184891. lajstromszámú szabadalom • Többcélú szelep
7 184891 8 A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján is ■ mertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a többcélú szelep elvi szerkezeti vázlata, a 2. ábra a szelep egy kiviteli alakjának nézete és metszete. Az 1. ábrán levő 1 szelepháznak az érkező közeg irányátjelző 14 nyilak felé eső részén található az la belépő tér, míg a 15 nyíl által jelzett irányban az lb kilépő tér. Az 1 szelepház belsejében van a 2 membrándugattyú, fölötte pedig a 3 membránház. A 2 membrándugattyú hossztengelyében találjuk a 4a szelepfejhez csatlakozó 4 szelepszárat. A 2 membrándugattyú és a 3 membránház közötti teret választja el egymástól az 5 rugalmas membrán. Az 1 szelepház az le karima mentén van összeerősítve a 3 membránház 3a fedelével. El van látva az 1 szelepház a 4a szelepfej számára sze lepiiléket képező ld csatlakozó karimával, valamint a távozó közeg számára szolgáló le csatlakozó csonkkal, A 2 membrándugattyú 2a dugattyú palástján belül elhelyezkedő teret a 2b szekunder szeleptányér zárja le, amely egyúttal az 5 rugalmas membrán megtámasztásá ra is szolgál. A 2b szekunder szeleptányérhoz csatlako zik a szekunder szelep 2e záró testje. A 2 membrándugattyú belső tere a 4a szelepfej felől a 2d csúszó tömítő idommal, a 3 membránház felől a 2c csúszó tömítő idommal van lezárva. A 2. ábrán látható, hogy a 2d tömítő idomból több darabot célszerű elhelyezni a 4 szelepszár mentén. A 2b szekunder szelep tányér a 2e zárótesttel van ellátva. A 3 membránház 3a fedele a 3b nyaktagban folytatódik, és azon belül helyezkedik el a 4 szelepszárhoz képest koaxiális helyzetű 3c pozicionáló hüvely. A 3b nyaktagnak az 5 rugalmas membrántól távolabbik vége a 3d szorító tárcsával van lezárva. Itt találjuk a 3b nyaktag és a 3c szabályozó hüvely közé beiktatott 3e tömítő idomot. A 3 membránház részét képezi a 3g szeleprugó, az annak erőtároló képességét megszabó 3f előfeszítő tányér, továbbá a 3b nyaktaghoz csatlakozó 3j szekunder szelepülék. A szelep működtetéséhez szolgáló jeleket továbbító 6 impulzus vezeték a 3a membránház fedelén levő 3h fedélcsonkhoz, a 3b nyaktagon elhelyezett 3i nyaktagcsonkhoz, valamint az 1 szelepházon elhelyezett lí belépő csonkhoz és lg kilépő téri csonkhoz kapcsolódik. A 4 szelepszárnak a 4a szelepfejjel ellentett végén találjuk a 4b szelepemelő csavart, közelében pedig a 4a szelepfej mozgási véghelyzetét meghatározó 4c pozicionáló kart. Ez utóbbi a 3 membránház 3d szorító tárcsájához a 4d szabályozó szervvel csatlakozik. A 4a szelepfej a 4 szelepszár végének befogadására alkalmas 4e centrális persellyel van ellátva. A fölsorolt szükséges alkatrészeken kívül a többcélú szelep célszerűen ellátható egy sor olyan kiegészítő szervvel, amely annak működtetését megkönnyíti, és tényleges többcélúságát szolgálja. így a 6 impulzus vezetékbe be lehetnek iktatva a 7 elzáró szervek, amelyek a beavatkozást teszik lehetővé. A szelep nyitó és záró működésének lelassítása a 8 csuklós mechanizmussal történik. Ennek részei a 8a emelőkar és a 8b rögzítő rúd, amely a 8a emelőkart és a 3 membránház 3a fedelét köti össze, továbbá a 8c összekötő rúd, amely a működés lassítását szolgáló 11 kettős működésű hidraulikus henger 1 la dugattyúját kapcsolja a 8a emelőkarhoz, és a 8d közvetítő rúd, amely a 10 járulékos emelő egységet köti össze ugyancsak a 8a emelőkarral. A 8 csuklós mechanizmus a 8e csatlakozó pontjánál van összeköttetésben a 4 szelepszár végpontjával. Az 1. és 2. ábrán egyaránt látszik a 9 szerelő lap, amely a 10 járulékos emelőegység és a 11 kettős működésű hidraulikus henger közös lezárására alkalmas. A 4 szelepszár mozgását az egy szabadságfokú 8 csuklós mechanizmuson kívül és azon keresztül all kettős működésű hidraulikus henger, valamint a vele működő kapcsolatban álló 12 fojtóegység együttesen határozzák meg. A 12 fojtóegység befolyásolja ugyanis — a 10 járulékos emelőegységgel együtt — a 4a szelepfej mozgásához szükséges erők nagyságát. A 12 fojtóegység részét képezik a 12a nyomáscsökkentő szerv, a 12b fojtó nyílás, a 12c kiegyenlítő tartály, a 12d visszacsapó szelepek és a 12e fékfolyadék vezetékek. Ugyancsak a működtetést segítik elő a 13 végálláskapcsolók, amelyek a 4 szelepszár 4c pozicionáló karjának szélső helyzeteit szabják meg. A többcélú szelepnek egy lehetséges esetben, pl. lassú nyitást, gyors zárást és üzemszüneti víztelenítést kell végrehajtania. Az ábrákon föl nem tüntetett víztermelő kúthoz van ilyenkor a többcélú szelep hozzárendelve. A víznyerés megkezdésekor az 1 szelepház la belépő terében megnövekedik a nyomás, és ennek hatására a 3g szeleprugó által leszorított 4a szelepfej fölemelkedik a szelepüléket képező ld csatlakozó felületről. A beáramló víz fokozatosan megtölti az 1 szelepház lb kilépő terét, és közben itt is növekszik a nyomás. A nyomásnövekedés a 2 membrándugattyú fölemelkedését eredményezi a 3g szeleprugó ereje ellenében. A 3 membránházban ugyanis kisebb a nyomás, mint az lb kilépő térben. Ily módon a 2 membrándugattyú tehermentesíti a 4a szelepfejet a 3g szeleprugó szorító hatásától. A 2 membrándugattyú elmozdulása lassan megy végbe, és ez már önmagában is késlelteti a 4a szelepfej elmozdulását. A 4a szelepfej és a vele összeerősített 4 szelepszár mozgását ettől kezdve all kettős működésű munkahenger, valamint a vele kapcsolatban álló 12 fojtóegység együttesen határozzák meg. Ezek mindegyike a 8 csuklós mechanizmus útján van a 4 szelepszárral összeköttetésben. A szelepmozgás lassítását a fojtóegység egymással sorba kapcsolt 12a nyomáscsökkentő szerve és 12b fojtó nyílása eredményezi. A 4a szelepfej fölemelkedésének az a véghelyzete, amikor a 4c pozicionáló kar hozzá ütközik a 3d szorító tárcsához. Mint láttuk, az ütközési helyzet változtatható a 4d szabályozó szerv segítségével. A szelep nyitása előtt az lb kilépő térben uralkodó nyomás megközelítőleg azonos az atmoszferikus nyomással. Ilyenkor az le csatlakozó csonkot követő vezetékrendszerben sincs túlnyomás, hiszen az gyakorlatilag üres. A 3g szeleprugó ereje hozzáfeszíti a 4a szelepfejet az ld szelepülékhez. Itt jegyezzük meg, hogy a 3g szeleprugó szorító erejét befolyásoló 4b szelepemelő csavar beszabályozásával figyelembe lehet venni az üzemszüneti nyomásviszonyokat, tehát, pl. az ún. „pozitív kutaknál” a talajvizet tartalmazó talajrétegekben uralkodó rétegnyomást. Az 1. ábrán látható, hogy a 3 membránház 3i nyaktagcsonkja a 6 impulzus vezeték útján összeköttetésben áll az 1 szelepház lg kilépő téri csonkjával, míg a 3h fedélcsonk a szabad környezettel közlekedik. Ennek követ-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
