185074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás S-bróm-ditio-foszforsav-,S-bróm-ditio-foszfonsav és S-bróm-ditio-foszfinsav-származékok előállítására

1 2 A találmány új S-bróm-ditio-foszforsav- és S-bróm­-ditio-foszfonsav származékok új előállítási eljárására vonatkozik. Ismeretes, hogy S-klór-tiol-foszforsav-, dialkil-ész­tereket úgy állítanak elő, hogy tiono-foszfonsav-0,0,0- -trialkil-észtereket szulfuril-ldoriddal reagáltatnak (2, 012, 272 számú Német Szövetségi Köztársaság beli közrebocsátási irat). Az S-klór-(bion)tiol-foszforsav­­-O.OxlJulkil-észterek köztitermékekként használhatók inszektiddek, növénynövekvés-szabályzók, kenőa-S adalékok és vulkanizádős segédanyagok előállí­­oz (2 012 272 Német Szövetségi Köztársaság-be­li közrebocsátási irat, 3 114 761 és 3 969 349 számú Egyesült Államok-belí szabadalmi leírások). A ditio­­-vegy ületek S-bróm-analógjai eddig ismeretlenek. Mivel a bróm-atomnak mint kilépő csoportnak sajátságai a klóratommal összehasonlítva' általában kedvezőbbek, ezek az S-bróm-analógok előnyösen alkalmazhatók köztítermékekként. Úgy találtuk, hogy az (I) általános képletű S-bróm­­-ditio-foszforsav- és S-bróm-ditio-foszfonsav-származé­­kok - a képletben R1 és R2 lehet azonos vagy eltérő és jelentése egy­mástól függetlenül adott esetben szubsztituált 1—6 szénatomos alkoxi-vagy fenoxiesoport és R2 jelenthet adott esetben helyettesített 1-6 szén-' atomos alkilcsoportot vagy 1-6 szénatomos alkil - -tio-csoportot is­előállíthatók úgy, hogy egy (II) általános képletű di­­tio-foszforsav-, ditio-foszfonsav- vagy ditio-foszfinsav­­•származékot a képletben Rl és R2 jelentése a fenti, X jelentése pedig hidrogénatom, aikiálifém-atom (illetve alkálifém-ion), adott esetben 1- 4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkii cső porttal helyettesített fenil- és/vagy fenilcsoporttal helyettesített ammó­­niumcsoport, továbbá trl^l-4 szénatomos)alkilszilil­­vagy ugyanaz a gyök, amelyhez kötődik-, brómmal reagáltatunk, közömbös higítószer jelenlé­tében, -50 °C és +20 °C közötti hőmérsékleten. A találmány szerinti eljárással az (I) általános kép­letű új vegyületek, meglepő módon, jó hozamokkal és nagy tisztasággal készíthetők. Az adott esetben szubsztituált alkil cső port egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—6 szénatomos, előnyösen 1-5 szénatomos alkilcsoport. Ezekre példaként szol­gálnak az adott esetben helyettesített metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, továbbá a n-butil-, izobutil-, szekunder- és tercier-butil-csoport. Az adott esetben helyettesített R1 és R5 alkoxi­­vagy alkil-tio-csoport egyenes vagy elágazó szénláncű-1-6 szénatomos, előnyösen 1-4 szénatomos csoport. Ezekre példaként megnevezhetjük az adott esetben szubsztituált metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, izopropoxi-, n-butoxl-, izobutoxi-, szekunder és terder-butoxi-, metil-tio-, etil-tio-, n-propil-tio- és izopropil-tio-, to­vábbá n-butil-tio-, Izobutil-tio-, szekunder- és terder­­-butil-tio-cső portot. Az R1 és R3 meghatározásában megnevezett cso­portok egy vagy több, előnyösen 1-3, különösen elő­nyösen 1-2 azonos vagy különböző csoporttal he­lyettesíthetők. Helyettesítőként például szolgálhat­nak a következők: alkilcsoport, mely előnyösen 1-4, legelőnyösebben 1 vagy 2 szénatomot tartalmaz, ami­lyen a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szekunder- és tercier-butil-csoport, halo­génatommal (fluor- vagy klóratommal. A találmány szerinti eljárással előnyösen olyan (I) képletű vegyületeket kapunk, amelyben R1 és R3 je­lentése azonos vagy különböző, és adott esetben 1 -4 szénatomos alkil-csőporttal helyettesített 1 -6 széna­tomos alkoxi-csoportot, fenoxi-csoportot és R3 még 1 —6 szénatomos alkil-tio-csoportot jelent. A találmány szerinti eljárás elsősorban azon (I) képletű vegyületekre vonatkozik, melyekben R3 je­lentése 1—5 szénatomos alkil-cső port, 1-5 szénato­mos alkoxi- vagy fenil-oxi-csoport, R1 jelentése pe­dig 1—5 szénatomos alkoxi- vagy fenoxiesoport. Ha a találmány szerinti eljárás értelmében kiindu­lóanyagként például ditio-foszforsav-0,0-dietil-észter­­-tetrabutil-ammóniumsót és brómot használunk, akkor e komponensek reakcióját az A reakcióvázlat szemlélteti. A találmányi eljáráshoz kiindulóanyagokként al­kalmazható ditio-foszforsav- és ditio-foszfonsav- szár­mazékokat a (II) általános képlet határozza meg. Eb­ben a képletben R1 és R3 jelentése előnyösen, illetve legelőnyösebben olyan csoport, amelyet az előbbiek­ben az (I) általános képlet megfelelő csoportjainak definíciójában előnyösnek, illetve különösen előnyös­nek adtunk meg, X jelentése pedig előnyösen hidro­génatom, nátrium-, káliumatom, ammónium-, mono-, di-, tri- és tetra-alkil-ammónium-csoport, amelyben az alkilcsoport 1-4 szénatomos, fenil- vagy benzil-trial­­kll-szilü-csoport, melyben az alkilcsoport 1-4 széna­tomos, vagy X jelentése azonos azon csoport jelenté­sével, amelyhez kötődik. A kiindulóanyagokra, amelyeket a (II) általános képlet határoz meg, példaként a következőket nevez­hetjük meg: A ditio-foszforsav-O.O-dimetil-, dietil-, di-n-propil-, di-izopropil-, di-n-butil-, di-izobutil-, dl-szekunder-bu­­tü-, di-n-pentil-, di-izopentíl-, di-{2,2-dimetll-propil)- és dl fenil-észté re, a metán-, etán-, propán- és bután-di­­tio-foszfonsav metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-bu­­til-, izobutil-, szekunder- és terder-butil-észtere, to­vábbá e vegyületek nátrium-, kálium- és ammónium­­sói, ezen vegyületek S-trimetil-szUil-származékai és az e vegyületekből képezett diszulfánok. A (II) általános képletű vegyületek ismertek és/ vagy önmagukban ismert eljárások segítségével egysze­rű módon előállíthatok. A találmány szerinti eljárást közömbös higítószer jelenlétében hajtjuk végre. Hígítószerekkén különösen alkalmasak a protonmentes oldószerek, elsősorban az adott esetben halogénezett szénhidrogének, így pél­dául a pentán, hexán,heptán,oktán,nonán, dekán, 2- -metil-pentán, 3-metil-pentán, 20metll-hexán, 2,2,4- -trímetil-pentán, továbbá szénhidrogének keverékei, így például petroléter, benzin vagy Ugróin, továbbá ciklohexán, metü-áklohexán, benzol, toluol és xilol, diklór-metán, diklór-etán, kloroform és szén-tetraklo­­rid. Az említett hígítószereket tetszésszerinti keveré­kekként is felhasználhatjuk. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során a reakció hőmérsékletét általában -50 °C es +20 °C, elő­nyösen -25 °C és +5 °C között tartjuk. Az eljárást ál­talában atmoszféranyomáson valósítjuk meg. A találmány szerinti eljárás végrehajtása céljából a (II) általános képletű kiindulóanyagnak egy mól­­nyi mennyiségét általában 0,9-1,2 mól, előnyösen 1,0 mól brómmal reagáltatjuk. 185.074 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents