184958. lajstromszámú szabadalom • Szabályozóberendezés út- és pályaépítő gépekhez

5 18495Í 6 két soros dióda egy-egy közös pontja közvetlenül, vala­mint mindkét ágban az ellenállások közös pontja kon­denzátorokon keresztül van az érzékelővel összekötve. Az egyenáramú híd tápfeszültsége a két párhuzamosan kapcsolt áramkör két közös pontja. A találmány szerinti szabályozó berendezés egy to­vábbi előnyös kiviteli alakjában az egyenáramú híd úgy van kialakítva a dőlésérzékelőnél, hogy az egyik pár­huzamos ágat nem két ellenállás, hanem egy potencio­­méter képezi, amely potenciométer két vége van a má­sik áramkörrel párhuzamosan kapcsolva, míg a közép­kivezetése képezi a híd egyik kimeneti pontját. A találmány még egy további előnyös kiviteli alakjá­ban a limitáló áramkör és az első erősítő invertáló be­meneté között egy holtzóna állító áramkör van elhe­lyezve. A találmány szerinti szabályozó berendezés még egy további előnyös kiviteli alakjában az első erősítő kime­nete és bemenete között egy középállású mérőműszer van elhelyezve. A találmány szerinti szabályozó berendezés egy to­vábbi előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy az első feszültség-frekvencia átalakító egy második kimenete egy diódán keresztül, továbbá a második feszültség­frekvencia átalakító egy második kimeneíe egy további diódán keresztül egy számjegykijelzésű mérőműszer két bemenetére van csatlakoztatva. A találmány egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a dőlésérzékelő potenciométerének ten­gelyére egy számjegykijelző van csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezést a továbbiakban egy példakénti kiviteli alakjában ábrák segítségével ismer­tetjük. Az ábrákon az 1. ábra a találmány szerinti érzékelő elem kapcso­lási rajza, a 2. ábra a találmány szerinti szabályozó berendezés egyenáramú hídjának kapcsolási rajza, a 3. ábra a találmány szerinti szabályozó berendezés blokkvázlata, a 4. ábra a dőlésérzékelő potenciométerének bekö­tése. A találmány szerinti berendezés működése a követ­kező : Az 1. ábrán látható a találmány szerinti berendezés­hez kiképezett E érzékelő blokkvázlata. Az E érzékelő lényegében egy aránydetektor, amely tartalmaz egy rögzített frekvenciájú G generátort, a G generátorral párhuzamosan kapcsolt L3 primer tekercset, és Dl dió­dát, ahol az L3 primer tekercs egy ferritgyűrűn van el­helyezve. Ugyanerre a ferritgyűrűre van még két továb­bi L1 és L2 szekunder tekercs is elhelyezve, és a teker­csek belsejében ütközésmentesen elforgatható tengelyre van az L3 primer és az L1 és L2 szekunder tekercsek közötti csatolást változtatható H hangoló elem elhe­lyezve. Attól függően, hogy a H hangolóelem hová van rögzítve, magasság- vagy dőlésérzékelőként működik. Az L1 és az L2 szekunder tekercsekkel egy-egy Cl és C2 kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, amely Cl és C2 kondenzátorok az Ll, illetve L2 tekerccsel egy-egy rezgőkört képeznek. Az E érzékelő 1, 2 és 3 ki­menete a 2. ábrán látható U1 egyenirányító híd 1', 2' és 3' bemenetéivel van összekapcsolva, amely U1 egyen­irányító híd egyik ágát az E érzékelő feszültségét egyen­irányító sorosan kapcsolt D2, D3 dióda RI, R2 ellen­állás és D4 és D5 dióda képezi, másik ágát pedig vagy a 2. ábrán látható sorosan kapcsolt R3 és R4 ellenállások­ból kiképezett fesziillségosztó vagy pedig a 4. ábrán látható Pl potenciométer képezi. Ha az E érzékelő ma­gasságérzékelőként van kiképezve, akkor az R3, R4 el­­ienállásosztó van kiképezve, amely a referenciafeszült­­;éget, azaz az alapjelet biztosítja, míg ha magasságérzé­kelőként van kiképezve, akkor a Pl potenciométer van hídágként kiképezve, és a potenciométeren állítható be a kívánt alapjel, azaz a dőlésszög. Az U1 egyenirá­nyító híd 4 és 5 kimenetét RÍ és R2 közös pontja, vala­mint R3 és R4 közös pontja, vagy a Pl potenciométer középső kivezetése képezi. C3 és C4 kondenzátorok esatolókondenzátorok. A berendezés blokkvázlata a 3. ábrán látható. Az U1 egyenirányító híd 4 és 5 kime­netén jelenik meg a hibajel, amely A1 limitáló áramkör bemenetére van kapcsolva, amelynek kimenetére egy további KI kapcsolófokozat van adott esetben csatla­koztatva, amelyen beállítható a továbbjutó jel küszöb­­iziníje. A KI kapcsolófokozat esetenként el is hagyható. \z A1 limitáló áramkör segítségével beállítható a sza­bályozó holtzónája is, amelyen belül történő jelválto­zásnál nem ad a berendezés kimenő jelet. A holtzóna tllítására azért van szükség, hogy a felületképző anyag ízemcsenagyságának függvényében, akár távszabályo­zással is, be lehessen állítani azt a holtzónaértéket, tmellyel még megfelelő simaságú felület valósítható meg. \z így előállított limitált jel az A1 limitáló áramkör ki­menetéről első A2 erősítő fokozat invertáló bemenetére van vezetve, amely a jelet a további digitális jelfeldol­gozáshoz felerősíti. Az első A2 erősítő kimenetéről a jel D6 diódán keresztül első U2 feszültség-frekvencia át­­tlakító bemenetére van vezetve, valamint el van vezetve egy további második A3 erősítő invertáló bemenetére, ímely A3 erősítő neminvertáló bemenete az A2 erősítő teminvertáló bemenetével össze van kapcsolva. Az A3 nősítő kimenete D7 diódán keresztül van egy második U3 feszültség-frekvencia átalakító bemenetére csatla­koztatva. A két U2 és U3 feszültség-frekvencia átalakító így van méretezve, hogy a kimenő jelük frekvenciája ikkor, ha a hibajel á nulla értéknek egy előre beállított környezetében van, lineárisan változik a bemeneti fe­­.zültség függvényében, azon túl a jel folytonos. Ez eredményezi a szabályozásnak a szakaszos közelítő jel­egét, ami szabályozás szempontjából rendkívül előnyös, mert így elkerülhetők az egyébként fellépő túllövések. \z első U2 feszültség-frekvencia átalakító kimenete első \4 teljesítményerősítőn keresztül van az egyik beavat­­cozó szervként kiképezett SÍ mágnesszelep vezérlő ekercsével összekapcsolva, míg a második U3 feszült­­,ég-frekvencia átalakító kimenete A5 teljesítményerő­sítőn keresztül van a második S2 mágnesszelep vezérlő ekercsével összekapcsolva. Az SÍ és S2 mágnesszelepek vezérlik a T csatolótagon keresztül az E érzékelőket, vagyis zárul a szabályozókor. A T csatolótag lényegében íz elterítőgép úszógerendája, mert annak az elmozdulá­sát vezérli a szabályozó berendezés. A magasságérzé­­celő E érzékelőnél a H hangolóelem az úszógerenda szélére van felerősítve, és ha az úszógerenda elmozdul, elmozdítja a H hangolóelemet is, dőlésérzékelőnél a Hl hangolóelem az elterítőgép úszógerendájának a geomet­­'iai középpontjára van felerősítve és a H1 hangolóelem mozgatását a gravitációs erő végzi el egy forgópontra felfüggesztett inga segítségével. A találmány szerinti szabályozó berendezés egyik elő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents