184908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gélek előállítására ipari melléktermékek, ill. hulladékok hasznosításával

7 184908 8 súlyrész 25%-os vizes ammónia-oldat és 15—20 súlyrész trietanol-amin elegyével keverjük ösz­­sze, és az így kapott elegybe a felhasználás he­lyén és idején (i) 100 súlyrész 0,1—20 súly%-os vizes am­­mónium-perszulfát-oldatot, vagy (ii) 100 súlyrész 0,1 súly %-os vizes káliurn­­metabiszulfit-oldatot, vagy (iii) 0,1—10 súly % kálium-metabiszulfitot és 1—10 súly % ammónium-perszulfátot tartalma­zó 100 súlyrész vizes oldatot keverünk. Miként az előzőekből megállapítható, a gél­képző rendszerekhez adott esetben ammóniát és/ vagy aminvegyületet is adunk. Az ammónia, il­letve az aminvegyület feltehetőleg a nitrogén­atomon levő magányos elektronpárral vesz részt a gélesedést katalizáló redox folyamatban. Ammónia, illetve aminvegyület külön beadago­lására nincs szükség akkor, ha a felhasznált ipa­ri melléktermék vagy hulladékanyag maga is tartalmaz elegendő mennyiségű ammóniát vagy aminvegyületet, illetve olyan anyagokat, ame­lyekből a gél képzés körülményei között ammó­nia vagy aminvegyület képződik. Ilyen termék a szulfitszennylúg. A találmány szerinti eljárásban felhasznált gélképző rendszer egyes komponenseit előre el­készített keverékek formájában is forgalomba hozhatjuk. Ilyen előre elkészített keverék lehet például az akril-monomer és a térhálósítószer vizes koncentrátuma, a felhasznált ipari mellék­­termékek keveréke, az ipari melléktermékek és ammónia és/vagy egy aminvegyület keveréke, az ipari melléktermékek és a redox katalizátor keveréke stb. Szállításra és tárolásra szánt ke­verékek természetesen csak a gélképző rendszer azon komponenseiből képezhetők, amelyekből a szállítás és tárolás körülményei között nem ala­kul ki idő előtt gél. Figyelembe véve, hogy a ta­lálmány szerint a redox katalizátor koncentrá­ciójának változtatásával módosíthatjuk az egyébként adott összetételű gélképző rendszer gélesedési idejét, célszerű olyan keverékeket forgalomba hoznunk, amelyek a redox katalizá­tor kivételével a gélképző rendszer összes to­vábbi komponensét tartalmazzák. Ezek a keve­rékek biztonsággal tárolhatók és szállíthatók, azokból a felhasználás helyén a megfelelő meny­­nyiségű redox katalizátor bekeverésével (és adott esetben vizes hígítással) a kívánt gélese­­dési idejű gélképző rendszer alakítgató ki. Oltalmi igényünk tehát a találmány szerinti eljárásban felhasználható olyan gélképző előke­­verékekre is kiterjed, amelyek akril-monomert, valamint 1 súlyrész akril-monomerre vonatkoz­tatva — 0,03—0,1 súlyrész ismert tárhálósít ószert, — 0,1—2 súlyrész melaszt, 0,1—3 súlyrész szulfitszennylúgot és/vagy 0,1—0,5 súlyrész nyers glicerint, továbbá adott esetben — 0,01—1 súlyrész ammónia-oldatot és/vagy aminvegyületet tartalmaznak. A szállítás szempontjait figyelembe véve eze­ket a keverékeket előnyösen a lehető legkisebb víztartalmú koncentrátumok formájában ala­kítjuk ki, amelyekhez a felhasználás helyén ke­verjük hozzá a szükséges mennyiségű vizet, cél­szerűen a redox katalizátor bekeverésével együtt. A találmány szerint elérhető legfontosabb elő­nyök a következők: — a gélképző rendszer gélesedési ideje (kö­tésideje, gélesedési sebessége) egyszerűen, pon­tosan és megbízhatóan szabályozhatóvá válik, — kedvező szerkezetű gélek alakíthatók ki, és — újabb lehetőséget biztosítunk az eddig kel­lően még nem hasznosított ipari melléktermé­kek, illetve hulladékanyagok felhasználására, ami elsősorban környezetvédelmi szempontból jelentős. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nél­kül az alábbi példákban részletesebben ismer­tetjük. 1. példa Ebben a példában összehasonlítás céljából a technika állását mutatjuk be. 47 súlyrész vízben feloldunk 5 súlyrész etil­alkoholt, 22 súlyrész akrilamidot, 24 súlyrész N-hidroximetil-akrilamidot és 2 súlyrész N,N’­­metilén-bisz-akrilamidot. Homogén oldatot ka­punk. Ezt az oldatot a továbbiakban ,,A” oldat­nak nevezzük. 50 súlyrész trietanol-aminból, 48,7 súlyrész etilén-glikolból és 1,3 súlyrész vízből oldatot ké­szítünk. Ez az oldat a ,,B” oldat. 100 súlyrész ,,A'’ oldatot Í00 súlyrész ,,B” ol­dattal keverünk össze, majd ehhez a keverék­hez közvetlenül a felhasználás helyén és idején 100 súlyrész 1 súly%-os vizes ammónium-perszul­­fát-oldatot („C” oldat) keverünk. A keverékből 2 perces gélesedési idő alatt hidrofil gél kelet­kezik, 2. példa 100 súlyrész, az 1. példában ismertetett ösz­­szetételű „A” oldathoz 100 súlyrész „B” oldatot keverünk, amely 9,5 súlyrész melaszból, 5,0 súlyrész 25%-os vizes ammónia-oldatból és 85,5 súlyrész vízből áll. Az egyesített oldatokhoz az 1. példában közöltek szerint 100 súlyrész 0,1 súly %-os ammónium-perszulfát-oldatot („C” oldat) keverünk. 30 perces gélesedési idő után rendkívül rugalmas, igen nagy nedvesítőképes­ségű, vizet át nem eresztő gél képződik. 3. példa 100 súlyrész, az 1. példában ismertetett össze­tételű „A” oldathoz 100 súlyrész „B” oldatot ke­verünk, amely 7,0 súlyrész melaszból, 33,0 súly­rész 25%-os vizes ammónia-oldatból és 66,0 súlyrész vízből áll. Az egyesített oldatokhoz az 1. példában közöltek szerint 100 súlyrész 5%-os 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents