185052. lajstromszámú szabadalom • Berendezés U-profil üvegezésű falszerkezet kialakítására és gépi szellőztetésű csarnokok fűtési energia csökkentésére
1 185 052 2 A találmány tárgya eljárás U-profilüvegezésű falszerkezettel határolt terek szellőztetésére és olyan szellőztetett profilüvegezésű falszerkezet, ahol a profilüvegek függőleges csatornákat alkotva vannak egymáshoz illesztve. Az U-elemes profilüvegezést az utóbbi időben széles körben használják fel, különösen nagyobb csarnokok, műhelyek vagy egyéb helyiségek kialakításánál. A profilüveg elemeket általában U-fémprofil keretben helyezik el (lásd például a 25 32 172 sz. NSZK szabadalmi leírást), de ismert olyan megoldás is, ahol a kereteket L-alakú fémprofil elemek alkotják (2 110 673 sz. NSZK szabadalom). A keretben elhelyezett profilüvegeket rugalmas kittel (16 83 636 sz. NSZK szabadalmi leírás), kapcsolóelemekkel (17 08 003 sz. NSZK szabadalmi leírás) vagy speciális kapcsolószerkezetekkel (17 84 560 sz. NSZK szabadalmi leírás) lehet rögzíteni. Olyan különleges megoldások is ismertek, amelyek szerint a falmagasságú profilos üveg elemekből összeállított szerkezetet a falazatban különleges profilú alsó és feső sínek tartják oly módon, hogy a felső acélsínben különálló rugalmas műanyag profilelem van elhelyezve, amely az üveg elemek függőleges falát szorítja a megfelelő helyre. Az alsó sín kisebb keresztmetszetű, és szintén különálló szorítóelemet tartalmaz. Az üveg elemek szárai ragasztással vannak összekapcsolva. Ilyen szerkezetet a 17 84 561 sz. NSZK szbadalom mutat be. Az elmondottakból látható, hogy profilüveg elemekből álló falszerkezetek számos változatban ismertek. Igen nagy előnyük, hogy a hagyományos megoldásokhoz képest olcsóbbak és esztétikailag kedvezőbbek, hátrányuk ugyanakkor, hogy hőátbocsátásuk azokénál lényegesen nagyobb. így a fűtési idényben a profilüvegezett falszerkezettel ellátott helyiségek fokozott fűtést igényelnek. További hátránya a profilüvegezésű falszerkezeteknek, hogy nyáron viszont a szellőztetésről kell külön gondoskodni, adott esetben az üvegfalba épített nyílászáró szerkezetekkel. Ez azonban sem esztétikailag, sem konstrukciós szempontból nem kedvező és ráadásul költséges is. Az U-profilüvegezésű falszerkezetek hőátbocsátási tényezője általában 3,3 W/m2K érték, ami viszonylag magas. Az MSZ 04140/2—79 sz. szabvány például előírja, hogy a homlokzat átlagos hőátbocsátási tényezője nem lehet nagyobb, mint a 2,3 W/m2 K és az ilyen jellegű előírások a jövőben csak szigorodni fognak, tekintettel a világon tapasztalható energiaválságra. A profilüvegezésű falszerkezetek tehát két alapvető hátránnyal rendelkeznek: — hőátbocsátási tényezőjük meglehetősen nagy és — nincsenek szellőztetéssel ellátva. A profilüvegezésű külső falszerkezetek hőveszteségének csökkentésére kipróbálták már azt a megoldást, hogy hőszigetelő anyagot helyeztek a profilok által kialakított zárt légtérbe, ami ugyan a hőátbocsátási tényezőt valóban javítja, ugyanakkor azonban a szerkezet elveszti legfontosabb célját: a fényáteresztést, ami a helyiség megvilágítását biztosítja, és ezzel egyben energia csökkentést is lehetővé tesz. A szellőztetés megoldására eleddig csupán a hagyományos szellőztető szerkezeteket alkalmazták, amelyek a már említett hátrányokkal járnak. A jelen találmányunkkal éppen eme hátrányok kiküszöbölése a célunk és olyan megoldás kialakítása, amellyel lehetővé válik szellőztetéssel ellátott U-profilüvegezésű falszerkezetek kialakítása és egyben a profilüvegezés átlagos hőátbocsátási tényezőjének jelentős csökkentése. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy okítottuk meg, hogy az U-profilüvegezésű falszerkezettel határolt terek szellőztetésére a levegőt a térből és/vagy a térbe a profilüvegek által alkotott függőleges csatornákon át vezetjük. Ennek megfelelően a szellőztetett profilüvegezésű falszerkezet, ahol az U-profilüvegek függőleges csatornákat alkotva vannak egymáshoz illesztve, a találmány szerint úgy vannak kialakítva, hogy a profilüvegek által alkotott csatornák alsó és felső végeihez a falszerkezet külső és belső felületén levő nyílásokhoz kapcsolódó járatok vannak csatlakoztatva. A profilüvegek alul és/vagy felül célszerűen U-profilú befogóidomba vannak beillesztve oly módon, hogy a profilüvegek végei és a befogóidom két lapja között elvezető járat van, ahol a befogóidom az egyik oldalfalán legalább egy légelvezető, illetve légbevezető nyílást tartalmaz. A találmány szerinti U-profilüvegezésű falszerkezet egy célszerű kiviteli alakjánál a profilüvegek alul és/vagy felül úgy vannak az U-profilú befogóidomba beillesztve, hogy a profilüvegek végei közvetlenül vagy közvetve a befogóidomok fenéklapjain vannak felütköztetve, ahol a befogóidom fenéklapja a profilüvegek által alkotott függőleges csatornák végeinél nyílásokkal vannak ellátva és ezek a furatok vannak a falszerkezet belső, illetve külső felületén levő nyílásokhoz, illetve résekhez vezető járatokkal összekapcsolva. A profilüvegek adott esetben egymás felett több szintben lehetnek elrendezve. Bizonyos esetekben a falszerkezet, illetve a járatok párakivezető nyílásokkal vannak ellátva. Találmányunk alapgondolata az, hogy a helyiség elhasznált meleg levegőjét vagy a külső friss levegőt az U-profilüvegek között kialakuló csatornán át vezetve az üvegfalon fellépő hőveszteség csökken, minthogy egy részét az amúgyis kibocsátott meleg levegő energiája fedezi, illetve az üvegfalnak leadott hőmennyiség egy része a bevezetett hideg levegő előmelegítésére fordítódik. Ennek megfelelően akár kívülről vezetünk be hideg levegőt a helyiségbe, akár belülről vezetjük ki az elhasznált meleg levegőt, a hőveszteség mindenképpen csökken, így az eredő hőátbocsátási tényező jelentős mértékben javul és kisebb lesz, mint a jelenleg előírt szabványos érték, sőt megfelel a tervezett szigorított előírásoknak is. Ezzel a megoldással tulajdonképpen hulladékhőt lehet hasznosítani és így a helyiség fűtési energiaigényét csökkenteni. Az eljárás, illetve a konstrukció a hagyományos beépítés módját gyakorlatilag nem változtatja meg, csupán egyes szerkezeti elemek módosulnak. A találmány szerinti átszellőztetett profilüvegfal alkalmazható minden olyan meglevő vagy építendő helyiség esetében, ahol szellőztetés vagy léghűtés van. A szellőztetett konstrukció megépítése a túlnyomásos rendszerrel szellőztetett és az újonnan létesítendő depressziós szellőztetéssel tervezett épületeknél minimális költséggel, a meglevő depressziós szellőztetéssel előállított épületeknél jelentősebb, de igen rövid idő alatt megtérülő költséggel elvégezhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65