185097. lajstromszámú szabadalom • Építőelem és elemkészlet logikai variáció szerint összerakható játékhoz

1 185 097 2 A találmány tárgya építőelem és elemkészlet, mely­nek segítségével logikai variációk szerinti szabályos idomú testek összerakhatok. Az utóbbi években a korszerű kibernetikai és kom­binatorikai módszerek szemléleti meghonosításában ki­tüntetett szerep jut az ún. logikai játékoknak, melyekből a bűvös kocka világsikere nyomán sokféle változat szüle­tett és egy részük a fogyasztók körében is elterjedt. A korszerű logikai játékok újabb változatainak kifejlesz­tésével erkölcsi és gazdasági eredmények egyaránt elér­hetők, hiszen mind az újabb generációk felkészítése, mind a más szemléletben felnőtt generációk korszerűbb szemléletre való átállása terén az ilyen játékoknak igen nagy a jelentőségük, magasabb rendű kombinatorikai és didaktikai igényt kielégítő változatok kialakításával a származási ország szellemi színvonalát illetően növel­hető a tekintély és elismerés és a játékipar gazdálkodási feltételei is jelentősen megjavíthatok: olyan termékek forgalmazhatók, melyek eladási árában a szellemi ráfor­dítás értéke nagyobb arányú a viszonylag kisebb igényű technológiai és anyagráfordításhoz képest. Nyilvánvaló viszont, hogy logikai összefüggés szerint változtathatóan elrendezhető elemekből álló játékkészle­tek gyakorlatilag végtelen sokasága alakítható ki, melyek az alkalmazási feltételek szerint eltérnek egymástól, ugyanakkor bizonyos alapvető közös jellemzők szerint csoportosíthatók is. Alapvető sajátossága a legtöbb ilyen játéknak, hogy bizonyos számú építőelemből összerakható szerkezetük külső megjelenése a játékos választása és beavatkozása szerint variálható. Egy nagy csoportot (továbbiakban: első típus) azok a játékok alkotják, melyeknél a már összerakott szabá­lyos idomú testen csuklósán ágyazott vagy menesztő­­pályákon elrendezett építőelemeket kényszerpályán kell elmozgatni az, eltérő variációk létrehozásához, mely variációk mindegyike esetén a test burkolófelületeinek alakja és helyzete állandó (elmozgatás közben a burkoló­felület alakja átmenetileg változhat), s ilyen értelemben nevezzük a továbbiakban az ilyen összerakott testet a játék szempontjából alaktartó testnek. A játékszabály az első típusú játékoknál rendszerint az, hogy a lehet­séges variációk közül csak egyetlen meghatározott tör­vényszerűséget kielégítő változat a helyes megoldás. A bűvös kockánál pl. az egy oldallapot alkotó elemi oldallapoknak egyszínűeknek kell lenniük, a bűvös golyónál egy oldalon csak azonos színű elemi oldalak legyenek egy sorban stb., míg a helytelen megoldások lehetséges száma ennek sokszorosa: több, sok vagy nagyon sok nagyságrendet is elérhet. Ebbe a csoportba tartozik mintázatvariációval a bűvös dominó stb. A másik nagy csoportot (továbbiakban: második típus) azok a játékok alkotják, melyeknél a játékos(ok) egymást követő lépésekben helyez(nek) el építőeleme­ket síkbani vagy térbeni keret meghatározott pontjaiban, pl. vázszerkezeten, vagy felfűző rudakon stb., amíg vala­milyen törvényszerűséget kielégítő alakzat jön létre; a feltétel lehet pl. az alakzat kialakításához szükséges lépések (időtartam) minimalizálása vagy az, hogy két váltakozva lépő játékos közül melyik kerül akkor sorra, amikor a kívánt eredményt előidéző utolsó lépést meg lehet tenni, vagy megfordítva, ki kerül a veszteséget jelentő utolsó lépés előtt lépéskényszerbe. Ilyen taktikai feltétel valósul meg pl. a régóta ismert malomjátéknál is, illetve