184971. lajstromszámú szabadalom • Fűtéselosztó
7 184971 8 előállítani. Az ilyen fűtéselosztóknál a hőtágulás gyakorlatilag nem okoz problémákat, mivel a rajtuk áthaladó közeg hőmérséklete viszonylag alacsony, legfeljebb kb. 50 C. Ezért ezeket a részegységeket, minden további nélkül lehet műanyagból gyártani. A 34 zárólapokat viszont célszerű fémből készíteni, hogy pontos legyen az osztó- és gyűjtőkamrákhoz vezető nyílások tömítése még akkor is, mikor pl. csak két menetes 36 csapot alkalmazunk, amelyek az 5. ábra szerint a részegységek középvonalához képest oldalt és szimmetrikusan helyezkednek el. A találmány szerinti fűtéselosztónál így — azonos konstrukciójú és azonos méretű szelepek használata esetén minden további nélkül lehet szervomotorokat alkalmazni, amelyek a részegységek felső oldalán, a szeiepcsathikozók felett helyezkednek el. A 2. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy a 7 szelepcsatlakozó felett elhelyezett 40 szervorhotort. A 40 szervomotor és a 7 szelepcsatlakozóba szerelt szelep nem ábrázolt szelepteste vagy szelepemelője közötti kapcsolat részleteit ugyancsak nem ábrázoltuk. Mint a fentiekből látható, minden fűtéselosztó azonos számú 1 és 2 részegységből áll, vagyis az 1 és 2 részegységeket mindig páronként, egymás mellett kell elhelyezni és minden részegység-párnak egy fűtőkör felel meg. Az egyik homlokoldali 34 zárólap helyett előnyös lehet egy, a rajzokon nem ábrázolt részegység alkalmazása, ami arra szolgál, hogy a fűtéselosztó egyik végén kapcsolatot létesítsen a 4 osztókamra és az 5 gyűjtőkamra között, A fűtéselosztó másik végén lévő zárólap viszont az előremenő és a visszatérő csővezeték csatlakoztatására szolgál. A fűtéselosztó egyik végén lévő és az osztókamra és a gyűjtőkamra közötti összekötő csatornát tartalmazó részegység összekötő csatornájában egy túlfolyó szelep van. Ez úgy van beállítva, hogy az osztókamra és a gyűjtőkamra között előre meghatározott áramlás jöjjön létre. Ha a fűtéselosztó összes szelepe zárva van, akkor olyan fűtéselosztónál, amelynek egyik végén az előremenő és visszatérő csővezeték számára záróelem, másik végén pedig az osztó- és gyűjtőkamrát lezáró zárólap van, az áramlás az osztókamrában és a gyűjtőkamrában leáll, mivel minden fűtőkör zárva van. Ha ebben az esetben csak egy fűtőkört nyitunk, akkor az átfolyó fűtőközeg mennyisége ebben a fűtőkörben nagyobb lesz, mint akkor, ha további szelepek, illetve fűtőkörök teljesen vagy részben nyitva vannak. Emiatt a szóban forgó fűtőkör nagyobb fűtőteljesítményt ad le még akkor is, ha a megfelelő szelepekkel fojtjuk az áramlást. Ez a jelenség hátrányos lehet. Ezt a hátrányt úgy kerüljük el, hogy az a részegység, aminek az osztókamra és a gyűjtőkamra közötti összekötő csatornájában túlfolyó szelep van, állandó áramlást tesz lehetővé az osztókamra és a gyűjtőkamra között. így az áramlás akkor is kiegyenlített, mikor egy fűtőkör kivételével a fűtéselosztó többi fűtőköre zárva van. A túlfolyó szeleppel ellátott részegység felépítése minden további nélkül meghatározható az 1, 2 részegységek alapján. Ezért nincs szükség a túlfolyószelepes részegység részletes leírására. A találmány egy további kiviteli alakjánál mindenkor egy 1 részegység — az előrefolyáshoz —- és egy 2 részegység — a visszafolyáshoz — képez egy egységet. Itt az 1—4. ábrán látható kiviteli alaktól eltérően nincs 3 tömítés az 1 és 