184968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-származékok előállítására
11 184968 12 e) Ezt a szulfidot (2,0 g) az 1. példában leírt módon, ekvimoláris mennyiségű 3-klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így az új szulfoxidot, a 7-fluor-l-metil-3-metil-szulfiniI-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 179—180 °C (denaturált szeszből kristályosítva). Kitermelés 0,7 g. f) A d) lépésben kapott szulfidot (2,0 g) a 2. példában leírt módon 2 mólekvivalens 3-klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így a megfelelő új szulfont, a 7-fluor-l-metil-3-metil-szulfonil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 212—215 °C (denaturált szeszből kristályosítva). Kitermelés 1,4 g. 11. példa a) 2,63 g 7-metil-4-hidroxi-kinolin 55 ml vízzel készített oldatához hozzáadunk 3,5 ml 37%-os vizes formaldehid-oldatot, 6,39 g nátrium-metán-szulfinátot és 4 ml trietil-amint. Az elegyet 60 órán át melegítjük gőzfürdőn, keverés közben, majd szobahőmérsékletre hűtjük és leszűrjük. A szilárd maradékot vízzel mossuk és megszárítjuk, így az új 4-hidroxi-7-metiI-3-metil-szulfonil-metil-kinolint kapjuk, olvadáspontja 285—290 °C. Kitermelés 3,4 g. b) Ezt a terméket (3,0 g) 22 ml, 1,91 g kálium-hidroxidot tartalmazó vizes kálium-hidroxid-oldatban feloldjuk. Hozzáadunk 1,7 ml dimetil-szulfátot és az elegyet 16 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. A kivált szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük, vízzel mossuk, megszárítjuk és denaturált szeszből kristályosítjuk. A terméket dietil-éterrel mossuk, így az új l,7-dimetil-3- -metil-szulfonil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 193—195 °C. Kitermelés 1,0 g. 12. példa i A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 4-Hidroxi-6-metoxi-kinolint (7,4 g) vizes nátrium-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagál tatunk (kezdetben 40—50 °C-on, majd az elegyet 18 órán ót 60 °C hőmérsékleten tartva), így az új 4-hidroxi-3-hidroxi-metil-6-metoxi-kinolint kapjuk, amelynek az olvadáspontja 327—334 °C. Kitermelés 7,1 g. b) Ezt a vegyületet (1,64 g) összekeverjük 80 ml 2-butanonnal, 2,2 g vízmentes kálium-karbonáttal és 1,01 g dimetil-szulfáttal, és az elegyet 3 órán át forraljuk viszszafolyató hűtő alkalmazásával. A forró elegyet leszűrjük, a szűrletet lehűtjük. így az új 3-hidroxi-meti!-6- metoxi-l-metiI-4-kinolont (1,5 g) kapjuk, amelynek az olvadáspontja 194—197 °C. c) Ezt a vegyületet (8,8 g) diklór-metánban tionil-kloriddal reagáltatjuk, így az új 3-klór-metil-6-metoxi-l-metil-4-kinolon-hidro-kloridot kapjuk, olvadáspontja 204—206 °C (bomlás). Kitermelés 10,1 g. d) Ezt a vegyületet (10,0 g) finoman megőrölve, keverés közben, 0—5 °C hőmérsékleten, részletekben hozzáadjuk 60 ml, 0,12 mól nátrium-metán-tiolátot tartalmazó metanolos oldathoz. Ezután az elegyet egy órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd jeges vízbe öntjük. A csapadékot leszűrjük és a szűrletet diklór-metánnal négy alkalommal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot izopropanolból kristályosítva az új 6-metoxi-l-metil-3--metil-tio-metil-4-kinolont kapjuk, amelynek olvadás pontja 122—123 °C. Kitermelés 2,2 g. e) Ezt a szulfidot diklór-metánban 2 mólekvivalens 3-klor-perbenzoesavval oxidálva az új 6-metoxi-l-metiI-3-metil-szulfonil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 264—267 °C (2-etoxi-etanolból kristályosítva). Kitermelés 1,2 g. 13. példa A 12. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. aj 4-Hidroxi-7-metoxi-kinolint (7,4 g) vizes nátrium-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagáltatunk (kezdetben 40—50 °C-on, majd az elegyet 18 órán át 60 °C hőmérsékleten tartva). így az új 4-hidroxi-3-hidroxi-metil-7-metoxi-kinolint kapjuk, olvadáspontja 291— 297 'C. Kitermelés 7,0 g. bj Ezt a vegyületet (4,0 g) vizes kálium-hidroxid-oldatban 5—10 °C-on dimetil-szulfáttal metilezzük, így az új 3-hidroxi-metil-7-metoxi-l-metil-4-kinplint kapjuk, olvadáspontja 164—166 °C (denaturált szeszből kristályosítva). Kitermelés 1,7 g. ej Ezt a vegyületet (4,4 g) diklór-metánban tionil-kloriddal reagáltatjuk, így az új 3-klór-metiI-7-metoxi-l-metil-4-kinoIon-hidro-kloridot kapjuk, olvadáspontja 198 -200 °C (bomlás). Kitermelés 4,1 g. d, Ezt a vegyületet (3,9 g) finomra őrölve nátrium-metán-tioláttal reagáltatjuk 0—5 °C-on, metanolban. Ezurán a reakcióelegyet szobahőmérsékleten jeges vízbe öntjük, a csapadékot leszűrjük és a szűrletet diklór-metánral négyszer extraháljuk. Az egyesített extraktumot megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot szilikagélen nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel tisztítjuk, azeluálást diklór-metánés izopropanol 95: 5 arányú elegyével végezzük, az áramlás sebessége 250 ml/ perc. Ily módon az új 7-metoxi-l-metil-3-metil-tio-metil-4 -kinolont kapjuk, olvadáspontja 135—136 °C. Kitermelés 0,9 g. e, Ezt a szulfidot (2,5 g) diklór-metánban ekvimoláris mennyiségű 3-klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így a megfelelő szulfoxidot kapjuk szennyezett termék alakjában. Ezt szilikagélen, nagynyomású folyadékkromatográfia segítségével tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán és denaturált szesz 90: 10 arányú elegyét használjuk, az áramlási sebesség 200 ml/perc. így az új szulfoxidot, a 7-metoxi-l-metil-3-metil-szulfinil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 171—174 °C. Kitermelés 0,5 g. f) A d) lépésben kapott szulfidot (2,5 g) diklór-metánban 2 mólekvivalens mennyiségű 3-klór-perbenzoesavval oxidáljuk, így az új szulfont, a 7-metoxi-l-metil-3- -meiil-szulfonil-metil-4-kinolont kapjuk, olvadáspontja 248 -249 °C (2-etoxi-etanolból kristályosítva). Kitermelés 2,0 g. 14. példa A 10. példában leírt módon eljárva valósítjuk meg az alábbi reakciókat. a) 4-Hidroxi-8-metoxi-kinolint (26,1 g) vizes nátrium-hidroxid-oldatban formaldehiddel reagáltatunk, így az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
