184901. lajstromszámú szabadalom • Nedves hőcserélő berendezés tangenciális folyadékporlasztóval és tangenciális folyadékporlasztó

5 184901 6 A 164 543 sz. magyar szabadalmi leírás egy ki­ömlőnyílású, örvénykamrás, perdítőelemmel el­látott porlasztófejet ismertet. A 174 106 sz. ma­gyar szabadalmi leírás célszerűen permetezési célra használható, kisnyomású, örvénykamrás, egy kiömlőnyílású folyadékporlasztó kivitelét közli. A 2 123 519 sz. és 2 604 264 sz. NSZK sza­badalmi leírásokban szintén egy kiömlőnyílás­sal ellátott, tangenciális beömlésű, örvénykam­rás porlasztó található. E megoldások közös hátránya, hogy az ör­vénykamra helytelen kialakítása miatt a kellő porlasztáshoz viszonylag nagy tápnyomás szük­séges, amit az egyes típusokba beépített perdí­­tőlemek csak fokoznak. Az áramlástechnikai szempontból helytelen szerkezeti megoldás ve­lejárója a vízszennyeződés gyors lerakódása. Az ebből eredő porlasztási minőség romlása továb­bi hátrányként jelentkezik. A találmány célja olyan új tangenciális folya­dékporlasztó kialakítása, amellyel az ismert tangenciális folyadékporlasztóknál kisebb hely­igényű, kompaktabb, nagyobb hőteljesítményű és kisebb energiafogyasztású nedves hőcserélő berendezés alakítható ki. További cél, hogy a porlasztó áramlástechnikai szempontból megfe­lelő, szennyeződés lerakódásra kevésbé érzé­keny, alacsony tápnyomás mellett is jó porlasz­tási minőséget biztosító, így jól szabályozható legyen. E kettős célkitűzés megvalósításához az a ta­lálmányi gondolat vezetett, hogy a nedves hő­cserélő berendezésben a tangenciális folyadék­porlasztókat az ismert egy-két vagy három por­lasztási sík helyett több síkban, ritkábban, úgy rendezzük el, hogy a porlasztási kúpok egymást csak a beporlasztástól nagy távolságra messék, az egyen- és ellenáramú porlasztórészeket válta­kozva alkalmazzuk és a szokásos 90°-osnál lé­nyegesen nagyobb porlasztási kúpszögű porlasz­tókat alkalmazzunk, a porlasztó hatásosságának és szabályozhatóságának követelményét pedig egy új kialakítású porlasztóval biztosítsuk. Az ismert tangenciális porlasztók vizsgálatá­nál kitűnt, hogy a porlasztás minőségét az ör­vényben uralkodó áramlási viszonyok rendkívül erősen befolyásolják, továbbá, hogy a vízpor­lasztás kúpszöge meglepő módon igen jelentő­sen befolyásolja a porlasztó energiafogyasztását. Felismertük, hogy az örvénytér áramlási ellen­állása jelentősen befolyásolja azt a minimális tápnyomást, aminél a porlasztás még létrejön. Vizsgálataink során kitűnt az is, hogy a víznek az örvénykamrából a porlasztókúpra való kive­zetése az áramlástanban ismert Coanda-hatáson alapul, ezért különösen fontos a vízfilm kiala­kulásának elősegítésére a kivezetés előtti áram­lás zavartalanságának biztosítása. Mindezek alapján arra a találmányi gondolat­ra jutottunk, hogy a tangenciális folyadékpor­lasztó örvénykamrájából a legjobb hatásfokú porlasztást akkor kapjuk, ha az eddigi porlasz­tók egyetlen kiömlőcsatornája helyett — a ki­ömlőcsatorna áramlási ellenállásának csökken­tése érdekében — az örvénykamra forgástenge­lyének mindkét irányában egy-egy, tehát össze­sen két kiömlőcsatornát alakítunk ki, és egyút­tal az örvénykamrát a kiömlőnyílásoknál a leg­nagyobb impulzusnyomatékot biztosító geomet­riai viszonyoknak megfelelően alakítjuk ki. Fel­ismertük, hogy a nagy belépési impulzus nyo­maték elérése érdekében a folyadékot a beömlő­csatorna torkolati egyenértékű átmérőjéhez vi­szonyítottan az ismert megoldásoknál távolabb kell az örvénytérbe bevezetni, és a minél kisebb impulzus nyomatékveszteség érdekében az is­mert megoldások lapos hengerszerű örvénytere helyett minimális veszteséget adó, gömbhöz kö­zelálló geometriai viszonyú örvényteret kell al­kalmaznunk. Mindezen felismerések alapján a kitűzött cél­nak megfelelően a találmány szerinti nedves hő­cserélő berendezést úgy alakítottuk, hogy a tangenciális porlasztóknak egyenként két, a gáz­csatorna tengelyével közel párhuzamos tengelyű kiömlőnyílása, nevezetesen a gáz áramlás irá­nyával megegyezően álló egyenáramú kiömlő­nyílása és a gáz áramlás irányával szemben álló egyenesáramú kiömlőnyílása van, és a gázcsa­torna belépő torkolati keresztmetszetéhez legkö­zelebb eső porlasztók ellenáramú kiömlőnyílá­sainak tengelyvonalában a porlasztók előtti tér­részben a porlasztók üzemszerű porlasztási kúp­­szögén belül ütközőfelület van elhelyezve, vagy a gázcsatorna belépő torkolati keresztmetszete és a hozzá legközelebb eső porlasztók közötti térrészben előcseppleválasztó van elhelyezve. A találmány szerinti nedves hőcserélő beren­dezés előnyös kiviteli alakjánál a gázcsatoma belépő torkolati keresztmetszeténél és kilépő torkolati keresztmetszeténél az oldalsó burko­latokon és a felső burkolaton a folyadékgyűjtő medencébe levezető nyitott folyadékcsatorna van kiképezve. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti tangenciális folyadékporlasztó úgy van kialakítva, hogy két, az örvényház forgástenge­lyével közös forgástengely körül forgásfelületet képező kiömlőnyílása van, és az örvényház axiá­­lis irányú legnagyobb belső hosszának az ör­vényház legnagyobb belső átmérőjével képzett aránya nagyobb, mint 0,8; a tangenciális beöm­lőcsatornának az örvényházba betorkollö egyen­értékű hidraulikai átmérője pedig kisebb, mint a kiömlőcsatorna legkisebb átmérője. A találmány szerinti tángenciális folyadék­porlasztó előnyös kiviteli alakjánál a kiömlő­csatornák felületének a forgástengelyükön átha­ladó síkkal képzett meridián metszésvonala a kiömlőcsatorna legkisebb átmérőjéhez tartozó pontjától vagy pontjaitól a kiömlőcsatorna külső peremét képező átmérőhöz tartozó töréspontig, aholis a meridián metszésvonal megtörik, törés­pont nélküli görbét képez, a törésponton átme­nő érintője 55°-osnál nagyobb szöget zár be a kiömlőcsatornák forgástengelyével és 35°-osnál nagyobb szöget zár be a porlasztó külső palást­jának a törésponttól kiinduló alkotójával. Cél­szerűen a tangenciális beömlőcsatorna kereszt­­metszete az örvényház irányában haladva szű­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents