185072. lajstromszámú szabadalom • Légszárító sűrített levegő számára
1 185.072 2 A találmány tárgya légszárító sűrített levegő számára két tartállyal, a két tartály közül egyszerre az egyiket a sűrített levegős rendszerhez csatlakoztató bemeneti szabályzó szeleppel, a szárított levegő egy részének az egyik tartályból a másikba történő folytatásos megcsapolására szolgáló eszközzel, valamint az alternatív csatlakozatást és a fojtásos megcsapolást vezérlő mechanizmusra, ahol a két tartály adszorberrel van feltöltve és bemenettel és kimenettel van ellátva, a vezérlő mechanizmusnak pedig két ülék között elmozduló szeleptestje és axiáüsan elmozduló szeleprúdja van. A sűrített levegős rendszerekben áramló sűrített levegő nedvességtartalma - különösen járművek esetében - komoly nehézségeket, gondokat okoz. Ezért már régóta foglalkoznak légszárítókkal a sűrített levegő szárítása számára, irányukban az igény eg; re növekszik. A bevezetőben leírt típusú légszárítók esetében a kompresszor rendszerből érkező pneumatikus jelet használják fel annak meghatározására, hogy a két tartály közül melyik legyen az, amelyik a sűrített levegőt szárítja, és melyik az amelyik regenerálódik. Jellemző kialakítást ismerhetünk meg aWO 79/00642 számú közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentés leírásából, amelyben mostani találmányaink tárgyát érintő szabályzó szelep is ismertetve van. A fent leírt légszárító esetében jelentkezik azonban néhány hátrány, amelyek közül igen fontos az, hogy a szeleprúdnak viszonylag hosszú utat kell megtennie, amíg a szeleptestet szabaddá tudja tenni, illetve újra csatlakozni tud hozzá és így rögzíteni tudja azt. A szeleptest ugyanis golyó formájú, úgyhogy a szeleprúdnak túl kell jutnia a golyó középvonalán ahhoz, hogy a szeleptestet biztonságosan tudja rögzíteni a megfelelő ülékben. A szeleprúd viszonylag hosszabb elmozdulása miatt a szabályzó mechanizmus mérete igen megnövekszik és emiatt jelentősen kinyúlik a légszárítóból. Ráadásul a szelep sem tud megfelelőképpen működni változó körülmények között. A szeleprúd az ismert megoldásban üreges és a regeneráló levegő ezen az üreges szeleprúdon át távozik. Minthogy ezt a járatot időnként el is kell zárni, az üreges sz.eleprúdhoz rendkívül bonyolult tömítési rendszerre van szükség. Ez szintén növeli a méreteket, az előállítási költségeket, valamint a hibás működés veszélyét. Mint ahogy korábban említettük, az ismert megoldású légszárító pnemumatikus jelet alkalmaz a szeleprúd mozgatására. Nem teszi tehát lehetővé a kompresszor kapcsolója és a kompresszor által töltött légtartály között lévő vezérlőszelep jelének hasznosítását a légszárító vezérlő mechanizmusának működtetésére. Léteznek ráadásul olyan sűrített levegős rendszerek, amiket tehermentesítő szelep vezérel, ez a tehermentesítő szelep sorba van kapcsolva a légszárítóval a kompresszor és a légtartály között. A kompresszor folyamatosan működik, és a légtartályban fellépő előre meghatározott nyomás esetén a tehermentesítő szelep megszakítja az összeköttetést a kompresszor és a légtartály között, a sűrített levegőt pedig a környező térbe vezeti A szabályozó mechanizmus számára tehát nem áll ebben az esetben pneumatikus jel rendelkezésre, a technika állásából ismert légszárító berendezéseket tehát itt nem lehet alkalmazni Magától értetődik az az igény, hogy a légszárítókat bármilyen rendszerben alkalmazni lehessen a rendszer különösebb átalakítása nélkül, A találmánnyal megoldandó feladat olyan légszárítók kialakítása, amely a korábbi megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett egyszerű és megbízható működést tesz lehetővé és amelynek beszerelése minden sűrített levegős rendszerbe lehetséges a rendszer különösebb átalakítása nélkül. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy a szeleptest a szeleprúd csatlakozása számára két nyílással van ellátva, amelyek helyzete a két ülékkel való kapcsolódáskor fellépő szélső helyzetnek felel meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a szeleprúd a megfelelő nyílással való kapcsolódásával rögzíteni tudja a szeleptestet az éppen kapcsolódó szel épülőkben, de a nyílásból való kihúzása után lehetővé teszi a szeleptestnek a másik lilékhez történő elmzodulását és az ott való kapcsolódását. Ezután a szeleprúd a másik nyílásba hatol és rögzíti az ülékben a szeleptestet. Nyilvánvaló, hogy ebben a megoldásban a szeleprúdnak sokkal rövidebb utat kell megtennie, mint a korábbi gömb alakú szeleptest esetében. Az előbb ismertetett megoldásra tekinttel kür Ionosén célszerű az a találmány szerinti kiviteli alak, amelynek az ülékhez kapcsolódó gömbalakú vagy kúpos végei vannak és amelyben a két nyílás viszonylag sekélyebb horonnyal van összekötve, a két nyílás alakja pedig megegyezik a szeleprúd kúpos vagy hegyes végének alakjával. Ekkor a szeleptestnek csak rövid utat kell tengelyirányban megtennie a két ülék között és még ekkor sem veszti el a szeleprúddal való kapcsolatát, mert. annak hegyes, kúpos vége belenyúlik a nyílásokat összekötő, a nyílásoknál sekélyebb horonyba. A hibás működés gyakorlatilag tehát ki van zárva. A korábbi megoldások üreges szeleprúdjával kapcsolatos hátrányokat küszöbölhetjük ki, ha a találmány szerint célszerűen a szeleprudaf körkörös peremmel látjuk el, amely a szeleprúdnak a nyílásból kihúzott állapotában tömítőgyűrű belső kerületével csatlakozik tömítetten. Ez azt is jelenti, hogy f amikor a szeleprúd benne van valamelyik nyílásban, J akkor ürítő járatot hagy szabadon, minthogy nem , csatlakozik a tömítőgyűrűhöz. A pneumatikus jel hiányával kapcsolatos korábban kifejtett hátrányokat küszöbölhetjük ki azzal a célszerű kiviteli alakká, amelyben a vezérlő mechanizmusban membrán van a szelep rúdhoz csatlakoztatva, a membrán a mechanizmus belső terét felsőtérre és alsó térre osztja fel, a tereket pedig cgy-egy bejáránál látjuk el, ekkor a terek valamelyikében a membránhoz csatlakozó nyomórugót helyezhetünk el. Ha a találmány szerinti légszárítót vezérlőszeleppel ellátott sűrített levegős rendszerben kívánjuk alkalmazni, akkor van pneumatikus jel, amit a mechanizmus felső terébe vezethetünk, az alsó teret a külvilággal köthetjük össze és itt helyezhetjük el a nyomórugót is. Ha a találmány szerinti légszárítót tehermentesítő szeleppel ellátott sűrített levegős rendszerben kell alkalmaznunk, akkor a levegőt az alsó térbe vezetjük, a nyomórugót pedig a felső részben rendezzük el. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a csatolt! rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti légszárító egy ik célszerű kiviteli alakjának részlete vázlatos metszetben, 2. ábra az 1. ábra részlete viszonylag nagyobb léptékben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
