184924. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű differenciál impulzus polarográfiás és/vagy voltametriás kémiai elemző eljárás

5 184924 6 igénybe. Ennél lényegesen gyorsabban juthatunk azon­ban azonos információhoz, ha a találmány szerinti eljá­rást az önmagában ismert „gyors letapogatás” módsze­rével hajtjuk végre, amely szerint lassan csepegő elekt­ród alkalmazásával egyetlen csepp élettartama alatt 5 vagy nem csepegő (pl. függő higanycseppből álló vagy szilárd) elektród alkalmazásával történik a felvétel. Ezesetben a t5 várakozási időtartamot lényegesen rövi­­debbre választjuk, mint a fenti példa esetében, pl. a tj impulzus idővel egyenlőre vagy annak kétszeresére. 10 A fentiek alapján a találmány szerinti eljárás előnyei nyilvánvalóak. A mérési időpontok célszerűbb megvá­lasztása folytán mintegy másfélszeres érzékenység növe­kedés érhető el az ismert differenciál impulzus polarográ­­fiás eljáráshoz viszonyítva. További előnye a találmány 15 szerinti eljárásnak, hogy a megvalósításához szükséges berendezés nem bonyolultabb a kereskedelemben kap­ható, hagyományos differenciál impulzus polarográfok­­nál, sőt azok lényegtelen módosításokkal a találmány szerinti eljárás végrehajtására is alkalmassá tehetők. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Differenciál impulzus polarográfiás és/vagy voltam- 25 metriás elektrokémiai elemző eljárás alkotó(k) minőségi és mennyiségi , kémiai elemzésére munkaelektródot és/vagy vonatkozási elektródot tartalmazó elektroké­miai cella segítségéve], amelyre jellemző, hogy a munka­elektród potenciálját az impulzus időtartamig (t t) az 30 impulzus amplitúdó (AUj) értékével megváltoztatjuk, az impulzus időtartamon (t,) belül az első mérési idő­tartam (tj) alatt mérjük a munkaelektródon átfolyó áram erősségét, és a mért értéket tároljuk, majd szünet időtartamig (t3) a munkaelektród potenciálját az impul­zus alkalmazása előtti potenciál értékre változtatjuk vissza, a szünet időtartamon (t3) belül a második mérési időtartam (t4) alatt ismét mérjük a munkaelektródon át­folyó áram erősségét, és ez utóbbi mért érték és az előbbi mérés után tárolt érték különbségét képezzük; a szünet időtartam (t3) végén a munkaelektród poten­ciálját egy feszültség inkrementummal (AU2) megvál­toztatjuk, várakozási időtartam (t5) elteltével újabb impulzust alkalmazunk, és a fentiek szerinti művelet sorozatot mindaddig ismételjük, amíg a munkaelektród potenciálja a teljes mérési feszültség tartományon belül van ; az így kapott áramerősség különbség (Aij) értéke­ket i munkaelektród potenciáljának függvényében áb­rázoljuk és a meghatározandó komponensek minősé­gét és koncentrációját az így kapott polarogramból az önmagukban ismert polarográfiás értékelési módszerek valamelyikével meghatározzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a polarogram felvételét csepegő munkaelektród egyetlen cseppjének élettarta­ma alatt végezzük. 3 Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, amelyre jellemző, hogy a polarogram felvételét nem csepegő (függő cseppből álló vagy szilárd) munka­­elei tróddal végezzük. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felet: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 87.2036.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelés vezető: BenkŐ István vezérigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents