184988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(3-hidroxi-4-metoxi-benzoil)-3-hidroxi-2-pirrolidinin előállítására

7 184988 8-kloriddal acilezünk, a kapott (R)-4-[(3-benziloxi-4- -metoxi-benzoíl)-amino]-2-hidroxi-vajsavat trifluorecet­­savanhidriddel reagáltatjuk, a kapott (R)-l-(3-benzil­­oxi-4-metoxi-benzil)-2-oxo-3-pirrolidinil-trifluoracetát­­ból a trifluoracetil-csoportot lehasítjuk, majd a ka­pott (R)-l-(3-benziloxi-4-metoxi-benzoiI)-3-hidroxi-2- -pirrolidinonból a benzilcscportot eltávolítjuk. Analóg módon (S)-4-amino-2-hidroxi-vajsavból kiin­dulva (S)-l-(3-hidroxi-4-metoxi-benzoil)-2-hidroxi-3-pir­­rolidinont, illetve (R,S)-4-amino-2-hidroxi-vajsavból ki­indulva (R,S)-l-(3-hidroxi-4-metoxi-benzoil)-3-hidroxi­­-2-pirrolidinont állítunk elő. Az (I) képletű új vegyület — mint már említettük — rendkívül értékes farmakodinamikai tulajdonságokkal rendelkezik. E vegyület az alábbiakban részletezésre ke­rülő állatkísérletekben a kísérleti úton előidézett agyi elégtelenséget kiválóan kivédte. Kísérleti berendezésként elektromos áram alá helyez­hető rácsaljzattal (30 x 40 cm) és a jobb első sarokban szürke műanyag-emelvénnyel (15x15 x0,8 cm) ellátott ún. „Skinner box”-ot alkalmazunk. Az emelvényre egyenként nem betanított hím patkányokat (100—120 g) helyezünk. Mihelyt az állatok a rácsaljzatra lemásznak, a lábukra elektromos áramütést kapnak (0,8 mA). A nem betanított patkányok normális reakcióideje az az idő, amíg az emelvényre visszaugranak. Minthogy a patkányok újra és újra lemásznak, a lábukra mért elekt­romos áramütést 3—5 ízben megismételjük. A 3—5 is­métlés során az állatok ún. „passzív elkerülési reagá­lást” sajátítanak el, azaz meg sem kísérlik többé a rács­aljzatra való lemászást, mert tudják, hogy ezért bünte­tésben részesülnek. Közvetlenül ezután 30-30 állatból három csoportot képezünk. Az első csoport állatai Scopolamint (injek­ció, 0,3 mg/kg, i.p.) és desztillált vizet (2 rnl/kg, p.o.) kapnak. A második csoport állatainak Scopolamin in­jekciót (0,3 mg/kg, i.p.) és orálisan teszt-vegyületet adunk be. A harmadik csoport állatai kizárólag desz­tillált vizet kapnak (p.o.). 2 óra múlva minden patkányt a „Skinner box” emel­vényére helyezünk. A teszt-vegyületnek a rövid idő­tartamú emlékezetre való hatásának vizsgálatához kri­tériumnak azt tekintjük, hogy az állat 60 másodpercig az emelvényen marad-e vagy sem (az eredmény tehát minden állatra „igen” vagy „nem”). Az első és második csoportnál kapott eredmények közötti különbségek sta­tisztikus szignifikanciáját Chi-qudrat teszttel határoz­zuk meg. A csak desztillált vízzel (p.o.) kezelt állatok 70— 75%-a a „passzív elkerülési reagálás” elsajátítása után 2—4 órával mégemlékszik arra, hogy az emelvényen kell maradnia. A Scopolaminnal (0,3 mg/kg, i.p.) és desztil­lált vízzel (p.o.) kezelt állatok 85—92%-a esetében 3—4 órán át a rövid időtartamú emlékezetre gyakorolt ret­­rográd hatás figyelhető meg ; ezek az állatok elfelejtik, hogy az emelvényen kell maradniok. Az agyi elégtelen­séget kivédő anyagok a scopolamin injekció (0,3 mg/kg, i.p.) által előidézett rövid időtartamú emlékezetblokko­lást megszüntetik. A teszt-vegyületet abban az esetben tekintjük scopolaminnal szemben „aktív”-nak, ha a po­zitív eredmények („igen”) száma a Scopolaminnal (0,3 mg/kg, i.p.) és csak desztillált vízzel (p.o.) kezelt kontroli-állatoknál kapott eredményektől szignifikáns mértékben eltér. Az alábbi I. táblázatban azokat a dózisokat adjuk meg, melyekben az (I) képletű racemát és a két optikai­lag egységes enantiomer forma a fenti tesztben szigni­fikáns aktivitást mutat. A táblázat ezenkívül a vegyüle­­tek akut toxicitását (DL50, mg/kg, egyszeri orális ada­golás mellett, egéren) tartalmazza. I. táblázat (I) kép. letű ve­gyület kor figu­rát: iója Szignifikáns mértékben hatásos dózis DL50 R,S 1 mg/kg p.o. > 5000 mg/kg (2 óra múlva) 10 mg/kg p.o. (2 óra múlva) 30 mg/kg p.o. (2 óra múlva) 50 mg/kg p.o. (2 óra múlva) p.o. R 30 mg/kg >5000 mg/kg (2 óra múlva) 50 mg/kg p.o. (2 óra múlva) 100 mg/kg p.o. (2 óra múlva) p.o. S 30 mg/kg p.o. >4000 mg/kg (2 óra múlva) 50 mg/kg p.o. (2 óra múlva) p.o. Az (I) képletű vegyületet a gyógyászatban orálisan (pl. tabletta, bevonatos tabletta, drazsé, kemény- és lágyzselatinkapszula, oldat, emulzió vagy szuszpenzió), rek álisan (pl. kúp) vagy parenterálisan (pl. injekciós old tt) alakban adagolható készítmények formájában al­­kal nazhatjuk. A gyógyászati készítményeket a találmányunk sze­rinti eljárással oly módon állíthatjuk elő, hogy az (I) képletű vegyületet mint hatóanyagot inert gyógyászati hordozó- és/vagy segédanyagokkal és kívánt esetben egy vagy több gyógyászatilag értékes anyaggal összeke­verjük és galenikus formára hozzuk. A tabletták, bevonatos tabletták, drazsék és kernény­­zse'atinkapszulák előállítása során az (I) képletű ható­­any agot inert, szervetlen vagy szerves gyógyászati exci­­piensekkel összekeverjük. E célra a tabletták, drazsék és leményzselatinkapszulák készítésénél pl. laktózt, ku­koricakeményítőt vagy származékait, talkumot, sztea­­riníavat vagy -sókat stb. alkalmazhatunk. A lágyzselatinkapszulák készítésénél excipiensként pl. növényi olajokat, viaszokat, zsírokat, félszilárd vagy folyékony poliolokat stb. használhatunk. Az oldatok és szirupok készítésénél excipiensként pl. vizet, poliolokat, szacharózt, invertcukrot, glükózt stb. használhatunk. Az injekciós oldatok készítésénél excipiensként pl. vizet, alkoholokat, poliolokat, glicerint, növényi olajo­kat stb. alkalmazhatunk. A kúpok készítése során excipiensként pl. természetes vagy keményített olajokat, viaszokat, zsírokat, félig folyékony vagy folyékony poliolokat stb. alkalmazha­tunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents