184921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés homogén előfeszítő mágneses tér előállítására, illetve a teret előállító mágneskör szerelésére buborékmemória chipekhez

5 184921 6 amelyen a találmány szerinti eljárás és berendezés né­hány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra az inhomogén mágnesezésre alkalmas elekt­romágnes egy példakénti kiviteli alakja ; a 2. ábra az inhomogén módon mágnesezett mágnes­lapkából felépített mágneskor egy példakénti kiviteli alakja ; a 3. ábra a tekercseken belül elhelyezett, inhomogén módon mágnesezett mágneslapkából felépített buborék­­memória eszköz egy példakénti kiviteli alakja. Az 1. ábrán olyan elektromágnes példakénti kiviteli alakja látható, mely alkalmas a buborékmemória esz­közbe beépítendő 11 mágneslapka vagy lapkák inho­mogén mágnesezésére. Az inhomogén mágnesezésnek olyannak kell lenni, hogy all mágneslapkát vagy lap­kákat a buborékmemória eszközben beépítve adott ér­tékű homogén előfeszítő mágneses tér keletkezzen. All mágneslapkát a 12 rögzítő szerv rögzíti a 13 pólussaruk között. A 13 pólussaruk görbült felülettel rendelkeznek, mely a megfelelő inhomogén mágneses tér előállítása miatt szükséges. A 13 pólussaruk felülete homorú vagy domború jellegű lehet attól függően, hogy a buborékme­mória eszközben all mágneslapka és a chip közt mek­kora a távolság és a mágneslapka munkapontba állítása le- vagy felmágnesezéssel történik. Célszerű az elektro­mágnest úgy kialakítani, hogy a mágnesezési technoló­giától és a buborékmemória eszköz konstrukciójától függően a különböző görbületi felülettel rendelkező pó­lussarukat cserélni lehessen. Adott mágnesezési tech­nológia és konstrukciós felépítés mellett a mágnesező tér inhomogenitásának beállítása a 13 pólussaruk távol­ságának változtatásával végezhető, melyet a 14 mozgató mechanika biztosít. A 14 mozgató mechanika lehet például egy fogaskere­kekkel és fogaslécekkel ellátott szerkezet, egy másik megoldás esetén pedig egy vezérlő elektronika által ve­zérelt léptető motort tartalmazó egység. A két megoldás közös jellemzője, hogy a 15 és 16 vasmag egymáson csú­szó elegendő méretű felülettel rendelkezzen. A 14 moz­gató mechanika all mágneslapkához képest mozgat­hatja az egyik vagy mindkét 13 pólussarut. Adott előfe­szítő tér előállításához all mágneslapkát adott értékű és inhomogenitású mágnesező térrel kell beállítani. A mágnesező tér értékét a 13 pólussaruk távolságának függvényében a 17 gerjesztő tekercsek áramerősségével lehet beállítani, melyet például a 12 rögzítő szerven el­helyezett tér érzékelő jelével lehet szabályozni. A 2. ábrán a buborékmemória eszközben az előfeszítő tér előállítására szolgáló mágneskor egy példakénti ki­viteli alakja látható, mely egyetlen inhomogén módon mágnesezett 11 mágneslapkát és az eszközt kívülről bo­rító lágymágneses 18 fémköpenyt tartalmaz. Az ismert megoldásokkal ellentétben nincs szükség a mágneslapka felületére ragasztott pólussimítóra és a homogén előfe­szítő tér egyetlen inhomogén módon mágnesezett 11 mágneslapkával is biztosítható. A 3. ábra egy olyan buborékmemória tok konstrukció példakénti kiviteli alakját mutatja, melynek az a lénye­ge, hogy a 19 buborékmemória chipet közvetlenül az in­homogén módon mágnesezett vagy mágnesezendő 11 mágneslapkára ragasztjuk, majd elkészítjük az elektro­mos 20 huzalkötéseket, melyek elektromos kapcsolatot biztosítanak a 19 buborékmemória chip és a 21 hordo­zószerv között. A 20 huzalkötéseket célszerűen 22 védő­anyaggal — például műgyantával — vonjuk be, majd az így kapott szerelvényre ráhúzzuk a 23 és 24 tekercse­ket, melyek a forgó mágneses teret állítják elő. A 21 hor­dozószerv megfelelő megválasztása az ismert kontaktá­­lási technológiák bármelyikének használatát lehetővé teszi. Ez a szerelési eljárás lehetőséget ad arra, hogy kikü­szöböljük a költséges lágymágneses 18 fémköpeny alkal­mazását úgy, hogy az eszközt lezáró fröccssajtolási vagy öntési technológiával készült 25 műanyag tokot lágy­­mágneses porral elkevert műanyag felhasználásával ala­kítjuk ki. A 3. ábrán feltüntettük a 21 hordozószervhez csatlakozó 26 kivezető lábazatot is. Az ábrán látott konstrukció esetében a mágneslapka olyan 13 pólus­saruk között is mágnesezhető, mellyel a mágneslapka a 19 buborékmemória chip síkjával párhuzamos, adott irányú tartó teret is biztosítja. A tartó tér például úgy is megvalósítható, hogy all mágneslapkát megfelelő szög alatt helyezzük el a 19 buborékmemória chiphez és a 23,24 tekercsekhez képest. A találmány előnyeit a következőkben lehet összefog­lalni, nincs szükség a pólussimítókra, ezzel csökken az örvényáramú veszteség. A döntésen kívül más módon is előállítható a tartó tér. Jelentősen csökkenthető az esz­köz mérete, mely lehetőséget ad arra, hogy a buborék­­memória eszközt a szabványos 15 mm-es távolságra lévő kártyákra is felszerelhessük. Ezzel a tárolóberende­zés végső mérete jelentősen csökkenthető. Az eszköz magassági méretének csökkentése az árnyékoló hatást is javítja. Az inhomogén módon mágnesezett mágnes­lapkák a hagyományos, ismert mágneskor konstruk­ciókba is beépíthetők — célszerűen pólussimító nélkül. A tekercseken belül elhelyezett mágneslapka szoros hő­kontaktusban van a chippel, mely javítja a termikus együttfutást. A mágneses buborékmémória eszköz lezá­rására mágnesesen árnyékoló, lágymágneses port tartal­mazó műanyag tokkal is lehetséges. Ez a megoldás szük­ségtelenné teszi a lágymágneses fémekből kialakított költséges árnyékoló fémköpeny használatát. Szabadalmi igénypontok * 1. Eljárás homogén előfeszítő mágneses tér és tartó tér előállítására, illetve a teret előállító mágneskor szere­lésére buborékmemória chipekhez, azzal jellemezve, hogy a homogén teret a buborékmemória eszközben be­szerelendő egy vagy több mágneslapkának az alkalma­zott buborékmemória eszköz konstrukciója, mérete és anyagjellemző ismeretében kísérletileg előzőleg megálla­pított jellemzőkkel rendelkező inhomogén mágneses tér­rel való mágnesezésével állítjuk elő, majd elvégezzük a buborékmemória chip, a chipet közvetlenül körülvevő alkatrészek és pólussimítóval, vagy anélkül a mágnes­kor alkatrészeinek szerelési műveleteit. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy a mágnesezés során a mágnes­lapkát, külső mágneses térrel telítésbe visszük, majd az adott értékű előfeszítő térhez szükséges inhomogén mág­neses térben részben lemágnesezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy a mágnesezés során a mágne­­sezetlen vagy meghatározott előéletű mágneslapkák, illetve lapkákat az előzőleg kísérletileg meghatározott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents