184898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és e terek gázmolekuláinak villamos töltéssel való központi ellátására

3 184898 4 A találmány berendezés és eljárás terek gázmolekulái­nak villamos töltéssel való központi ellátására léghálózat útján mesterségesen szellőztetett és/vagy légkezelt épü­letek, járművek stb. belső tereiben a mikroklíma javítá­sára és ezen belül kedvező ionkoncentráció létrehozására és fenntartására. A berendezés a kondicionálandó térben levő vagy abba friss vagy kezelt levegőt juttató befúvó légvezetékkel, ionizáló készülékkel és adott esetben az elhasznált levegőt eltávolító elszívó légvezetékkel, to­vábbá a levegő egyéb fizikai paramétereit beállító és szabályozó, valamint a mesterséges légcsere szerveit és azok működését vezérlő legalább egy központi légkezelő egységgel rendelkezik. A fejlett civilizáció velejárója, hogy az emberi élet jelentős része olyan terekben zajlik le, amelyek a szer­vezet számára kedvezőnek nem mondható mikroklímá­val rendelkeznek. Különösen fennáll ez az épületek belső terei esetében, ahol az emberek, állatok vagy növények életük jelentős részét eltöltik. A munkavégzésre szolgáló épületek belső terei eseté­ben különösen fontos, hogy a levegő fizikai paramétereit megfelelő állapotban lehessen tartani. Ezáltal ugyanis elősegíthető, hogy a belső térben tartózkodó személyek jó közérzete megmaradjon, és fizikai, valamint szellemi munkavégző képessége ne csökkenjék. Az utóbbi esztendők vizsgálatai kimutatták, hogy az emberi szervezet életjelenségeit — azon belül főleg a központi idegrendszer működését és rajta keresztül a vegetatív idegrendszer működését ■— kedvezően be­folyásolja, ha a levegőben levő villamos töltésű gázmole­kulák vagy ezen gázmolekulák bizonyos csoportjai meg­felelő koncentrációt érnek el. Megállapították azt is, hogy mesterségesen kialakított terekben a szervezet számára optimális ionkoncentrációt csak mesterséges úton, ún. „ionkondicionálás” útján lehet létrehozni. Ionkondicionáláson azt értjük, hogy valamely térben, pl. helyiség levegőjében valamilyen szempontból kedvező ionkoncentrációt hozunk létre, vagy tartunk fönn. A biológiai vizsgálatok szerint a kedvező ionkoncent­ráció többféle előnnyel jár. Növeli a szervezet oxigén­­felvételét és hőtűrő vagy hőingadozást tűrő képességét, és egyúttal csökkenti a levegőben jelenlevő káros mikro­organizmusok számát. A biológiai előnyök műszaki és gazdasági előnyökkel is társulnak. Kimutatták, hogy a kedvező ionkoncentráció következtében csökkenteni lehet a fűtési és légtechnikai berendezések beruházási és üzemeltetési költségeit, különösen pedig a fölhasznált energiamennyiségét. Az elvégzett humán kísérletek mellett állat-kísérletek­kel azt is igazolták, hogy az ionkoncentráció fokozásá­val növelni lehet a fizikai teljesítő képességet, csökkente­ni lehet a kifáradást és ellenállóvá lehet tenni a szerveze­tet különböző megbetegedésekkel szemben. Ezért a mikroklíma ilyen szabályozásának másodlagos, harmad­­lagos stb. kedvező hatásai is lehetnek. Az utóbbiak kö­vetkeztében növekszik a munka termelékenysége, csök­ken a balesetek száma, kórházi ágyak szabadulnak fel stb. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a negatív töltésű levegőionok fajlagos mennyiségének növelésével kedvezőbbé tehető az állatok súlygyarapodása és ter­mékhozama, csökkenthető a takarmány felhasználás és az elhullás. Tapasztalatok igazolják, hogy az ionkoncentráció nö­velése az élelmiszer- és hűtőipari, valamint a különböző tárolási folyamatok minőségi mutatóit is jelentősen ja­vítja. Több egyéb mellett javul az élelmiszerek eltarható­­sága, és kedvezően befolyásolható nedvességleadó ké­pességük. Leszűrhető tehát a következtetés, hogy a levegő ion­koncentrációja a mikroklíma fontos paramétere. El­éréséhez és fenntartásához ionizátorokat szoktak hasz­nálni, amelyek természetes és mesterséges szellőzésű te­rekben egyaránt elhelyezhetők. A természetes szellőzésű zárt terű helyiségekben az ionizátort általában a tartózkodási zónában helyezik el, és személyenként vagy munkahelyenként vagy térrészen­ként egy-egy külön ionizátort alkalmaznak. A mester­séges szellőztetésű és/vagy légcirkuláltatott zárt terek­ben viszont az ionizátorokat vagy a kifúvó nyílásokba vagy a légáramlás számítással, méréssel vagy gyakorlati tapasztalattal meghatározott pontján helyezik el. Hátrányos az ismert megoldásoknál, hogy általában igen nagyszámú — a légtechnikai rendszer kialakításától függően akár több száz darab — ionizátor fölszerelése szükséges. Ezekhez nagy kiterjedésű villamos táphálózat kell, az ionizátorok üzemeltetése pedig sok energiát fo­gyaszt, amellett pedig állandó és jelentős mennyiségű karbantartási munkát is kíván. Az ionizátorokat lehet ugyan miniatürizálni, azonban ez rendkívül költséges, és a hátrányok egy részén nem is segít. Az ismert ionizátorok egyik része olyan, hogy épület­ben való elhelyezésre eleve alkalmatlan. Egy másik ré­szük elhelyezhető ugyan, de működtetésük csak kis te­rületen érezteti hatását. Ilyen készülékre mutat be tipikus példát az 1 547 435 lajstromszámú francia szabadalmi leírás. Olyan generátort tartalmaz, amely negatív levegő ionoknak ózonnal való keverékét állítja elő, és juttatja be ventillátor segítségével a kívánt légtérbe. A kis terüle­tű hatékonyság mellett hátránya az is, hogy az általa elő­állított ózonmennyiséget a legtöbb ország légtechnikai előírásai ma már nem engedik meg, az ózontartalom korlátozására pedig a készülék nem alkalmas. Az ismert megoldások közül a legfejlettebb az az aero­­ionizátor, amely a 162 111 lajstromszámú magyar sza­badalmi leírásban található meg. A negatív levegőionok előállítása az ún. korongkisülés jelenségének fölhasz­nálásával történik. Csak egyedi beépítésre, ún. kifúvó anemosztátba való elhelyezésre alkalmas, mert ha lég­­csatornába építjük be, akkor a töltéssel bíró ionok le­csapódnak, és töltésüket elvesztik. Az ismert berendezések közös fogyatékossága, hogy nem teszik lehetővé zárt terek vagy térrészek levegőjének központi helyen vagy kevés számú helyen telepített ionizátorral való kondicionálását, mivel a villamos töl­tésű gázmolekulák a központi kezelés helyétől a felhasz­nálás helyéig való eljutásuk során töltésüket elvesztik. A találmány célja olyan berendezés és eljárás kifej­lesztése, amely különböző terekben a villamos töltéssel bíró levegőionok kívánt koncentrációjának létrehozásá­ra és tartós fenntartására alkalmas. A találmány feladata ezen belül az, hogy a levegő ionizálását központi helyen vagy kevés számú helyen lehessen végrehajtani, az ioni­zált részecskéket megfelelő koncentrációban tartalmazó levegőt pedig a felhasználás helyéig — gyakorlatilag a terek tartózkodási zónáiig — lényegében veszteségmen­tesen lehessen eljuttatni, és így az ionkoncentrációt a föl­­használás helyén megfelelő pótlás útján lehessen fönn­tartani. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents