184987. lajstromszámú szabadalom • Elektropolir folyadék kompozíció fogtechnikai célokra
3 184987 4 A találmány tárgya vízmentes elektropolírozó kompozíció, fogtechnikai célokra, kis felületű alakos tárgyak (pl. fogpótlások esetében) felületi megmunkálásához. A találmány szerinti kompozíció elsősorban a fogtechnikai célokra alkalmazott fémötvözetek — melyek króm-kobalt, króm-nikkel, azaz félnemes ötvözetek, adott esetben egyéb ötvöző fémek, így mangán, magnézium-molibdén, gallium, antimon, króm, volfrám, nikkel, kadmium tartalommal — felületi megmunkálására szolgál. Ismeretes, hogy a fenti célokra szolgáló kompozícióknak olyan hatást kell biztosítania, hogy a megmunkált tárgy felülete fényes legyen és a fémbevonatnak egyenletesnek kell lennie, ami ilyen kis méretű és alakos tárgyak esetében elég nehezen biztosítható feltétel. Fémek elektropolírozására alkalmas folyadék-összetételt ír le a 125 086 sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás. Ez az összetétel 53 s% foszforsavat, 41 s% kénsavat, valamint 6 s% vizet tartalmez. A 131 038 sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás korróziótermékek eltávolítására szolgáló kompozíciót ír le, amely 1—30% többértékű alkoholt, 10—70% foszforsavat és 0,5—5% alkoholt vagy etilénoxidot, továbbá 5—30% cellulózt tartalmaz. Ez az összetétel azonban elektropolírozás céljaira — összetételéből következően — nem felel meg. A 121 815 sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint a kénsav, foszforsav, víz kombináció mellett polivinilalkoholt vagy más nemionos nedvesítőszert tartalmazó fürdőt alkalmaznak polírozásra, főleg alumínium, réz, nikkel, illetőleg molibdén ötvözeteknél, vagy a tiszta fémeknél. Ismeretes megoldás továbbá az 1 264 916 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerinti összetétel, melynek értelmében homogén fémek polírozására foszforsav és krómsav kombináció mellett cukoralkoholokat is tartalmazó fürdőket használnak. Az ismert megoldásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok nem alkalmasak fémötvözetekből álló, nagyon egyenetlen felületű, esetenként üreges tárgyak (például fogra alkalmas korona) külső és belső felületének egyenletes polírozására és fényes felület kialakítására. A szokásos elektropolírozó folyadékok, melyeket jelenleg a fogtechnikai célokra használnak, összetételükben vizet tartalmaznak. Ez megnöveli a fürdő vezetőképességét, aminek következtében az eljárás folyamán nagyobb hőmérsékletváltozások következhetnek be, azaz melegedés jön létre. A melegedés eredményeképpen a megmunkálandó tárgy felülete mattá válik. A fémek felületi megmunkálásánál a szakirodalom matt felület fényesítésére általában foszforsavas fürdőt javasol ; ezért az elektropolírozó folyadék kompozíciók viszonylag magas foszforsavtartalommal rendelkeznek. Feltehetően ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy az ilyen kompozíciókban — több sav alkalmazása esetén is — a foszforsav mennyisége meghaladja az egyéb savak alkalmazott mennyiségét. A találmány szerinti megoldás célkitűzése, hogy fogtechnikai célokra szolgáló, kis méretű, alakos (esetleg üreges) tárgyak felületi megmunkálására olyan elektropolírozó folyadék kompozíciót biztosítson, melynek segítségével a fürdő melegedése és az ezáltal létrejövő mattulás kiküszöbölhető és a megmunkálandó tárgy felülete egyenletes és fényes lesz. Meglepő módon azt találtuk — és ez a felismerés képezi a találmány szerinti megoldás alapját —, hogy a találmány szerinti célkitűzés elérhető olyan vízmentes elektropolírozó folyadékkompozíció segítségével, mely több sav olyan kombinációját tartalmazza, melyben a kénsavra számított 50 s% mennyiséget nem haladja meg a foszforsav mennyisége és — szemben a szokásos, magas savtartalmú fürdőkkel — a készítmény teljes súlyára számítva legfeljebb 20 s% mennyiséget tesz ki a savkombináció. A készítmény fennmaradó részében valamely többértékű alkoholt tartalmaz. A találmány szerinti kompozíció lényege tehát, hogy olyan kis disszociációs fokú galvánfürdő, amely apoláros oldószerként (szolvatáló szerként) valamely többértékű alkoholt, hatóanyagként pedig — a készítmény összsúlyára számítva — legfeljebb 20% kénsavból, foszforsavból, krómsavból és valamely 1—3 szénatomos egyfázisú telített karbonsavból álló kombinációt tartalmaz, mely savkombináción belül a foszforsav mennyiségi' legfeljebb 50 s%. A találmány szerinti kompozíció alkotóelemeinek súlyaránya közelebbről meghatározva tehát a következő: 80—90 s% többértékű alkohol, éspedig etilénglikol, trietilénglikol vagy glicerin, 5—30 s% kénsav, 2—10 s% foszforsav, C,2—5 s% krómsav és 0,1—1 s% 1—3 szénatomos egybázisú telített karbonsav. Azt találtuk, hogy meglepő módon — a szakmai előítéletekkel ellentétben — a fenti, alacsony savtartalmú és kevés foszforsavat tartalmazó kompozíció a fogtechnikai célokra szolgáló speciális elemek felületi megmunkálásánál jobb polírozó hatást eredményez, mint az ismert készítmények. A találmány szerinti kompozíció szemléltetése céljából a következőkben néhány kiviteli példát közlünk az összetételre nézve anélkül azonban, hogy a készítményt a példákra korlátoznánk. 1. példa 80 s% etilénglikol, 10 s% kénsav, 5 s% foszforsav, 4 s% krómsav, 1 s% ecetsav. 2. példa 82 s% etilénglikol, 12 s% kénsav, 4,5 s% krómsav, 0,5 s% ecetsav. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
