184908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gélek előállítására ipari melléktermékek, ill. hulladékok hasznosításával
7 184908 8 súlyrész 25%-os vizes ammónia-oldat és 15—20 súlyrész trietanol-amin elegyével keverjük öszsze, és az így kapott elegybe a felhasználás helyén és idején (i) 100 súlyrész 0,1—20 súly%-os vizes ammónium-perszulfát-oldatot, vagy (ii) 100 súlyrész 0,1 súly %-os vizes káliurnmetabiszulfit-oldatot, vagy (iii) 0,1—10 súly % kálium-metabiszulfitot és 1—10 súly % ammónium-perszulfátot tartalmazó 100 súlyrész vizes oldatot keverünk. Miként az előzőekből megállapítható, a gélképző rendszerekhez adott esetben ammóniát és/ vagy aminvegyületet is adunk. Az ammónia, illetve az aminvegyület feltehetőleg a nitrogénatomon levő magányos elektronpárral vesz részt a gélesedést katalizáló redox folyamatban. Ammónia, illetve aminvegyület külön beadagolására nincs szükség akkor, ha a felhasznált ipari melléktermék vagy hulladékanyag maga is tartalmaz elegendő mennyiségű ammóniát vagy aminvegyületet, illetve olyan anyagokat, amelyekből a gél képzés körülményei között ammónia vagy aminvegyület képződik. Ilyen termék a szulfitszennylúg. A találmány szerinti eljárásban felhasznált gélképző rendszer egyes komponenseit előre elkészített keverékek formájában is forgalomba hozhatjuk. Ilyen előre elkészített keverék lehet például az akril-monomer és a térhálósítószer vizes koncentrátuma, a felhasznált ipari melléktermékek keveréke, az ipari melléktermékek és ammónia és/vagy egy aminvegyület keveréke, az ipari melléktermékek és a redox katalizátor keveréke stb. Szállításra és tárolásra szánt keverékek természetesen csak a gélképző rendszer azon komponenseiből képezhetők, amelyekből a szállítás és tárolás körülményei között nem alakul ki idő előtt gél. Figyelembe véve, hogy a találmány szerint a redox katalizátor koncentrációjának változtatásával módosíthatjuk az egyébként adott összetételű gélképző rendszer gélesedési idejét, célszerű olyan keverékeket forgalomba hoznunk, amelyek a redox katalizátor kivételével a gélképző rendszer összes további komponensét tartalmazzák. Ezek a keverékek biztonsággal tárolhatók és szállíthatók, azokból a felhasználás helyén a megfelelő menynyiségű redox katalizátor bekeverésével (és adott esetben vizes hígítással) a kívánt gélesedési idejű gélképző rendszer alakítgató ki. Oltalmi igényünk tehát a találmány szerinti eljárásban felhasználható olyan gélképző előkeverékekre is kiterjed, amelyek akril-monomert, valamint 1 súlyrész akril-monomerre vonatkoztatva — 0,03—0,1 súlyrész ismert tárhálósít ószert, — 0,1—2 súlyrész melaszt, 0,1—3 súlyrész szulfitszennylúgot és/vagy 0,1—0,5 súlyrész nyers glicerint, továbbá adott esetben — 0,01—1 súlyrész ammónia-oldatot és/vagy aminvegyületet tartalmaznak. A szállítás szempontjait figyelembe véve ezeket a keverékeket előnyösen a lehető legkisebb víztartalmú koncentrátumok formájában alakítjuk ki, amelyekhez a felhasználás helyén keverjük hozzá a szükséges mennyiségű vizet, célszerűen a redox katalizátor bekeverésével együtt. A találmány szerint elérhető legfontosabb előnyök a következők: — a gélképző rendszer gélesedési ideje (kötésideje, gélesedési sebessége) egyszerűen, pontosan és megbízhatóan szabályozhatóvá válik, — kedvező szerkezetű gélek alakíthatók ki, és — újabb lehetőséget biztosítunk az eddig kellően még nem hasznosított ipari melléktermékek, illetve hulladékanyagok felhasználására, ami elsősorban környezetvédelmi szempontból jelentős. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesebben ismertetjük. 1. példa Ebben a példában összehasonlítás céljából a technika állását mutatjuk be. 47 súlyrész vízben feloldunk 5 súlyrész etilalkoholt, 22 súlyrész akrilamidot, 24 súlyrész N-hidroximetil-akrilamidot és 2 súlyrész N,N’metilén-bisz-akrilamidot. Homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot a továbbiakban ,,A” oldatnak nevezzük. 50 súlyrész trietanol-aminból, 48,7 súlyrész etilén-glikolból és 1,3 súlyrész vízből oldatot készítünk. Ez az oldat a ,,B” oldat. 100 súlyrész ,,A'’ oldatot Í00 súlyrész ,,B” oldattal keverünk össze, majd ehhez a keverékhez közvetlenül a felhasználás helyén és idején 100 súlyrész 1 súly%-os vizes ammónium-perszulfát-oldatot („C” oldat) keverünk. A keverékből 2 perces gélesedési idő alatt hidrofil gél keletkezik, 2. példa 100 súlyrész, az 1. példában ismertetett öszszetételű „A” oldathoz 100 súlyrész „B” oldatot keverünk, amely 9,5 súlyrész melaszból, 5,0 súlyrész 25%-os vizes ammónia-oldatból és 85,5 súlyrész vízből áll. Az egyesített oldatokhoz az 1. példában közöltek szerint 100 súlyrész 0,1 súly %-os ammónium-perszulfát-oldatot („C” oldat) keverünk. 30 perces gélesedési idő után rendkívül rugalmas, igen nagy nedvesítőképességű, vizet át nem eresztő gél képződik. 3. példa 100 súlyrész, az 1. példában ismertetett összetételű „A” oldathoz 100 súlyrész „B” oldatot keverünk, amely 7,0 súlyrész melaszból, 33,0 súlyrész 25%-os vizes ammónia-oldatból és 66,0 súlyrész vízből áll. Az egyesített oldatokhoz az 1. példában közöltek szerint 100 súlyrész 5%-os 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
