185062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difenil-alkanon-oxim-éterek előállítására

1 185.062 2 A találmány tárgya eljárás uj difenil-alkanon-oxim­­-éterek előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek értékes biológiai hatással, elsősorban agyi értágító és az oxigénhiányos állapo­tot enyhítő hatással rendelkeznek. A találmány szerinti eljárással az (I) általános kép­­letű vegyületeket és azok gyógyászatílag alkalmazható savaddíciós sóit állítjuk elő — ahol a képletben R1 és R2 jelentése adott esetben halogénatom­mal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoport, A1 jelentése 2—6 szénatomos alkiléncsoport, A2 jelentése 2-4 szénatomos alkiléncsoport, és Z1 jelentése valamely -NR3R4 általános képletű csoport, ahol R3 és R4 egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, vagy R3 és R4 a szomszédos nitrogénatommal együtt, amelyhez kap­csolódnak, 5-7-tagú telített heterociklikus gyűrűt képeznek, amely adott esetben egy további nitrogén­atomot tartalmazhat, amely adott esetben fenilcso­­porttal helyettesítve lehet. Az (I) általános képletű vegyületek meghatározásá­ban a „halogénatom” megjelölésen fluor-, klór-, bróm- és jódatoniot értünk. Az 1-4 szénatomos al­­kilcsopouok egyenes vagy elágazó alkilén-láncot tartalmazhatnak, ezek közül példaként a metíl-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-csoportot említjük meg. A ,,2-6 szénatomos alkiléncsoport” és a 2-4 szén­atomos alkiléncsoport” megjelölésen egyenes- vagy elágazóláncú alkilencsoportokat, így etilén-, tiime­­tilén-, tetrametilén-, pentametilén-, hexametilén-, metilen-etilén-, metil-propilén- és hasonló csoporto­kat értünk. Az -NR3R4 heterociklikus csoport pél­dául pirrolidino-, piperidino-, homopiperidino-, pi­­perazino- vagy N-fenil-piperazino-csoport lehet. Az (I) általános képletű vegyületekhez szerkeze­tileg legközelebb álló difenil-al kán-éter-származékokat a J. Pharmacol. Exptl. Therap. 112,318-325 (1954) szakcikk ismerteti. Az ott ismertetett (A) általános képletű vegyületek - ahol a képletben R többek kö­zött hidrogénatomot, halogénatomot vagy alkilcso­­portot jelent — hisztamin-ellenes hatással rendelkez­nek. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az (I) ál­talános képletű új difenil-alkanon-oxim-éter-szárma­­zékok a hisztamin-ellenes hatás helyett számos egyéb értékes biológiai aktivitással rendelkeznek. Ezek a ve­gyületek elsősorban agyér- és koszorúér-tágító hatás­sal rendelkeznek, javítják a szerves oxigénellátását, görcsoldó hatást fejtenek ki, és meggátolják a vérle­­mezkék aggregációját. Az (I) általános képletű vegyü­letek igen erős hatást fejtenek ki, patkányokon meghatározott agyi értágító hatásuk például sokszo­rosan felülmúlja az (A) általános képletű vegyületek megfelelő aktivitását. Az (I) általános képletű vegyü- JeUkct és azok gyógyászatílag alkalmazható sóit ennek megfelelően a gyógyászatban az agyér- és ko­­szorúér-elmeszesedés, a szenilitás és az agyi vérke­ringési rendellenességek megelőzésére és kezelésére használhatjuk fel. A gyógyászati felhasználás szem­pontjából előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben R1 fenil- vagy szubsztituált fenil csoportot, R2 fenilcsoportot, A‘ pedig trimetí- Jén- vagy tetrametilén-csoportot jelent. Kiemelkedően előnyösek azok az (1) általános képletű vegyületek, amelyekben R1 fenil- vagy halogén-fenil-csoportot, Z1 pedig dim etil-amin o- vagy piperidino-csoportot képvisel. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Az (1) általános képletű új vegyületeket a talál­mány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet (mely képletben R , R2 és A1 jelentése a fent megadott) valamely (III) általános képletű halogén-vegy ülettel reagáltatunk (mely képletben D1 halogénatomot je­lent, A2 jelentése a fent megadott és Z2 jelentése a helyettesítetlen piperazino-csoport kivételével meg­egyezik Zl fenti jelentésével), vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületet (ahol D2 halogénatomot jelent és R ', R2, AT és A2 jelentése a fent megadott) valamely (V) általános kép­letű aminnal reagáltatunk (ahol Z1 jelentése a fent megadott), majd kívánt esetben egy kapott fi) általános kép­letű vegyületet gyógyászatílag alkalmas savaddíciós sójává alakítunk vagy sójából felszabadítunk. A fent felsorolt reakciókat a következőkben részle­tesen ismertetjük. a) (1) általános képletű vegyületek előállítása (II) és (III)általános képletű vegyületek reakciójával: A (II) általános képletű vegyületeket rendszerint lúg (például egy alkáüfém-hidiid, alkálifém-alkoxid, alkálifém-amid vagy alkálifém) jelenlétében, közöm­bös oldószerben (így benzolban, toluolban, xilolban, dimetil-fomianridban vagy dimetil-szulfoxidban), 30 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsék­leten (előnyösen 50-150 ^C-on) reagáltatjuk a (III) általános képletű vcgyületekkel. b) (I) általános képletű vegyületek előállítása (IV) és (V) általános képletű vegyületek reakciójával: A (IV) általános képletű vegyületeket rendszerint közömbös oldószerben, 0 °C és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőmérsékleten reagáltatjuk az (V) általános képletű vegyületekkel. Közömbös oldószer­ként például alkoholokat (így metanolt vagy etanolt), étereket (így tetrahidrofuránt vagy dioxánt), amido­­kat (így dimetil-formamidot vagy dimetil-acetami­­dot), aromás szénhidrogéneket (így benzolt, toluolt vagy xilolt), ketonokat (így metil-etil-ketont vagy nietil-izobutil-ketont) vagy dimetil-szulfoxidot hasz­nálhatunk fel. A reakciót előnyösen bázis, például alkálifém-hidroxid, alkálifém-karbonát, alkálifém­­-hidrogénkarbonát, trietilamin vagy piridin jelenlé­tében hajtjuk végre. A kiindulási anyagokként felhasznált (II) és (IV) általános képletű vegyületeket az 1. reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthatjuk elő — ahol a kép­letekben R*, R2, A1, A2 és D2 jelentése a fenti. A (II) általános képletű vegyületek előállítása so­rán a (VI) általános képletű vegyületeket bázis jelen­létében hidroxilamin-hidrokloiiddal reagáltatjuk. A kapott (U) általános képletű vegyületeket ezután (VII) általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk - ahol D3 halogénatomot jelent, A2 és D2 jelentése pedig a fenti. Ekkor a megfelelő (IV) általános kép­letű vegyületekhez jutunk. A reakciót közömbös ol­dószerben (így benzolban, toluolban, xilolban, dime­­til -form amidban vagy dimetil-szulfoxidban), bázis jelenlétében, 30 °C és a reakcióelegy forráspontja kö­zötti hőmérsékleten (előnyösen 50-150 °C-on) hajthatjuk végre. Bázisként például alkálifémeket al­kálifém-alkoxidokat, alkáli fém-amidokat vagy alká­­iifént-hidiideket használhatunk fel. A találmány szerinti eljárással például a következő (I) általános képletű difemi-aiKanon-oxlm-étereket ál­líthatjuk elő: 0-(3-/N,N.dirnetíJ-amino/.propil)-1,4-difeniJ-l -buta-2

Next

/
Thumbnails
Contents