184957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3H-2-benzazepin-származékok előállítására

3 184957 4 Találmányunk tárgya eljárás (I) általános képletű új 3H-2-benzazepin-szárinazékok és gyógyászatilag al­kalmas sóik előállítására (mely képletben X jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom ; Y jelentése hidrogén-, fluor- vagy klóratom ; a szaggatott vonal adott esetben jelenlévő kötést je­lent ; n jelentése 0 vagy 1 ; Rj jelentése hidrogén-, bróm-, klór- vagy jódatom vagy valamely (A) vagy (B) általános képletű csoport, ahol R2 jelentése hidrogénatom, hidroxil-, amino-, mono-(kis szénatomszámú)-alkil­­-amino- vagy di-(kis szénatomszámú)-alkil-amino­­csoport és ' R3 jelentése hidroxilcsoport, azzal a feltétellel, hogy (i) X és Y közül legalább az egyik hidrogénatomtól eltérő jelentésű ; és (ii) amennyiben R, hidrogénatomtól eltérő jelentésű, úgy a szaggatott vonallal jelölt kötés jelen van a mole­kulában). Az Rj, Y és X helyén hidrogénatomot tartalmazó 3H-2-benzazepineket az irodalomban leírták [Tetra­hedron Letters No. 1. 33—36. oldal (1974), Pergamon Press], E vegyületek azonban a kipróbálás során hatás­talannak bizonyultak. Ezzel szemben a találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható új vegyületek az ismert vegyülettel való közeli szerkezeti rokonság elle­nére kitűnő pszichotrop aktivitással rendelkeznek. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászatilag alkal­mas sóikat oly módon állíthatjuk elő, hogy a) R, helyén hidrogénatomot tartalmazó és n=0 je­lentésnek megfelelő (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén (ahol a szaggatott vonal adott esetben jelenlévő kötést jelent és X és Y jelentése a tárgyi kör­ben megadott), valamely (II) általános képletű vegyüle­­tet ciklízálunk (mely képletben X és Y jelentése a fent megadott és a szaggatott vonal adott esetben jelenlévő kötést jelent) ; vagy b) R i helyén hidrogén-, bróm-, klór- vagy jódatomot és n = l jelentésnek megfelelő (I) általános képletű ve­gyületek előállítása esetén (ahol a szaggatott vonal adott esetben jelenlévő kötést jelent, illetve amennyiben Rj jelentése bróm-, klór- vagy jódatom, úgy a szaggatott vonal kötést képvisel, és X és Y jelentése a tárgyi kör­ben megadott), valamely (la) általános képletű vegyü­­letet oxidálunk (mely képletben X és Y jelentése a fent megadott; Rn jelentése hidrogén-, bróm-, klór- vagy jódatom és a szaggatott vonal adott esetben jelenlévő kötést jelent, azzal a feltétellel, hogy amennyiben Ru hidrogénatomtól eltérő jelentésű, úgy a szaggatott vo­nallal jelölt kötés jelen van a molekulában) ; vagy c) R, helyén hidrogénatomot tartalmazó és n=0 je­lentésnek megfelelő (I) általános képletű vegyületek elő­állítása esetén (ahol a szaggatott vonal kötést jelent és X és Y jelentése a tárgyi körben megadott), valamely (III) általános képletű vegyületből (mely képletben X és Y jelentése a fent megadott és R12 jelentése klór-, bróm­­vagy jódatom) hidrogén-halogenidet hasítunk le ; vagy d) Rj helyén „egyszerű” (A általános képletű) vagy „komplex” (B általános képletű) acetilén-szerkezetű ol­dalláncot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén (ahol R2 jelentése hidrogénatom, hidr­oxil-, mono-(kis szénatomszámú)-alkil-amino- vagy di­­-(kis szénatomszámú)-alkil-amino-csoport, R3 jelentése hidroxilcsoport, n jelentése 0 vagy 1, a szaggatott vonal kötést jelent és X és Y jelentése a tárgyi körben meg­adott), valamely (Ib) általános képletű vegyületet (mely képletben X, Y, R12 és n jelentése a fent megadott) vala­mely (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben R21 jelentése hidrogénatom, hidroxil-, mono-(kis szénatomszámú)-alkil-amino- vagy di-(kis szénatomszámú)-alkil-amino-csoport) valamely pallá­dium-só, kupro-jodid, valamely szerves foszfin-vegyület és valamely szekunder vagy tercier amin jelenlétében ; vagy e) Rj helyén „egyszerű” (A általános képletű) ace­tilén-szerkezetű oldalláncot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén (ahol R2 jelentése aminocsoport, n jelentése 0 vagy 1, a szaggatott vonal kötést jelent és X és Y jelentése a tárgyi körben meg­adott), valamely (V) általános képletű vegyületből (mely képletben X, Y és n jelentése a fent megadott és Phth jelentése ftálimidocsoport) a ftaloil-csoportot eltávolít­juk ; vagy valamely (I) általános képletű vegyületet gyó­gyászatilag alkalmas sójává alakítunk. Az (I) általános képletű vegyületek fenti előállítási módjait és a kiindulási anyagok előállítását az A-, fi­és C-reakciósémán ábrázoljuk. A képletekben X, Y, R U, n és Phth jelentése a fent megadott ; R22 jelentése hidrogénatom, ftálimido-, hidroxil-, amino-, mono­­-alk l-amino- vagy dialkil-amino-csoport ; R3| jelentése hidroxil-, ftálimido- vagy aminocsoport és R4 jelentése kis szénatomszámú alkoxiesoport. A (VII) és (X) általános képletű vegyületek előállí­tását a 34—45. példában mutatjuk be. A (VII) általános képletű vegyületeket általában oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő ismert amino­­-benzofenon-származékot nátrium-nitrittel kénsavas kö­zegben diazotáljuk, a sót a megfelelő tetrafluoreborát­­-só kicsapásával izoláljuk, majd vízben szuszpendáljuk és vizes kálium-jodid-oldattal történő kezeléssel a meg­felelő jód-benzofenon-származékká alakítjuk. A fenti reakciókat önmagukban ismert módszerekkel végezhet­jük el. A kapott jód-benzofenon-származékot pallá­­dium-kiorid, valamely szerves foszfin-vegyület, kupro­­-jodid és valamely szekunder amin elegyének jelenlété­ben megfelelő oldószerben propargil-ftálimiddel rea­­gáltatjuk és ily módon a kívánt (VII) általános képletű ftálimido-propinhoz jutunk. (VII) -(VIII) A (VII) általános képletű vegyületet valamely átme­neti fém katalizátor (pl. Raney-nikkel vagy platina­­-oxid) jelenlétében, atmoszferikus és 3,45 bar közötti nyomáson hidrogénezzük. A hidrogénezést előnyösen atmoszferikus nyomáson végezhetjük el. Oldószerként előnyösen 1—6 szénatomos alkoholokat, tetrahidro­­furár t, dioxánt vagy toluolt alkalmazhatunk. (VIII) - (la') és (IX) - (la") A (VIII), ill. (IX) általános képletű vegyületeket va­lamely kis szénatomszámú alkil-amín (pl. metil-amin) vizes oldatával reagáltathatjuk. Oldószerként 1—4 szén­atomos alkoholokat — előnyösen etanolt — alkalmaz­hatunk. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten végezhetjük el. Az először keletkező nyi­tottláncú amint nem izoláljuk, ez a vegyület spontán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents