184937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makro- és mikroelem tartalmú műtrágybriket előállítására
3 184937 4 Ezen találmány makro- és mikroelemeket tartalmazó műtrágya brikett előállítására vonatkozik, amit különböző állókultúra (szőlő, alma, körte stb.) telepítéséhez célszerű alkalmazni. A műtrágya hatóanyagai a brikettezett kiszerelési forma révén hosszú ideig (kb. 2 évig) képesek a növény számára biztosítani a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen tápelemeket. Mint ismeretes, az eddigi gyakorlat szerint az ültetvények telepítése előtt az egész területet (függetlenül attól, hogy a növény hova kerül) tápanyaggal feltöltik, tehát több évre elegendő műtrágyát dolgoznak be a talajba, melynek mennyisége elérheti a 10 tonnát is hektáronként. Nyilvánvaló, hogy az így kijuttatott műtrágya jelentős mennyisége a növény számára nem felvehető állapotba, illetve nem hozzáférhető helyre kerül. Jelentős ezen műtrágyázási módnak a környezetszennyező hatása is, mivel lemosódás és erózió révén talajvízbe és élővízbe nitrát és foszfát tartalmú vegyületek jutnak. Telepítéshez műtrágya brikettet alkalmazva mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők, ha a növény sajátosságait figyelembe véve az ültetőgödör aljába megfelelő összetételű és számú brikettet raknak szimmetrikusan úgy, hogy az oltvány gyökere alá, illetve kissé oldalt kerüljön, a káros plazmalízis elkerülése érdekében 5—10 cm talajréteggel fedjük és a növényt a szokásos módon elhelyezzük. Irodalomból, szabadalmakból ismert több hatóanyagú műtrágya tabletták, szemcsék préseléses eljárással történő előállítása. A 2 164 336. számú NSZK szabadalmi leírás szerint műtrágya tablettát finomra őrölt kálium-metafoszfátból, karbamid-aldehid kondenzátumból, és kondicionálószerekből (talkum, magnéziumsztearát, polietilénglikol, metilcellulóz) préseléssel állítanak elő, amely erdei növények, különösen tűlevelűek trágyázására vált be. A hengeres sajtolok műtrágyaiparban való alkalmazása ismert oly módon, hogy egykomponensű műtrágyát (pl. : KC1, K2S04), vagy műtrágya keveréket két, azonos átmérőjű, szinkron fordulatszámmal egymással szemben futó, sima palástú henger között lemez formává préselnek, amit egyenetlen darabokra törnek és a megfelelő méretű szemcsefrakció szétválasztása érdekében szitálnak. A Przem. Chem. 57(2), 84—7 (1978) cikkében N— P—K és N—P—K—Mg hatóanyagokat tartalmazó műtrágyák hidraulikus présen történő granulálását közük, azonban csak 0,32—0,45% víztartalmú keverékek feldolgozására alkalmas a leírt eljárás. A Perm. Politekh. Inst. közleménye szerint [Izv. Vyssh. Uchebn. Zaved., Khim. Tekhnol. 22(1), 56—8. 1979.] szuperfoszfátból, karbamidból és kálium-kloridból úgy állítható elő megfelelő minőségű granulátum, ha vízmegkötőként 3% K- vagy Na-tripoüfoszfátot alkalmaznak. A 77 996. számú NDK szabadalmi leírás szerint karbamidból, szuperfoszfátból és kálium-kloridból készített keverékből a keverési művelet során műtrágya készítésére alkalmatlan pép keletkezik, amit 80 C°-on szárítva ammónia veszteség lép fel. E hátrányok csak habosított karbamid-formaldehid kondenzátum adagolásával küszöbölhetők ki. Kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy általánosan használatos műtrágya komponensek (karbamid, szuperfoszfát, hármas szuperfoszfát, káliumklorid) bizonyos összetételű keverékeiből nagy méretű (20— 40 g) brikett állítható elő formavályúkkal ellátott hengerpalástú présen abban az esetben, ha a keverék nedvességtartalma 5—10%, kötőanyagként bentonitot, semlegesítő anyagként dolomitot vagy mészkőport alkalmazunk. A műtrágya hatása szempontjából előnyös, ha mik roelemként a szénhidrát képzésben fontos szerepet játszó bort is adagolunk bórsav formában a keverékhez. Ennek következtében az eljárás lényege, hogy maximum 22% karbamidból, 9—24% szuperfoszfátból minimum 13% hármas szuperfoszfátból, maximum 40% kálium-kloridból, 1,5—5% bentonitból, maximum 3% dolomitból vagy kalcium-karbonátból és 1,5—2% bórsavból keveréket készítünk, a nedvesség tartalmát 5— 10%-ra állítjuk be víz adagolásával. Allókultúrák telepítéséhez alkalmazható 20—40 g súlyú párna vagy tojás alakú brikettet formavályúkkal ellátott hidraulikus hengeres présen 100—150 bar nyomással állítjuk elő a leírt keverékből. A présről lekerülő briketteket a szilárdságuk növelése és kondenzált foszfátok kialakítása céljából szárítjuk. Példa 23,2 kg szuperfoszfátot, 13,7 kg hármas szuperfoszfátot, 21,7 kg karbamidot, 40,0 kg káüum-kloridot, 3,0 kg dolomitot, 1,5 kg bentonitot és 1,7 kg bórsavat finomra őrölt állapotban összekeverünk. A keverék jól brikettezhető egy formavályúkkal ellátott hengerpalástú hidraulikus préssel 100—150 Bar nyomáson, ha nedvességtartalmát legfeljebb 10%-ra állítjuk be- A brikettezést követően a 20—22 g súlyú, párna alakú műtrágya briketteket indirekt fűtésű, levegőcirkulációs, tálcás szárítószekrényben 2 órán át 50—60 C°-on, majd 3 órán át 80—90 C°-on szárítottuk. E kétlépcsős kíméletes szárítás során a keverék komponenseiből karbamid-foszfát és kondenzált foszfátok képződnek, melynek révén a foszfor hatóanyag 30—40%-a vízoldható, 30—40%-a citrátoldható és 30—40%-a hidrolizálható foszforvegyületek formájában van jelen. A szárítás révén jelentősen megnő a brikett szilárdsága is. Két élére állított brikett összetöréséhez szükséges erő meghaladja a 2000 Newtont. Az eljárás szerint készült, tövenként 1 db 20 g súlyú, 10% N, 10% P205, 24% K20 és 0,3% bór tartalmú brikettet szőlőoltvány alá helyezve jobb eredés, gyors hajtásnövekedés érhető el és lerövidül a termőre fordulás időszaka. Példaként ezt illusztrálják a következő táblázatok: Kisparcellás kísérlet : Kecskemét 1976 (szőlő) Kezelés Átlagos hajtásméret (cm) teljes beérett 1 db/tő 49,5 16,1 Kontroll 23,4 9,8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
