184898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és e terek gázmolekuláinak villamos töltéssel való központi ellátására
7 184S98 8 a 2. ábra ennek egy másik kiviteli alakja, a 3. ábra egy ún. túlnyomásos szellőztetésű épület légtechnikai hálózata, a 4. ábra ennek egy másik kiviteli alakja, az 5. ábra egy ún. szívott szellőztetésű épület légtechnikai hálózata, a 6. ábra ennek egy másik kiviteli alakja, a 7. ábra egy cirkuláltatott légkezelésű helyiség légtechnikai hálózata, a 8. ábra ennek egy másik kiviteli alakja, a 9. ábra a légvezetékek kialakításának különböző lehetőségei. Az 1. ábrán egy kiegyenlített szellőztetésű épület légtechnikai hálózatának egy lehetséges kiviteli alakját mutatjuk be. A „kiegyenlítettséget” az a körülmény jelenti, hogy a légtechnikai hálózat a 8 befúvóventillátorral és a 9 elszívó ventillátottal egyaránt el van látva. Az 1 épületben elhelyezett léghálózat lényeges részét képezik a 2 beszívó légvezeték, a már említett 8 befúvó ventillátor az 5k központi légkezelő egység, a 7k központi ionizáló készülék, a 4 befúvó légvezeték, a 3 elszívó légvezeték, az ugyancsak említett 9 elszívó ventillátor és végül a 11 kifúvó légvezeték. A 4 befúvó légvezeték a kezelendő levegőjű 12 térrészekbe, a kezelt levegőt a 6 légbefúvó szerveken keresztül juttatja be. El van látva a 12 térrész a 10 elszívó szervvel is, amely az elhasznált levegőt a 12 térrészből eltávolítja, és a 3 elszívó légvezetékbe továbbítja. A 7k központi ionizáló készülék az 5k légkezelő egységhez csatlakozik, vagy adott esetben annak részét képezi. Az adott példánál az 1 épület belsejében csupán egyetlen 7k központi ionizáló készülék van elhelyezve. Ez egymaga képes arra, hogy az 1 épületen belül levő 12 térrészek mindegyikébe eljuttassa a 4 befúvó légvezetéken és a 6 légbefúvó szerveken keresztül a szükséges ionkoncentrációval rendelkező levegőt. A 2. ábra az 1. ábrától annyiban különbözik, hogy ebben az esetben az 1 épület belsejében nem csupán egyetlen 7k központi ionizáló készülék van, hanem a 4 befúvó légvezeték 21 elágazási pontjainál külön 7a és 7b ionizáló készülékeket találunk. Tágabb értelemben véve ezeket is lehet központi ionizáló készülékeknek tekinteni, hiszen a jelen esetben is mindegyikük két-két 12 térrészt lát el olyan levegővel, amelynek molekulái a kívánt koncentrációban rendelkeznek villamos töltéssel. Az I. ábrán látott változatnál a 4 befúvó légvezeték a 9. ábrán föltüntetett módok valamelyike szerint van kialakítva, míg a 2. ábra esetében az 5 központi légkezelő egység és a 7a, valamint 7b ionizáló készülékek közötti szakaszon nem szükséges a 9. ábra szerinti megoldások valamelyikének alkalmazása. A 3. ábrán olyan esetet látunk, amelynél a léghálózat csupán a 8 befúvó ventillátorral van ellátva, és így túlnyomásos szellőztetés valósul meg. A túlnyomás alatt álló levegő a 12 térrészekből a 13 kifúvó szerveken keresztül távozik. Hasonló a helyzet a 4. ábra esetében is, ott azonban a 7k központi ionizáló készülék helyett most is a 12 térrészek egy csoportját külön-külön kiszolgáló 7a és 7b ionizáló készülékek vannak elhelyezve. Az 5, ábrán szívott léghálózat jön létre azáltal, hogy a léghálózat csupán a 9 elszívó ventillátorral rendelkezik. Hasonló a helyzet a 6. ábrán bemutatott kiviteli alaknál is. Az utóbbi esetben a 12 térrészeket kiszolgáló 7a és 7b ionizáló készülékek egy-egy, ugyanezen 12 térrészekhez tartozó 5a és 5b légkezelő egységekhez kapcsolódnak. Az ún. cirkuláltatott léghálózat egyik lehetséges kiviteli alakját látjuk a 7. ábrán. A 7k központi ionizáló készülékhez ezúttal a 14 ventillátor van hozzárendelve, és ez gondoskodik az elektromos töltéssel bíró levegőmolekuláknak a 4 befúvó légvezetékbe és azon keresztül a 6 légbefúvó szervekhez való eljuttatásáról. Elvileg teljesen megegyezik a léghálózat fölépítése az előbbivel a 8. ábra esetében is. A különbség ezúttal is az, hogy a 7k központi ionizáló készüléket a 7a és 7b ionizáló készülékek helyettesítik. A 9. ábrán a 4 befúvó légvezetéket alkotó 4A, 4B, 4C és 4D léghálózati elemeket mutatjuk be. A 9a ábrán látható a 4A léghálózati elem bármilyen cső lehet, amelynek belső fala elektrosztatikus föltöltődésre alkalmas 15 bevonati réteggel van ellátva. A 15 bevonati réteg valamilyen szigetelő tulajdonságú anyagból, pl. alkalmas műanyagból alakítható ki. Miután a 15 bevonati réteg már föltöltődött elektrosztatikusán, a továbbiakban már taszítja a villamos töltésű gázmolekulákat, és így azok nem tudnak rátapadni a 4A léghálózati elem belső falára. A 9b ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a 4B léghálózati elem saját maga elektrosztatikusán föltöltődő anyagból készül. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy az épülethez azzal összeköttetésben levő olyan 16 csatlakozó szervvel vagy 17 függesztő szervvel kapcsolódjék, amelyek mindenképpen villamosán szigetelő anyagból vannak elkészítve. A lehető legegyszerűbb kiviteli alakot a 9c ábra mutatja, ennél a 4C léghálózati elemek villamosán szigetelő, de elektrosztatikus föltöltődésre alkalmas módon, célszerűen műanyag csatornákból vannak kialakítva. Végül a 9d ábra arra mutat példát, hogy a 4D léghálózati elem még fémcsőből is elkészíthető, amennyiben azt rákapcsoljuk a 20 egyenfeszültségű tápegységre. Ennek az a feladata, hogy a 4B léghálózati elemeket a villamos töltéssel bíró gázmolekulák számára taszítóvá tegye. így nem jön létre a gázmolekulák rátapadása, tehát megelőzhetjük az ún. ionveszteséget. A 9d ábra azt is mutatja, hogy a 4D léghálózati elemeket szükség esetén bele lehet helyezni valamilyen 18 burkoló vezeték belsejébe. Ilyenkor a 4D léghálózati elem és a 18 burkoló vezeték közötti teret vagy teljesen kitöltjük valamilyen 19 szigetelő anyaggal, vagy egyszerűbb esetben csupán szigetelő anyagból levő távtartókat iktatunk be a 4D léghálózati, elemek és a 18 burkoló vezeték közé. A találmány szerinti berendezés és eljárás jelentősége abban van, hogy segítségükkel személyek tartózkodására és munkavégzésére vagy állatok tartására és tenyésztésére, növények termelésére, technológiai folyamatok végrehajtására, tárolására stb. szolgáló terekben, általában épületekben vagy épületrészekben a levegő fizikai paramétereit az eddigi megoldásoknál jóval egyszerűbb módon olyan állapotban tudjuk tartani, aminek következtében az adott terekben tartózkodók jó közérzete megmarad, fizikai és szellemi munkavégző képességük nem csökken, az állatok, növények és a különböző folyamatok számára pedig kedvező körülmények hozhatók létre. A szerkezeti egyszerűség mellett jelentős az is, hogy a kialakításnak köszönhetően a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
