróda mögött van. Az ismert lámpánál azt találtuk, hogy a segédív gyakran közveílenül a kondenzátumra hat. Az a feszültség, amely ahhoz szükséges, hogy a segédív a kondenzátumról a szomszédos főelektródára átugorjon, ezekben az esetekben különösen nagy. Érmek eredményeképpen a lámpí begyújtása rosszul reprodukálható. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti lámpáknál a segédív lényegében minden egyes esetben közvetlenül a főelektróda felé irányul, és ily módon ezeknél a látnc. páknál könnyen reprodukálható begyújtás érhető el. A külső gyújtó segédeszköz kialakítható például a kisülő cső köré tekert huzalként, vagy a kisülő csőhöz rögzített szalagként. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a 1(-, lámpa működésen kívüli állapotában a második főelektróda közelében a külső gyújtó segédeszköz egy szalagalakú része a kisülő cső falára, kerületének legalább felére szorosan Felfekszik. Azt találtuk továbbá, hogy' ennél a kiviteli alaknál 1f a gyújtó feszültségirnpulzus értékének változása még tovább korlátozódik az egyéb kiviteli alakokhoz képest. Ez a következőképpen magyarázható. A lámpa begyújtásához szükséges gyújtó feszültségimpulzus nagyságát a segédív kialakulása határozza meg, amely azon a szaka- 20 szón jön létre, amelyen a legnagyobb az elektromos térerősség, vagyis ahol a legnagyobb a feszültség-gradiens. Ideális körülmények között ez a szakasz a második főelektróda azon pontjánál van, amelynek a legkisebb 3 távolsága a külső gyújtó segédeszköztől. Gyakorlati 2u körülmények között olyan tényezők, núnt a főelektróda helyi inhomogenitása, a kisülő cső falának inhomogenitása vagy a segédeszköz inhomogenitása, valamint a kisülő csőnek a főeiektróda térségében lévő gáztöltés pillanatnyi összetétele szintén szerepet játszik a távolságon 30 túlmenően. Ez ahhoz vezet, hogy a külső gyújtó segédeszköz és a második főeiektróda között kialakuló segédívhez szükséges feszültség-gradiens tartománya megnő, és ezzel együtt a begyújtáshoz szükséges feszültségimpulzus amplitúdó tartománya is megnő az egyébként azonos körülményekhez képest. Ezeknek a tényezőknek a kézbentartása csak részben lehetséges. Azonban a külső gyújtó segédeszköznek a második főelektróda közelébe eső viszonylag nagy térbeli kiterjedése révén ezeknek a tényezőknek a szükséges gyűjtóimpuizus feszültség- 40 tartománya szétnyílására való hatása lecsökkenthető. Azt találtuk, hogy a szükséges gyújtó feszültségirnpulzus amplitúdótartományának megnyúlása nagyon jelentősen korlátozható már a külső gyújtó segédeszköz térbeli kiterjesztésével is oly módon, hogy a kisülő cső falát a 4*5 gyújtó segédeszközzel szorosan körülvesszük a kerület több mint fele részén. A lámpa működésen kívüli állapotában a külső gyújtó segédeszköz a találmány szerinti lámpában szorosan kapcsolódik a kisülő cső falával a második elektródától 50 számított főelektródák végei közötti távolságnak legalább felén. Uy módon egyszerűen elérhető, hogy a lámpa begyújtása alatt a segédív, amely a második főelekuóda és a kisülő cső fala között alakul ki, könnyebben terjed az első elektróda irányába. 53 A találmány szerinti lámpa további kiviteli alakja szerint a külső gyújtó segédeszköz tartalmaz egy olyan részt, amely a kisülő csőhöz képest mozgatható és amely a lámpa működésen kívüli állapotában a főelektródák vege között a kisülő cső fala mentén húzódik, és a lámpa 63 működése közben a kisülő cső falától távol van. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a lámpa által kibocsátott sugárzásnak az a része, amelyet a lámpa működése közben a külső gyújtó segédeszköz takar, jelentősen lecsökken. Ezen túlmenően a kisülő cső töl- 65 tése komponenseinek esetleges mozgása a cső falán ke2