2 részegység között, mivel az 1 részegység és a 2 részegység egy elemet, illetve részegységet képez. A fűtéselosztó ezen kiviteli alakjánál a fent leírt módon kialakított egységekből ugyanannyi szükséges, mint ahány fűtőkör van. Az eddig említett szelepeken kívül a fűtőkörök légtelenítésére légtelenítő szelepek is alkalmazhatók, amelyeket a 10 csatornába vagy a 11 üregbe csavarunk be (1. ábra, 2. ábra). A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a légtelenítő szelepet jobbról, vagyis a 15 csatornával ellentétes oldalon helyezzük be a 11 üreg oldalfalába. Az előbb leírt kiviteli alak —- amelynél mindenkor egy egység tartalmazza a szelepeket és a csatlakozókat az előrefolyás és vissza folyás számára és melynek az előrefolyást szabályozó része elvileg az 1—3. ábrára hivatkozva leírt 1 részegységnek, a visszafolyást szabályozó része pedig az ugyanúgy leírt 2 részegységnek felel meg — azzal az előnnyel jár, hogy az egy fűtéselosztó összeállításához szükséges elemek száma kisebb, mint amenynyi 1 részegység az előrefolyáshoz és 2 részegység a viszszafolyáshoz kell és így kétszeres számú elem alkotja a fűtéselosztót. Szabadalmi igénypontok 1. Fűtéselosztó, különösen padlófűtésekhez, amely osztókamrából és gyűjtőkamrából áll és szelepekkel, valamint csatlakozókkal van ellátva az előremenő és visszatérő fűtőkörök számára, azzal jellemezve, hogy legalább két részegységből (1, 2) áll ; minden részegységnek van egy szelepcsatlakozója (7, 7'), ami egy csatornában (10, 15, illetve 26, 27) az osztókamra (4) és az előremenő csatlakozó (8) között vagy a visszatérő csatlakozó (8') és a gyűjtőkamra (5) között van elhelyezve. 2. Fűtéselosztó, különösen padlófűtésekhez, amely osztókamrából cs gyűjtőkamrából áll és szelepekkel, valamint csatlakozókkal van ellátva az előremenő és visszatérő fűtőkörök számára, azzal jellemezve, hogy mindegyik fűtőkörhöz mindenkor egy részegység (1, 2) van hozzárendelve, ami egydarabból készül és egy fűtőkör előrefolyása számára szolgáló részegységből (1) és visszafogása számára szolgáló részegységből (2) áll ; mindegyik részegység (1, 2) felső oldalán van egy szelepcsatlakozó (7, 7') az előrefolyás, illetve visszafolyás szabályozásához, míg az alsó oldalukon egy csatlakozó (8, 8') a fűtőkör előrefolyása, illetve visszafolyása számára és mindegyik részegységben (1, 2) van egy csatorna (10, 15), ami az osztókamrától (4) a szelepcsatlakozón (7, 7') keresztül a fűtőkör előrefolyó csatlakozójához, illetve a ‘'ütőkor visszafolyó csatlakozójától a szelepcsatlakozór (7, 7') keresztül a gyűjtőkamrához (5) vezet. 3. Az 1. igénypont szerinti fűtéselosztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előre- vagy visszafolyási csatlakozó (8, 8') minden részegységnek a szelepcsatlakozóval (7, 7') ellentétes oldalán van kialakítva. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti fűtéselosztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelepcsatlakozók (7, 7') mindegyik részegység (1, 2) felső oldalán, az előre- vagy visszafolyási csatlakozók (8, 8') pedig a részegységek alsó oldalán vannak kialakítva. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűtéselosztó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik részegységben (1) egy első csatorna (10) vezet az osztókamrától (4) a szelepcsatlakozóhoz (7) és egy második 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