a korszerű logikai (pl. sakk) játékgépek első kísér­leti formájául választott kínai Fan tan játéknál. A találmány alapja az a felismerés, hogy a két említett típus egyes sajátságainak együttes érvényesítésével sok­oldalú logikai elemkészlet alakítható ki egyéni vagy társasjáték céljára, mely különösen kedvező feltételeket biztosít a logikai készség fejlesztéséhez és a kombinációs lépések gyors nyomon követéséhez, módosításához, rekonstruálásához, ha az építőelemek segítségével olyan szabályos idomú test építhető fel, mint pl. az első típus­nál alaktartóként alkalmazott testek (pl. oldallapjain több egymás mellett elrendezett elemi test oldallapjait egyesítő kocka, de a játékot nem a már szabályos idomú testté összerakott, a már értelmezett módon alaktaitó test építőelemeinek kényszerpályán való elmozgatásával valósítjuk meg, hanem oly módon, hogy az építőeleme­ket alkotó elemi testeket eltérő színű oldallapokkal és/ vagy mintázattal kialakítva és az építőelemek oldallapjai­ban meghatározott irányítású mágnesteret keltő testet elhelyezve meg kell keresni az építőelemek mágneses egymáshoz tapasztásának azt a sorrendjét, kombináció­ját, mely a kívánt mintát eredményezi. Ismeretes már olyan logikai játék, amely elemi koc­kákból van felépítve és ezen ismert játék egyik kiviteli alakjánál a kockák mágnesek révén tapadnak egymáshoz (lásd pl. a 3,655,201 lsz. amerikai egyesüit államok­beli szabadalmi leírást). Ez az ismert logikai játék azon­ban teljesen eltérő rendeltetésű (a bevezetőben említett első típusú játékok tipikus reprezentánsa), így nem is alkalmas a két típus kombinációját megvalósító - talál­mány szerinti - logikai játékkénti alkalmazásra. Az is­mert megoldásnál a játékot a már összeiakott, kötött alakú testtel játsszák, a mágnesesen már egymáshoz tapadt kockákat - szigorú egymáshoz rendeltségben, közös tengely körül - elforgatva Valamennyi kocka — mint építőelem — mágnestere egyező szerkezetű és irányítású; mágnestest az egyes kockák egyik oldallapjá­ban van elrendezve; így valamennyi kocka szerkezetileg teljesen egyező felépítésű, közöttük mágneses polaritás­beli eltérés nincs. Amikor a játékot kezdik, a kockák már úgy tapadnak egymáshoz, hogy a közös síkban egymás mellett (alatt, felett) elrendezett mágnesek helyzete kötött, a mágnestér nem játszik szerepet a variálásban, a mágneses polaritás nem logikai változó. Ezzel szemben a találmány szerinti játéknál a mágnes­tér polaritása a logikai változó: éppen az a tény. hogy a szabályos idomú test valamennyi oldallapjában külön mágnes van elrendezve és e mágnesek polaritása nem azonosan egyenlő, hanem a mindenkori oldallap színétől és/vagy mintázatától függően az építőelem különböző oldallapjaiban elrendezett mágnesek polaritása egymással lehet egyező vagy ellenkező, mimellett mind a test alakja, mind az egyező és ellenkező polaritású mágnesek számaránya és építőelemen belüli konfigurációja szerint az építőelemkészlet egyes építőelemei között is fenn­állhat - tetszőleges variációk szerint változó mértékű és jellegű — eltérés teszi lehetővé a logikai kapcsolatok széleskörű változatosságát. Az így kialakított építőelem­­készletnél a logikai munka az eredő test összerakásának metodikájában jelentkezik. A találmány szerinti építő­elemre alapvetően jellemző, hogy — mindegy ik oldallapjában van mágnes,- egyező színű és/vagy mintázatú oldallapok esetében a mágnesek polaritása egyező, míg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 tíO 2

Next

/
Thumbnails
Contents